Padlót fogtam (beszélgetős fórum)

Nem tudom őzike, nem értem már a férfiakat, nem tudom, hogy miért bizonytalanodnak el, mi rontuk el valamit? Nekem is egy héttel a szakítás előtt még szerelmesen nézett a szemembe és mondta is, aztán ugyanez történt, mint veled... Sőt két hónappal a szakítás előtt még Rómába utaztunk...

Kitartást kívánok, próbáld meg nem emészteni magad, tudom könnyű mondani, de az élet elrendezi a dolgokat...

Felho szerintem te is nagyon jól csinálod, én nem vagyok ennyire ügyes és ész ember, csak előtte...

Erika, tudom, hogy nehéz és rossz ilyet hallani és elfogadni, de annyival jobb kapcsolatod lehetne! Annyira mást érdemelsz!

Mano, remélem mindkettőnk párja észhez tér és soha többet nem akarnak majd elereszteni bennünket...

Én nagyon sokat tanultam ebből a kapcsolatból és vele akarom kamatoztatni, remélem lesz még rá lehetőség... De próbálok nyitott szemmel járni.

És hinni abban amit ti is írtatok, hogy ha egymásnak vagyunk rendelve, akkor még úgyis összejövünk mert lesz együtt dolgunk. Ha pedig nem, akkor jobb, hogy most derült ki. És jobb, hogy most bolondult meg és nem két gyerek után. Én még annak is örülnék, ha csajozna érzelmek nélkül, tapasztalatokat gyűjtene, aztán lehiggadva visszatéren hozzám. De nem ez a típus...

Sziasztok! Köszönöm, amiket írtatok! Épp azért szerettem volna közétek jönni, mert nagyon sokat segítettek egymásnak és mano088 ahogy olvastalak titeket tényleg én is nagyon úgy éreztem, hogy ugyanaz történik velünk.

Higgyétek el lányok majdnem belebolondultam, hogy ilyene erős legyek és az első két hétben nem is ment, hívogattam én is, ő sosem, de aztán a barátaim a lelkemre beszéltek, ott voltak mellettem, volt kihez aludni menni és azt mondtam, hogy ez nem vezet sehova, mást kell kipróbálnom.

Egyébként szerintem az a baj a hosszú kapcsolatokkal, hogy a pasik megbolondulnak... Mi is 18 évesen jöttün össze, hát persze hogy szabadságra, bulikra vágyik...egyedül... csak mi meg belepusztulunk. Már mindent el tudtam volna képzelni vele és azt hittem arra tartunk.

Ja és a legdurvábbat nem is írtam, április végén voltam asztrológusnál, bizonytalan voltam, hogy még mindig nem kerültünk össze, nem laktunk együtt, így megkérdeztem magunkat is, és azt mondta, hogy együtt maradunk, ebben az évben hivatalossá tesszük a kapcsolatunkat, jövőre már lát házasságot, babát, de 2012-ben tuti lesz... És egy házasságom és szép házasságom lesz... Erre egy hónapra rá, szakított...

Aztán a barátnőm unszolására múlthét hétfőn csak felhívtam, hogy szerinte belefér-e ez vagy mit gondoljak... azt mondta, hogy mindenképp beszéljek vele még most, aztán ha akkor is ugyanazt mondja engedjem el, legyek erős, legyen hitem és azt látja továbbra is, hogy ez még nem végleges és július-augusztusban leülünk átbeszélni a dolgokat és hogy minőségi változás áll be a kapcsolatba. De én már nem akarok hinni neki, első alkalommal is úgy megnyugtatott, aztán az óriási pofon... Majd belehaltam... Mégegyszer nem akarom ezt...

Lányok, hogy van ez? Én őt akarom... Vele képzelek el mindent... De a bizalom? Ha egyszer azt mondja, hogy már nem szerelmes és mégis minden rendbejön hogy higgyek neki?

Bocsánat az újabb kisregényért!

Na igen, legtöbbször én is inkább ész-ember vagyok..sokszor kihúzott már a pácból.. :)

Hmm, mit írjak..épp nemrég tört rám egy kisebb nyugtalanság..nem tudom mi miatt..egyébként pedig nagyon hiányzik!! Ezért is figyelek inkább Rátok és igyekszem írni valami használhatót, hogy ne figyeljek magamra..de amikor már teljes csend van körülöttem és épp aludni készülök, mindig ezembe jut mennyire hiányzik nekem és, hogy mennyire szeretnék újra Vele lenni..most már én is alig írok neki, max amikor tudom, hogy itthon van /hétvégéken/, de mivel mindig elfoglalt, így szerintem most már ez is szépen el fog maradni..nem kínzom magam feleslegesen! Tudja hol talál, azt is tudja mit érzek, többet tenni nem tudok, mint várni arra a bizonyos CSODÁRA!! Hát kb ennyi az én sztorim..semmi izgalmas.. :)

A barátnőm azt mondta, h szerinte túlságosan elszeparáltam a kettőt egymástól és alapvetően jobb szeretek az eszemre hallgatni, így valszeg ebből adódik...

Te hogy viseled? Mindenkit vigasztalsz de magadról nem mesélsz:)

Megértelek hidd el..én is legszívesebben folyamatosan Vele beszélgetnék meg minden..de most úgy tűnik ez a legjobb..így kell, hogy legyen..bármilyen nehéz is..

Amúgy tök fura, hogy neked az eszed győzi le a szíved, hisz sok embernél pont hogy a szíve amire rá akarja "erőszakolni", hogy na már pedig ő igenis ezt érzi..

Attól függetlenül, h nem írok Neki baromira hiányzik... Annyira jó lenne Vele átbeszélni a dolgokat...

A szívem szerint tudom, hogy haza fog jönni, de nap 99%-ban az eszemre hallgatok ami közel sem ilyen biztos benne:(

Minden szavad igaz sajnos...:( Én már azon is gondolkodtam, hogy még magamnak is félek bevallani, hogy szerelemnek, boldogságnak már nyoma sincs...Félek, hogy elfelejtem őt, és találok mást, aki szeretni fog, és megbecsül. Én vele képzeltem el az egész életet, ami persze hülyeség, mert nem szabad az 1.nél leragadni...

Most beszéltem Vele msnen, lehet kimegy Németországba dolgozni. Hát ebbe még belegondolni is rossz...bár még mindig jobb mintha a köv. bnőjével látnám folyton, vagy ha elmennék a házuk előtt idegen kocsit látnék a házuk előtt, és arra gondolnék h mit csinálhatnak...Félek h boldog lesz mással...Most megint rámjött a sírhatnék, fogalmam sincs mit csináljak :(

Felhoo ügyike vagy ám nagyon!! ;) Büszke vagyok Rád, hogy nem hívtad fel!! :)

Az álmod amúgy tényleg elég rossz..nem gondoltam, hogy ennyire, de legyen benned az a tudat, hogy szerencsére csak egy álom volt és minden rendben van.. :)

Jah, képzeld fura, mert éjjel én is Vele álmodtam most..de, ami még furcsább volt így most nekem, hogy azt álmodtam, hogy feküdtünk az ágyban, egymást átölelve, nagy szerelemben és boldogságban..és tudom, hogy nagyon sütött a nap, az ablakom nyitva volt és jött be az a nyári fuvallat..ennyire emlékszem csak..és nem tudom mi miatt álmodtam ilyen csöpögőset! :)) De annyira jó volt ezzel ébredni..szóval miután ezt így fel is fogtam, rájöttem, hogy mennyire nehéz lehetett Neked azzal az álommal felkelni..de remélem mostanra már nem hat Rád és szép dolgok történtek ma Veled!! :)

őzikee és m-erika olvastam, amiket írtatok..látom nálatok is van hasonlóság és én csak annyit szerenék kérdezni, hogy szerintetek ez tényleg a boldogság és a szerelem? Nem szeretnétek ti is inkább egy olyan kapcsolatban élni, ahol megkapjátok azt a megbecsülést és odaadást, vidámságot, nevetést és legfőképp azt a biztonságot és nyugalmat!!!, amit megérdemeltek?? Nem akarok itt mindenféle nagy okosságot írni, csak én úgy látom, hogy igazán megérdemlitek, hogy boldogok legyetek és ez a két férfi ezt még messziről sem adja meg nektek..

Szóval a saját boldogságotok érdekében úgy érzem jobb lenne, ha lezárnátok és megpróbálnátok tovább lépni, mert ez nem szerelem /legalábbis a pasik részéről/ és ez nem egy kiegyensúlyozott kapcsolat sajnos..legyetek önzőek, gondoljatok most csak! magatokra és merjetek lépni, mert igenis megérdemlitek, hogy egy olyan pasi mellett töltsétek a napjaitokat, aki meg is becsüli ezt!!

Hát basszus erre nem tudom mit mondjak..a részleteket nem nézve, mintha csak a mi kapcsolatunkat írtad volna le..szintén 6év, szintén, hogy nem tudja mit érez és, ami számomra a legdurvább volt, hogy én is megkaptam Tőle azt a mondatot, hogy ne adjam magam könnyen..emellett Ő is többet haverozik, szórakozik, jol érzi magát és tényleg, mintha boldogabb lenne nélkülem.. :( amit azért remélek, hogy nincs teljesen így..de én is hagyom, hogy élje az életét, bulizza ki magát a nyáron, én is ezt tervezem aztán majd meglátjuk, de ááhh tényleg nagyon durva ez most nekem, hogy ennyire hasonló a történet..fel sem tudom fogni még mindig.. :)

De emellett tényleg nagyon erős vagy és nagyon jól csinálod, remélem vasárnap is jól alakulnak majd a dolgok és sok sikert kívánok és még több kitartást bármi is lesz!! Aztán meg tessék jönni hozzánk, és mesélni mi a helyzet..bármi is van!! :)

PArdon, írás közben sikerült kitörölnöm ezt azt,

1: Georgina, irigylésre méltóan erős vagy:)

2: Tegnap majdnem felhívtam a Párom... A többi így érthetőbb:)

Gratulálok Georgina! Szerencse, h előre látó voltam és odaadtam barátnőmnek a telefonom:D Hallani akartam Tőle, hogy már tényleg nem kellek neki. A végén visszaadták a telefonom de végül győzött a józan ész:)

Én túl vagyok az első egyedüli mozin... Rájöttem, hogy páros tevékenység a film nézés. Ha egyedül nézed nincs utána kivel megbeszélni és nincs aki folyton zavarjon:)

Hát már az én egészségem se bírja sokáig, alig eszek vmit:S nem szeretnék tovább fogyni a 43 kilómról :S Néha egy fél níugtatót is beveszek ha annyira ideges vagyok, amikor megtudta enyhén kiakadt..meg gondolkoztam pszihológuson is, Ő azt mondja ne menjek, mert 1. ugyse segit 2. mki azt fogja mondani h miatta megyek...:S

3 évet voltunk együtt...sajnos túl fiatalok voltunk mikor összejöttünk, én csak 17 éves, ő 21...mindkettőnknek a másik volt az első komolyabb...

Hát akkor nem bírta sokáig :( Nálunk is ez szokott lenni...kibékülünk, 3 nap múlva kicsit összeveszünk, azátn 3 nap múlva megint kicsit, aztán 3 nap múlva meg nagyon, ugy h szakitunk...ezt kb már 10szer eljátszottuk :S

Azóta nem beszéltetek amióta ma összevesztetek?

UUh ez durva, h mki előtt...mi is veszekedtünk már csomó ember előtt, buliba, hiába mondtam neki h ne mki előtt, meg ne kiabáljon, de azt mondta h őt nem érdekli más....hát köszi, csak közben az én fejem ég...

ti mióta nem vagytok együtt?

kezdem azt hinni h nincsenek is normális pasik, vagy ha van is, biztos h foglalt...