Nem viselem jól, hogy a párom alkoholt iszik és nem tudom, ezt hogy kezeljem. Adjatok tanácsot, kérlek! (beszélgetős fórum)

Egyébként ez a felvetésed is téves.

Az alkholistával huzamosabb ideig együtt élő családtagoknál a legtöbb esetben társfüggésről van szó, ezért értelemszerűen főleg nők esetében nagyon gyakori, hogy hasonló társat választanak maguknak felnőttként is.

Az álarc teszi..fél évig a legtrógerebb lúzerek is bírják.

:)

Ja, mert a háztartás és a főtt kaja komplettül és egyedül a te dolgod?

Ő mit is tesz bele a kapcsolatba a munkanélküliségén kívül?

Isten tartsa meg a jó szokásod! Ismeretlenül is garantálhatom, hogy a jutalmad nem marad el!

A férfiak nagyon hálásak képesek lenni! :))

(Persze az alkoholbetegekre ez nem érvényes)

Becsüld meg! És soha ne hánytorgasd fel neki, akkor se, ha véletlenül "elszámolná magát"4

Akkor hosszú, békés és boldog házasságra számíthatsz. :))

Gratulálok! Rájöttél te magad is!

Nem te vagy a hibás!

Ha tanácsolhatom, sipirc ebből a kapcsolatból!

Ha ez, inden jó szándékod ellenére, nem működik (és még elfogadható indoka sincs) akkor ki kell rúgni azt a f.szt, sec perc alatt!

Kár rá egyetlen percet is áldozni. :(

Szó nincsen erről!

De akkor, szerinted akkor mi más lehet az oka annak, hogy az értelmes férfiak, akik a csillagot lehozták volna az égről a szerelemüknek, miért választják a füstös kocsmát, a tajtrészeg, primitív bunkók társaságát, ahelyett, hogy otthon szerelmeskednének a szép, fiatal, kívánatos feleségükkel?

Én nagyon sokat elgondolkodtam ezen,a miérten. Sokáig magamat okoltam,hogy nem vagyok ilyen, nem vagyok olyan jó neki...

Mert biztos bánatos, hogy ez vagy az nincs neki (ház,kocsi,gyerek).

Amikor viszont mindez meg volt, akkor rájöttem,hogy beteg. A doki megmondta neki,hogy ha 5 évig nem iszik, akkor tekinthető gyógyultnak.

Aztán mindig ezzel takaródzott,hogy ő beteg - tudhatnám jól -

És ha stressz avagy problémák vannak, akkor a megoldás a tompára ivás szerinted?

A "belső függöny" leeresztése?

Szia!

Azonnal ott kell hagyni! Nem vagy te rászorulva, hogy egy egész életre alkohollal legyél összezárva. Nem tud változtatni, vagy nem is akar? Tök mindegy. Oldja meg maga a dolgot. De ha rád nem hallgat (és nem is fog - tapasztalat), akkor azonnal fel kell hagyni ezzel a kapcsolattal.

Én 18 évet könyörögtem, sírtam, kértem, gyógyszereztem, szégyelltem az ivászatát. Aztán beadtam a válópert. 2007. karácsony estéjén totál jött haza, én a vacsorát készítettem. Szóvá tettem , hogy jött haza és a végén fojtogatni kezdett. 2008. január első munkanapján már a bíróság ajtaján kopogtattam. Elvonón volt nem egyszer, a gyógyszerét akkor vette be amikor ő akarta. Volt,hogy az ágy alatt találtam meg, mert odadobta be.

Rá sem akarok többet gondolni ezekre az évekre!!

Szép estét!

Nem vagyok tökéletes, ez bizonyos, ahogy az is, tisztában vagyok a rossz szokásaimmal, és azzal, hogy mit nyújtok, és mit várok. Amikor megismerkedtünk és eljutottunk odáig, hogy be mertem avatni a félelmeimbe, elmondtam neki az otthoni gondokat, és azt is, hogy bár sok időbe tellett, rájöttem, hogy hatással van szinte minden cselekedetemre és a jellememre is, amit otthon tapasztaltam. Tisztán és érthetően a tudtára adtam, hogy nehezen viselem az alkoholizálást, s azt is, ha valaki gyakran iszik, még ha nem is befolyásolja a viselkedését. Megértette (ezt mondta, és így is tűnt számomra). Megbeszéltük, hogy figyelünk erre és nem lesz gond, megegyezünk, ha úgy érzem sok(k). Aztán mégis elfajult a dolog. Egyébként, mint írtam korábban, később derült ki számomra, hogy előtte(m), milyen élete volt, gyakran ivott, talán nem tud letenni róla? De akkor miért bírta kb fél évig, hogy minden szuper volt. Másrészt a sex-el sosem volt gond, legalábbis addig nem, amíg el nem kezdődtek ezek a "piagőzben" való alvások, és kötekedések, mert apróbb dolgokat esetleg elhalasztottam itthon (gondolok itt olyasmikre, hogy éjjeles voltam, a 4. műszakom tellett, nem aludtam műszak után, és egész nap a mamájánál segítettem takarítani, délután lefeküdtem, úgy elaludtam, hogy éppen hogy beértem dolgozni, és másnap reggel mosogattam el, vagy hogy előző napi főtt étel volt csak ebédre és hasonlók). Ha iszik, ilyen dolgokért bánt, előtte nem volt ezzel baja. Tudja, hogy amúgy is bánt engem, hogy nem tudom rendesen utol érni magam a munkával itthon, meg a tanulással és ettől amúgy is elszomorodom gyakran. De igyekszem nem hazahozni a melóból a feszültségem, a családomhoz nem hívom, hogy segítsen, mert apám nem vágja össze a fát, inkább megyek én és megcsinálom, mert azért a 9 éves öcsém ne hasogassa a fát (hozzáteszem, úgy kell elzavarni a baltától!, ezt okozza egy alkesz apuka!! ), a nagyobbik tesóm egyetemre jár, alig van itthon, de ő is sok mindent megcsinál otthon, a nyáron pl egyedül betonozta le a pincét és cserélt ki két ablakot is odalent. Anyum folyamatosban dolgozik, mint én, folyton túlórázik a hitel miatt, és a háztartás csudára rendben van mindig, rendezi a kisöcsim, aki diszleksziás (így kell írni? :) ), sok vele a gond. Na nem akarom feszegetni tovább. Én úgy érzem, tőlem sokkal több nem telik, de ha a páromnak valami nem volt oké, mindig meg beszéltük és igyekeztem változtatni. Most már nem beszélget velem, csak olyan hangnemben, amit nem vagyok hajlandó viselni, mert nem szolgáltam rá, tehát ilyenkor kihúzódom az ágy szélére és alszom (ha sikerül).

Írtam egy hozzászólást, de nem küldtem el.

Maradjunk annyiban, hogy előfordulhat az említett jelenség is.

De annak biztosan oka van!