Mit tegyünk, ha lelki szemetesládává váltunk? Avagy a barátnőm egy energiavámpír (beszélgetés)
Ugyanez volt nekem is... Amikor megláttam a telefonon, hogy ő hív, akkor az volt a gondolatom: "jaaaj neee". Általában fel sem vettem.
A legutóbbi beszélgetésünkkor ocsmány módon minősített embereket, akik felé amúgy minden nap mosolyog. Ott telt be a pohár, és azt kérdeztem magamtól: "mi a garancia arra, hogy a hátam mögött velem nem teszi ugyanezt?"...
Megmondtam neki, hogy nekem ebből elegem van felejtsen el. Másnap még kiabáltunk egymással egy sort, azóta nem szól hozzám.
Az első napokban nagyon rosszul éreztem magam, mert láttam, hogy a többiekkel jópofizik, próbál "nyertesen" kikerülni a helyzetből... Ja, annyit hozzátennék, hogy az ő szemében most én vagyok a sz@r ember. :-) Szóval 1 hét volt az, amíg gyomorgörcsöm volt miatta, de mostmár nem érdekel. Soha nem voltunk egy stílusúak; nekem nem barát egy 'ilyen'.
Már hogyne lennél dühös....teljesen érthető!!!Mert mennyire gáz az hogy valaki felnőtt nő létére ennyire önző,és tapintatlan legyen,és még csak fel se fogja.Őrület egy értelmes embernek,hogy vannak akik nem értenek a szóból.Bármely kellemetlen,nyilván csak az marad hogy rohadt egyértelműen kell akkor neki elmondani,hogy próbáljon már leállni,mert neked eleged van ebből.Ne is érezd majd a sértettsége miatt rosszul magad!!!Annál jobb!!!
Az emberek főleg az ilyen hibbant agyú nők ritkán, sőt szerintem nem képesek megváltozni!!! Mintha egy brazil szappanopera lenne az életed a barátnőddel. Ne érezd magad rosszul, mert nem veszed fel a telefont. Én a te helyedben ki is kapcsolnám éjszakára. (én kiszoktam)Este amikor a családé a főszerep ne zaklasson a barátnő!!!!
Eszembe jutott egy film (Igazából szerelem) na abban volt egy nő meg a hibbant fogyatékos bátyja, és a nőt mindig hívogatta. Egyszer pont akkor amikor a régóta áhított pasival majdnem összejött a "dolog". És még szaladt a bátyóhoz, mert beszélgetni akart a hugicával. A pasit meg ott hagyta. A férjed, hogy tolerálja ezt?
Ha ez továbbra is így folytatódik, ez lesz. De félreértettél, nincs még saját családom, de szüleim is elég nagy figyelmet igényelnek.
Szakítsd meg vele a kapcsolatot,hidd el jobban jársz!Nálunk már a párommal is voltak súrlódások miatta,de szerencsére mióta nem jön,nem hív,egy hangos szó nem volt itthon!
Őszintének mindig őszinte vagyok vele, tegnap megmondtam ezzel kapcsolatban is nyíltan, hogy mi a helyzet, majd meglátjuk, hogy mi lesz. Csak utána csináltam egy hülyeséget. Írt egy sms-t, hogy bocsánatot kér, meg tudja, hogy hülye volt, meg hogy próbál jobban lenni, stb., erre én visszaírtam neki, hogy nem haragszom, és majd megoldódnak a problémái. Szóval kompenzáltam az előző odamondást. Hát, jó béna vagyok. Utána már írta is a második sms-t, amiben ismét róla volt szó.
Igen. Bár az kicsit sarkított volt, hogy mindig pozitív vagyok vele. Inkább úgy kellett volna írnom, hogy legtöbbször. Azt hiszem, ha ezt nem fejezi be, csak a kapcsolatmegszakítás marad, tíz éves barátság ide vagy oda. A legdurvább az, hogy milyen érzelmeket vált ki ez az egész belőlem. Egy-egy ilyen eset után rettentően dühös vagyok. de ha nem veszem fel a telefont, csak látom, hogy már százszor hívott, akkor is ideges leszek, pedig nem is beszéltem vele.
El is hiszem.
1-2 szabadság, vagy hétvége a kollegina nélkül nekem is felér egy agymosással. :-D
Párom is ezt mondta.Ha szól mi van,veszek nekik kaját,de hogy ezt megcsinálta velem,elég szar érzés volt.
Viszont mióta nem tartjuk a kapcsolatot,kipihentebb vagyok és több pénzem van:)
Új év új élet! Változtass. Dobd ki az életedből ezt a nőszemélyt!!!! Okos embernek tűnsz, ne hagyd magad egy ilyen kígyó bűvkörében. Hidd el annyira megnyugszol majd, ha nem hív 1 nap 5x. És mégcsak a pofáját sem látod.
Ne haragudj, belőlem így ismeretlenül is kiveri a bnőd a biztosítékot, ki nem állhatom az ilyen nőket. Akiknek se verebük semmijük, aztán téged (családost) zaklat folyton. Adnék neki az biztos XDDD
Én mindig azt mondom: csak őszintén. Persze sokszor ki is húzom a gyufát ezzel, de abszolút nem érzem magam hibásnak, ugyanis mindenki elvárja tőlem az őszinteséget. Aki megkapja, és megsértődik, az vessen magára. :-)
Na ez durva.
Pedig, ha normális lenne, biztosan meg tudtátok volna beszélni, hogy "ez a helyzet, segíts légyszíves"... és segítettél volna.
Ne légy pozitív vele,kicsit érezzen ki a hangodból a távolságtartás.Tán csak előbb-utóbb venné a lapot,én tudom milyen kellemetlen ez,mert sajnos én is olyan ember vagyok aki nehezen sért meg bárkit is,még ha agyamra megy akkor sem,de valahogyan csak lentebb kell építeni,mert ez így őrület.Gondolom,hogy neked is meg van a magad problémái,tennivalói,nem kellene hagynod,hogy szinte zaklasson.
Egyszer biztosan tele lesz a pohár, és megmondod neki... Meglásd: meg fogsz könnyebbülni.
Még olyat is megcsinált,hogy itt hagyta a gyerekét 1 órahosszára,direkt szóltam neki,hogy mire párom hazaér,nekem be kell vásárolnom föznöm kell,tényleg csak 1 óra legyen,ez volt délben és mivel tudja párom este fél 7re ér haza,jött a gyerekért 6ra.Kicsit kiborultam,és meg sem próbálta elmondani hol volt vagy valami!Azóta egy gyereket se vállalok el,főleg nem igy!De azért az kiderült,hogy nem tud enni adni a gyereknek,csak épp nem szólt,azért hagyta itt,mert tudta nálam nem fog éhezni!Tudván,hogy a saját 2 gyerekem sem éhezik!
Hát, már egyre többször azt gondolom, hogy nem.
HUUU, basszus.
Becsüllek, hogy ennyi energiád van egy ilyen nőre. Én már rég elhajtottam volna.
Most mond meg őszintn! Szükséged van neked egy ilyen barátnőre?
Az a szerencséje, hogy nem én vagyok te, mert én fél 10kor amikor felhívott téged, úgy elküldtem volna a búsba, hogy csak csattant volna a telefon miután lerakom.
Ha beszélünk, mindig bíztatom, pozitív vagyok vele. Amikor vele vagyok, megfigyeltem magamon, hogy teljesen összezárkózom, kezem-lában keresztbe. Amikor nem tudom vagy nem akarom meghallgatni, megmondom neki, hogy dolgom van, vagy kimerült vagyok. Ilyenek.
Ismerős,írtam is egy cikket róla,nekem is ilyen barátnőm volt...
Én is rájöttem,de hál istennek azóta nem láttam!
Ne haragudj, hogy ezt mondom, de: akkor nem stimmel vele valami fejben. :-)
Ebben az volt a súlyos,hogy kaptam ajándékba egy meghivót(termékbemutató,vacsorával) 2 személyre,gondoltam elhivom,aztán mikor a lopás megtörtént,azt gondoltam nem viszem magammal,van más is akit vihetek,de ocsmány módon megjelent és közölte elhivtam.
Ez így van.
Egy baráttal való találkozás mindig óriási öröm kell, hogy legyen!!!
Nálam tegnap jött ez az a pont, hogy kerek-perec megmondtam. Tegnap ötször hívott, mindannyiszor beszélgettem vele, meghallghattam. Az ötödiknél (fél tízkor) világosan, de nem bántóan tudtára adtam, hogy zavar, jó éjszakát kívántam neki. Öt perc múlva csörgött megint a telefon. Megmondtam neki, hogy nekem sok, ha egy nap ennyit kell foglalkoznom az ő problémáíval. Dolgozom, van párom, családom, és nekem is megvan a magam problémája.
milyen eszközöket próbáltál meg eddig?
Azért hihetetlen, hogy az emberek mit meg nem tűrnek a másiknak...
Az ember bizalmába fogadja a másikat, míg ő éppen azon gondolkozik, hogy miként tud megkárosítani. Undorító.
Én is azt hittem becsületes,ismerem 20éve.de alamuszi macska....jobb odafigyelni
Mindenképpen ha lehet kerülnöd kéne a társaságát.Nem kell magadra erőltetni olyan valaki barátságát,aki csak rád zúdítja a problémáit,te valószínűleg jobban empatikus vagy mint a többség általában,és vannak személyek akik mások energiáiból táplálkoznak,le kell építened,mert ez a kapcs. számodra nem építő jellegű.Egy valódi baráttal való találkozáskor inkább felüdül az ember,de ezt biztos te is érzed.
További ajánlott fórumok: