Nem viselem jól, hogy a párom alkoholt iszik és nem tudom, ezt hogy kezeljem. Adjatok tanácsot, kérlek! (beszélgetős fórum)

Van benne valami,ugyanis elgondolkodtam már azon,hogy mi lesz ha majd a kicsi fiam egyszer berugik.Isten irgalmazzon neki....

mert amit akkor tőlem kapni fog,egy életre megutálja piát,azt tuti!

De elfelejteni sosem fogod, nem is lehet, maximum egy kis időre sikerül a szőnyeg alá seperni, de a probléma ugyanúgy ott marad, néha jobban felüti a fejét, néha kevésbbé....

Egyébként te tudod, hogy mit akarsz vele kezdeni, vagy akarsz kezdeni valamit egyátalán, az eddigi hsz.-ediből én azt látom, hogy nagyon nincs feldolgozva a múltadnak ez a része...és nagyon sok kérdés is van benned.

De ezt te tudod...azért érdemes kezdeni ezzel valamit, mert rányomhatja még tudattalanul is a bélyegét, nemcsak a saját, hanem a gyerekeink életére is.

Egy alkoholista szülő gyereke például nem biztos, hogy egészségesen reagál arra, ha a saját kamasz, vagy fiatal felnőtt gyerekei elősször isznak alkoholt.

Persze ez csak egy példa volt.

én úgy érzem sikerült feldolgoznom,csak elfelejteni nem,az meg úgyse fog menni,mert az tette ki az egész gyerekkorom.

Én éppen ezért sem iszom,tanultam anyám példájából.

Nem elfelejteni kell, annak nincs semmi értelme, és nem is lehet...hanem feldolgozni...

Ha úgy szeretnéd.

Hát bizony van indulat bennem bőven....

Az az igazság,csak addig zavart anyám ivászata,amíg vele laktam,de mivel évek óta külön élek nem zavar és nem is érdekel mennyit iszik,csak a gyerekkoromat igen erősen megpecsételte.

Nem gondolom,hogy azokat a sérelmeket amiket gyerekként kaptam el tudnám felejteni.

Én nem mentségként írtam, amit.

Elég nagy indulatot látok benned az alkohollal szemben, ezért is ajánlottam a hozzátartozói csoportot, sok mindent helyretesz, például ezt is.

Mielőtt azt hinnéd, nem arról szól, hogy szeretni kéne, vagy szó nélkül elfogadni az alkoholista családtag cselekedeteit.

Átolvastam a kommenteket, mindenki hasonló véleményen van. Menned kell a magad külön útján, és ezt te is nagyon jól tudod!

Azén meglátásom szerint a te dilemmád nem csupán a párkapcsolatodnak szól, hanem a szüleid kapcsolatának is. Szinte ugyanaz a helyzet a pároddal, mint édesapáddal, és akaratodon kívül párhuzamot vonsz a két általad szeretett férfi "sorsa" között. Szánalmat érzel irántuk, és bűntudatod van, hogy nem tudsz segíteni, és félted őket attól, mi lesz velük, ha leveszed a kezed róluk, illetve főképp attól, hogy édesanyádat is a sorsára hagyod, mert te másképp teszel (tennél), mint ő.

Összefoglalva szerintem a lelkiismereted nem enged kilépni a kapcsolatból.

De ne feledd, az alkohol szenvedélybetegség, te nem fogsz tudni segíteni, ez képzett szakemberek dolga!

Én alapos ember vagyok és akkor alkotok véleményt nyilvánosan, ha meggyőződtem a "tényállásról" .

Ha oly mértékben elmélyültél a témában, minden bizonnyal elolvastad azokat a releváns hozzászólásokat, amelyek a személyekhez köthetők.

Folyt.köv, most mennem kell de elmélkedj majd visszajövök.

Üdv

Sandman

Igaz, bár a körülményekkel azért nem vagy tisztában.

Elsózod a levest, vagy elsózzátok a levest, vagy a kukta elsózza...nagyon nem ugyanaz!

És nehéz dönteni is...

Nem kell ezt túlmisztifikálni, mint mondtam: A kiváltó ok megszűnt, megszűnt a probléma is - ilyen egyszerű!

De hol van ott a szamár? :))

Szenved még valaki?

Köszi!Inkább ezt választottam,mint az állandó veszekedés és a reménytelen küzdelem.

Okos enged,szamár szenved!!!!!!!!

Nem anyámról írtam,hanem a párommal vívott mecsre:-)

Anyámmal a kapcsolatom olyan amilyen,az nem érdekel,de azért köszi.

...és láthatóan azóta sem tud mit kezdeni vele.

Ez már kevésbbé tetszetős.

irgumburgum lehet érdemes lenne Al-anonba járnod, sokat segítene abban, hogy vagy lezárd, vagy megértsd az anyukáddal való kapcsolatodat.

Ez egy annyira nagy és specifikus téma, hogy nem igazán lehet rá válaszolni, effektíve mindenkinek más.

A magja az lehet, ha neked segítség, hogy az alkohol a kp.-i idegrendszerre hat, lazít, oldja a szorongást.

Nagyon jól csináltad!

Az egyetlen helyes módszer, amit alkalmaztál.

Akiben maradt a tisztességnek, emberi érzésnek egy szikrája, annál esélye lehet a dolognak.

Nálatok ez jól sült el, aminek őszintén örülök. :))

Nézzd!Én szerintem egy ilyen emberrel nem lehet alkut kötni,hogy csak ekkor meg akkor ihat.Inkább csak abban lehet,hogy mennyit igyon.

Én megértelek,ugyanabban a cipőben járunk.Csak az én párom nem iszik már olyan sűrűn.Sokszor próbáltam én is,hogy alkut kötni.Nem igazán lehet,egy darabig betartja,aztán nem.

Egy idő után letojtam magasról,nem foglalkoztam a témával,igyál ha akarsz,nem érdekel.Aztán talán észre vette magát,hogy milyen csúnyán viselkedik,és hogy mi ezt nem érdemeljük meg.

Lelkiismeret furdalása volt,amikor hazajött piásan,és én nem neki estem,hogy már megint ittál,hanem,babusgattam,hogy jaj szegénykém,feküdjél le,nincs semmi baj,előfordul az ilyen....pedig nem így gondoltam.

meg is lett a hatása,neki lett bűntudata,mégis csak nem arra jött haza,hogy te bü...s disznó már megint részegen jöttél haza.Nem veszekedtem vele ezért egy darabig,és a várt hatás sem maradt el.

Sajnálom, hogy nem írhatok mást, de úgy hiszem, a képhez, ami kialakult rólad, te is hozzájárulhattál, mégpedig jelentős mértékben

Más.

Írtam korábban, hogy az alkoholbetegségből nem lehet kigyógyulni, csak teljes "önmegtartóztatással, azaz "zéró cefre"

Ha valakinek sikerül úgy kijönni, hogy a nagyivóból kulturált fogyasztóvá képes válni, aki mindig tudja mennyi az elég, vagy bármikor képes abbahagyni, az övé az összes tiszteletem!

(Igaz ugyan, hogy ő akkor nem is volt még masszív alkesz, csupán lehetett egy rossz periódusa, amit a delíriummal próbált megoldani, vagy áthidalni, miközben talán nem is igazán tudta élvezni se az ivást, se a hatását)

Általánosba is amikor volt a ballagásom,az egy nagyon fontos dolog az ember életében.

Akkor az én anyám beállított a barátnőjével tök részegen...

Az egész osztály látta,milyen az én anyám.

Nekem anyám amióta az eszemet tudom iszik.Amikor terhes volt velem akkor is ivott.:-(

Egyszer megkérdeztem miért iszik,azt mondta azért,mert meghalt az első szereleme...

Azóta eltelt vagy 30 év,és még mindig iszik...

nagyon csúnya látvány,nem is tudtam elviselni.

Pedig annyiszor kértem gyerekként,hogy ne igyon,mert szégyeltem őt,hogy az anyám.De még értem sem mondott le róla.

mai napig szégyenlem,ahogy kinéz:-(

Tiszta vörös és feldagadt az arca a piától,nagyon csúnya.Pedig fiatalkorában olyan csinos volt...

Nekem megszűnt a kiváltó ok, megszűnt a stresszoldás eme módja.

Itt a zene és a régi-új barátok és megint minden sínen van, mint a vonat.

Egy dolog ami még szálka a szememben, az hogy én továbbra sem moshatom ki maga a "Laci az alkesz" szerepből, mert a portfolióm szájról-szájra terjedt a "másik fél" infói alapján és az emberek még mindig nem láttak a paraván mögé.