Nincs az a férfi ezen a világon, akinek mernék, vagy... (beszélgetés)
Nem kell mindenkinek szülni. Nem is való mindenkinek gyerek.
Kettőnknek szültem, akkor még nagy volt a szerelem. Lehetőségeimhez képest mindent megkapott a fiam, de nem érzem/éreztem áldozatnak, legalább annyi jót kaptam tőle, mint amennyit beinvesztaltam
bocsi,3.hozzazlasra szántam
én se mertem.Mondjuk én nem is bánom így utólag....hátha változik idővel a véleményed,sose tudni ;)
De jó, hogy régen szültem 🙂
Kedves PöttyösPanka! Tudom, hogy nem ennyiből áll.
Köszönöm az okos megjegyzésedet és a minősítésedet!
A többi gondolatomat megtartom magamnak.
Vagy ezerszer elgondolkodtam ezen.
Az téged minősít, hogy szerinted csak ennyiből áll a gyermeknevelés.
Köszi!!! Ott van a bejegyzésben, hogy ÉRTEM.
Melós része? Igen, addig, míg a gyermek anyatejet fogyaszt. Ezen kívül kicseréli a pelenkát, elviszi levegőzni. Nehogy megszakadjunk már ettől a melótól!😂
nem tudom.én szoktam mondani az anyámnak,inkább csináltak volna négy kisszéket.el is lehet gondolkodni,,mert,ha rám hasonlít,nem sok jót jósoltam volna ,de hálistennek az apjára hasonlít,és örül az életnek.boldogok.én sosem tudtam mi az,de örülök nekik.
Mondjuk azon már én is nemegyszer elgondolkoztam, hogy ha gyerekem születik, az inkább áldás vagy átok lesz-e neki.
Barátnőim évekkel előttem szültek. Ők páran mondták, hogy minden nő magának szül. De ezt arra értették, hogy a feladat, a “melós része” mindig az anyáé. Az apa kevésbé vesz részt a gyerek ellátásában. Nem a birtoklásra értették.
Ne szüljél. Nem kell mindenkinek szülni. Ez egy ösztön a szaporodásra és attól vagyunk emberek, hogy az ösztöneinket tudjuk uralni a döntéseinkkel.
Ha nem találsz olyan férfit, akivel gyermeket vállalnál, akkor ne is vállalj! Hogyan, miként nevelnéd, ha nem vagy képes egy kapcsolatra, ha nem vagy nyitott? Erre nevelnéd a gyermeked?
Számomra az, a kijelentés, hogy "magamnak szülöm" egyben azt is jelenti, hogy birtokolja a gyermeket. És bizony, az az ilyen szülők(?), gyakran a gyermek orra alá dörgölik, hogy feláldozták az életüket, mennyi mindenről lemondtak, eltartották, taníttatták, stb....
Persze, értem. Saját fellelőségére.
Csak ez a kijelentés, hogy "magamnak szülöm" nagyon félreérthető.
Nem is kell. Vagy magadnak szülj, vagy ne erőltesd , nem kell mindenkinek szülni, vagyunk elegen így is.
#8-ban mégis arról beszélsz, hogy mennyi mindent feláldozol a gyermekért.
én viccből szoktam mondani,ha nem lennél,milliomos lennék,én szintén egyedül,bár az apja sokat segített.de nem adtam volna oda semmilyen szép házért,az utolsó filléremet is odaadnám neki.persze ez nem csak a pénzről szól,amiben csak tudnak segítenek.
mi ugyan hárman eredetileg,21 évvel később jött az öcsém,akinek inkább én voltam az anyja.de sosem volt köztünk,meg a szüleink között,szeretet,törődés.így kötődés sem.
Szerintem Violet18-nak igaza van, de eszembe nem jutna a gyerek orra alá dörgölni. Ez ezzel jár, tudtam, vállaltam. Bánnám, ha kimaradt volna az életemből. Pedig egyedül nevelem a legeslegelejétől.
Mondjuk én szerettem volna többet, mi hárman voltunk. De férjemnek elege volt a rendszerváltás előtti nagycsaládos falusi nyomorgásból, neki csak egy. Ez pedig ugye megbeszélés kérdése...persze most már bánja.
Amúgy meg 2 dolgot imádok az életemben: a gyermekeimmel lenni és nélkülük 🥰🤩
Sosem éreztem h feláldozom az életem miattuk, de lássuk be, mindenki élete máshogy alakult volna ha nincs gyereke. Az én döntésem volt, és 1 pillanatig sem bántam meg. Ettől függetlenül azt gondolom, magamnak szülöm, nem másnak. Az csak szerencse ha melletted van végig ezen az úton az édesapja is.
így is van,de ez a természetes szerintem.de aki nem akar,ne szüljön.egynél többet én sem akartam soha.
És később lesz mit a gyermekeid orra alá dörgölni, hogy mi mindent megtettél értük.
Nem kell szülni, ha úgy érzed feláldozod magad a gyermekedért.
Micsoda megfogalmazás! A nők többsége magának szüli a gyermekét, nem a férjének vagy egy férfinak . Szerencsés eset ha a másik fél is aktívan részt vesz a gyereknevelésben, te szülöd, te szoptatod, te vagy otthon vele 3 évig és az a mondás, hogy anya csak egy van, nem véletlen.
Nekem van. Nem jön évek óta, igaz nem is erőltetem. A mérleg nyelve egyre inkább a “de jó, hogy nincs gyerekem” felé billen mintsem a “de kár, hogy nincs gyerekem” felé. Szeretném ezt a rohadt életet élvezni, kitudja meddig lehet. Háború, kovid, tököm tudja…a két fizunk lassan semmire nem elég, pedig nem minimálbéresek vagyunk, az oktatás, egészségügy egy rakás kaka, segítségem sem lenne ha véletlenül kellene. Kösz de nem. Kihagyom. Jó ez így!
Hááát, én azért nem éjszakáztam volna ennyit, ha nincs gyerekem, az tuti 😅
Aki teljes szívével szereti a gyerekét, természetszerűen megtesz érte mindet és nem áldozatnak fogja fel azt amit tesz. Áldozat, ha nem szívesen mondok le dolgokról egy ügy érdekében. Ha boldogan teszem, nem érzem áldozatnak.
További ajánlott fórumok: