Na férfiak! Ki az, aki bátor és belép ennyi nő közé.....? (beszélgetés)

szia Attis72!!!

Megtisztelve érezzük magunkat, hogy ennyit is elmondtál magadról, főleg, hogy ez már több, mint ami rendben van????

Szóval nagypapa vagy, ez már magában sem semmi 48 évesen.Ehhez szívből gratulálunk.Sok mindennel foglalkozol, ehhez úgy szintén.

És azért , ha van kedved maradj itt, főleg ebben a "MARADJ OTTHON_I" időkben.

Sok mindenről lehet beszélgetni, ha valaki nem akar a családi életéről beszélni az is rendben van.

Tudsz azért dolgozni,, most , hogy ez a sajnálatos búbánatos vírusos idő van?

Mi már nyugdíjasok vagyunk, de minket meg azért kezdenek ki.Semmi nem jól van ebben a világban össze rakva.

Lassan magát az embert kell újratervezni.

Amit lehetett azt már tönkretettük, lásd:természet , állatvilág , gazdaság stb.

Ki tudja?? Most először örülök, hogy már lassan külső szemlélő vagyok, minket már úgyis félretesznek, ha megbetegszünk, de nem is baj.

Férjemmel ketten vagyunk önkéntes karanténban, de mindketten cukorbetegek.

Szerencsére a lányomék ki váltják a gyógyszereket, bevásárolnak.

DE a másik 2 gyerekemet és pláne a nyolc szétszórt unokát nem tudom mikor láthatjuk, vagy egyáltalán???

Ahogy a nrvrmból is kiderül 48 éves vagyok :)

A logisztikában mozgolódok és foglalkozom még sok sok dologgal:) Pl: Redőny - számítógép javítás rendszerkarbantartás - Szórakoztató elektronikka - Írok ezt azt :))Van egy nagy fiam és neki is van 2 gyermeke akik ikrek :)

A mélyen tisztelt nézelődők és csupán olvasgatók előtti nyílvánosságban ennyi amit a magánéletemről megoszhatok :))))) És ez már több mint amirendben van :)))

hello Attis72!!!

Én, mint fórumindító, biztosítalak , hogy nem vagyunk Kannibálok.Esetleg bálba vágyó HÖlGYEK.A megharapástól meg ne félj , ha egy nő harap az néha jól is eshet.

Na jó egy kicsit komolyabb leszek nagyi létemre.Írj magadról , először is hány éves vagy?? és , hogy bátor az már biztos.. MIvel foglakozol,van-e családod , gyerekeid + egy feleség hozzájuk.

Én nem vagyok lesbenálló ff. partner kereső, mivel nyolc unokás nagymama vagyok.

Tiszteletem e díszes Compániának :)

Hogy bátor vagyok e nem tudom:)))

Azért halvány remény hogy em emberevők a hölgyek aki közé beléptem :)

hello Lolita!!!!

Én nem tudom mi a junk mail, de gondolom valami fizetős valami lehet.

SEmmi baj, ha nem tudsz olvasni, attól még beszélgethetünk az e.mailon is.Írjál a keszli@yahoo.hu-ra

üdv:kata

Szia Lolita!!Vagyis Eva inkább

Kaptál meghívót a blogom olvasásához!!!????

Szia Lolita!!

Én már sokszoros nagyi vagyok, három felnőtt gyerekem és nyolc unokám van. Így nagyon sok mindenen mentem már át.

Talán mégis folytatni kéne a legújabb blogomat és akkor oda meghívlak. CsaK MÁR UTÁNA KELL NÉZNEM , MERT LASSAN AZT IS OTT HAGYTAM.

Ha tudsz írni priviben egy e.mail címet akkor megküldüm oda a meghívódat. Remélem sikerül.

DE ide is benézek még.

szia kedves hanka!igen en is tapasztaltam,hogy az emberek szeretnek itelkezni masok folott,beleszolni az eletukben,hogy ok mindent jobban tudnak nalunk jelszoval!

hat a te eleted meg az enyemnel sokkal,de sokkal szomorubb volt.folytasd persze,korabban volt ra lehetoseg,hogy irj naplot es lehet titkositani/cask akiket te engedsz be/es azt is lehettt csinalni,hogy ne irhasson hozzaszolast senkisem.gyerekeid vannak?

Hello Lolita!!!!

Hát igen, volna mit mesélni, Még blogban is próbáltam már többször is, de mindet kitöröltem a végén.Sokan sokszor felelőtlenül ítélkeznek.

Csak szösszenet megboldogult lányságomból , gyerekkoromról:

Apám , aki NEM mellesleg általam jobban szeretett szülőm volt, öngyilkos lett 40 évesen, amit egy baleset, és börtön előzött meg/akkor voltam 13/.

Férjemet 15 évesen ismertem meg, és 18 évesen hozzámentem elsőssorban menekültem otthonról. Anyám , hozzám , mint a mostoha. Fél életemben neki próbáltam megfelelni, ami nem sikerült. Ő maga is öngyilkos lett kb.30év különbséggel apám után.

Folyt köv. ha érdekel???

igen 3 van/fiu es lany/.igen most valoban nagyon elegedett vagyok,de sok mindenen atmentem elotte mig idaig jutottam/kuldfoldre koltozes,kesobb valas ferjemtol……..stb/.

meselj nyugodtan ha ugy erzed,s en nagyon szivesen meghallgatlak!

hello Lolita!!!

Szép idő a 15 év, de ha majd 50 lesz, akkor meglátod mennyire kevés még az a 15.

Tudnék mesélni, de nem teszem mivel te nagyon elégedettnek tűnsz.Persze kívánom ne legyen annyira izgalmas és bajokkal teli , mint a miénk.A törés nálunk már 12 év után jelentkezett.Gyerekek vannak?

Szia Oneman!!!

Még hogy öreg pasi lennél?? nekem pl.a fiam lehetnél, még ha 50 vagy is.Persze nem tudom mennyi vagy??

De , ha benézek az Ellittárs ismerkedős oldalra/mert ugyanis néha szoktam/Hát olyan ijesztő vén krampuszok is vannak, hogy kiráz a hideg tőlük.Pedig én se vagyok mai csirke az én lassan 69 évemmel. De , hogy ki mennyi és mennyinek érzi, az két külön fogalom.Én pl. lélekben 18 vagyok, még ha az életet szarnak is mondom.Ismertem jobbat is fiatalon.

És ha holnap mondjuk nem halok meg, akkor még van jövő is.Most már igazán kiváncsi lennék , hogyan nézel ki??DE ez csak vicc, viszont nálad az a helyzet , hogy te sem tartod elég "partiképesnek" magadat, akkor hogy lássanak a nők annak?Kicsit nagyobb önbizalom kéne, és keress , ha úgy gondolod szükséged van rá új partnert. Bár azt hiszem ez tőlem furcsa tanács, akit épp megcsaltak. DE az idők és emberek változnak.

Igazából engem annyira nem visel meg, nekem elfogadható, hogy élik az életüket, néha beszélünk, találkozunk. Ez így rendben van. Tudom hogy az anyák ezt nehezebben dolgozzák fel.

Hogy őszinte legyek engem jobban megvisel lelkileg az, hogy úgy általában a nők részéről nincs semmi érdeklődés irántam, különösen hogy nem független öreg pasi lettem. Régebben, úgy 25 és 45 éves korom között azért más volt a helyzet. Más téren semmi panaszom nem lehet, munkám jó, sikeresnek tekintem magam, anyagilag rendben vagyok, egészségemmel sincs most szerencsére gondom, jó körülmények között élek, stb. Nem szar az élet, csak bizonyos dolgokat tényleg nehéz feldolgozni. Kinek ezt, kinek azt.

Szia Oneman!!

Ez sajnos mindenütt így van , ahol felnőttek a gyerekek.Én is sokáig képtelen voltam feldolgozni, hogy a fiaim életében már nem én vagyok az "az első számú nő"m Hát ez van," ha szeressük , ha nem??!!"

Van egy lányom is , akit meg úgy "újratervezett az élete párja", hogy nem ismerek rá. Ő lenne az én lányom??Naponta is feltehetem ezt a kérdést, de nincs rá válasz.Sőt a mi esetünkben már felnőtt unokák is vannak, akiknek vagy van ideje visszahívni,vagy NINCS. Az utóbbi a gyakoribb. Vagy vizsgaidőszak , vagy buli, vagy fiúzás, csajozás stb. mind fontosabb.!!!

Szar az élet!!! És még szépen mondtam.

Szia Oneman!!

Mit jelent , hogy gyerekeid elhúztak a francba, és egyáltalán nem érdekled őket???

Talán külföldön élnek dolgoznak és egyáltalán mennyire felnőttek??

Ma már az internet lehetővé teszi, hogy akár Ausztráliából is tartsd a kapcsolatot velük.És mi az, hogy örülnek , ha nem látnak.Talán csak te nem érzed, vagy te magad sem nagyon akarod tartani a kapcsolatot.

Ha jól értem az anyjukkal együtt élsz. Őt sem keresik??

Ó, kedves vagy.:)

Talán majd fogok:)