Mivel foglalkoznál fiatal nőként vidéki kisvárosban, faluban? (beszélgetés)
Ha esetleg számítógépes tanfolyamok között nézelődnél, nem támadna valami vonzalmad?
Lehetnél akár rendszergazda, elég szabad szakma.
Jó, akkor te írtad, hogy nőként a varrás adhat megélhetést.
Mire alapozod, hogy a női lét összefügg a varrás szeretetével?
Ha feketén végzett tevékenységre biztatnánk, az büntetendő lenne még itt a Hoxán belül is.
Még ha otthonról dolgozik is valaki, kell hozzá a helyiség. Azt nem tudom, mennyi lehet az anyagok beszerzési ára. Nyilván ez is meghatározza a munka minőségét, a kézügyesség és a fantázia mellett.
Sajnálattal hallom, a csoporttársam csak Ausztriáról beszélt.
Értenie kellett, mit kívánnak tőle, és sok ápolási munkát közvetítő cég eleve megköveteli a nyelvtudást.
Aki nem tudja a fogadó ország nyelvét, az nagyon kiszolgáltatott. Még bevásárolnia is nehéz.
Ti vitáztok az én környezetemről.
Jelenleg sehova nem megyek, de az egyetemen, meg oda és vissza utazva láttam különböző korosztályokat körömmel és anélkül.
Ha jelenleg nem ülnék itthon csakazértis (mert legalább most senki nem csesztet emiatt), akkor néha bemennék a városba, és ott is látnék fiatalokat, idősebbeket.
Sőt Pesten is járnék, már csak a szemem kontrollja miatt is. És ha már úgyis muszáj, olyankor elmegyek még ide-oda.
Mindezt bőven tömegközlekedve.
És hány női osztálytársa volt?
És hány olyan női kőművest/asztalost ismersz, aki ezekből szakmákból ment nyugdíjba?
Mindenre van egy kivétel, de erre az egy kivételre alapozva adtok tanácsot?
Sajnos ez nem egészen igaz, se az otthonokban dolgozókra, sem házi betegápolókra. Angliában semmiképp, de az USA-ban sem. Munkám során sokszor kellett otthonokban dolgozó ápolókkal/gondozókkal beszélnem, és őszintén, sokszor sajnáltam azokat, akik a kezükre voltak adva. Némelyikkel szinte képtelenség volt megbeszélni az ápolt gyógyszerezését, mert annyira nem beszéltek angolul. Persze, ez nem annyira fontos, mert a kérdező szeretne helyben maradni és nem vágyik külföldre.
Mellesleg gépelni műkörmökkel is kiválóan lehet. Szokás kérdése.
Mindig, minden témánál elmondod, nem jársz szinte sehova, a munkádat is otthon végzed. Honnan az ördögből látnád te, hogy azok a nők, akikről vitázol, hordanak-e. műkörmöt, műszempillát, és milyet?
Én rengeteget járok tömegközlekedéssel is, látom, hogy a körme, a szempillája drágább, mint a rózsaszín mű-guddi, meg lujivutton :DDDD macinacija.
És bár nekem nincs műkörmöm, de az ismerőseim, akinek van, tényleg hetekkel előtte jelentkeznek, hogy helyük legyen. Egyiküké nem fogad új vendéget, kihalásos alapon lehet hozzá bejutni.
Az egész országban két nőhöz mennék, ha egyszer szemöldököt tetováltatnék. Az egyik a Bartus Márta, a másik a László Zsuzsa. Mindkettő úgy tetovál, hogy szinte észre sem veszek, természetes, elegáns. Ma már nem tetoválnak folyamatos vonalat.
Szóval akinek esze van, nem trendet tetováltat, hanem harmonikus, természetes megjelenést kér.
Férjem asztalos és kőműves.
Asztalosként volt lány osztálytársa.
Kőműves cégnél van, kőműves munkatársának a barátnője is kőműves 😅
Férfin annyira ocsmány. 😩
Gondolom valamit peckelt vele.
Nem, de nem is én vagyok a statisztikai hivatal.
A szomszéd faluban egy asztalos biztosan van, a fiam dolgozott nála, de úgy hallottuk, van másik is.
Még az is lehet, hogy itt is van a faluban.
Nem mondtam, hogy nem lehet, vagy elképzelhetetlen.:)
Soknői asztalost ismersz? És hány falusi asztalost?
Ha van hozzá kedve, miért ne lehetne asztalos?
Ez persze a jelen problémát nem oldja meg. A legtöbben innen a faluból valamelyik környékbeli gyárban dolgoznak.
Aki csak teheti, tanul és elmegy.
Van. Mellette meg Lidl. 8 utcávan arrébb Tesco. De van Euronics is. Spar kettő is.
Meg műkörmös megszámlálhatatlan.