Miert zárkózottak az emberek? Mi lehet a zárkózottság oka? (beszélgetés)

Lehet. Bár ahogy most gondolkoztam rajta, néha az is bosszantó lehet, ha nem tudunk rá jól érvelni és a kritizáló ügyes és elhiteti, hogy tényleg igaz.

Tudod, mint a szónokok. Vagy felbújtók.

Olyankor jön a tehetetlenségi düh.

:))))

Oh..a fenébe,ez is igaz.....megint csődöt mondtam empatikusan.

:)

Így van:))

Épp ezt mondtam én is.

Igaztalan kritika ,amit nem érzünk annak,max felmérgesít bennünket,de nem fáj.Aztán már nevetni is tudunk rajta.:))

Elvileg így hisszük, mert ez terjedt el. De vannak kritikák, amik pont azért fájnak, mert nem igazak és igazságtalannak érezzük, hogy mégis ránksütik.

De a lényeg, hogy semmilyen kritika nem kellene hogy fájjon, mert csak egy másik ember mondta. És nem Isten, vagy bárki nagyakárki. Akkor meg miért kellene, hogy fájjon? Ki tudja mi hajtotta?

A legtöbb kritika, ami fájdalom okozás miatt megy, az projekció. Saját baromságunk és fájdalmunk másra vetítése, mert ezzel egy kicsit meg tudunk tőle szabadulni, hiszen a másik szenved miatta és nem mi.

Tudod, az energia rablás.

A jószándékú kritika az nem fáj. Mert az jószívből és segítségből megy és nem önmagunk mentésére.

Szerintem azok a kritikák,amik fájnak,valahol igazak.

Azok,amiket kapásból elfelejtünk,vagy nevetünk rajtuk,azok nem azok.

Azok,amin sokáig rágódunk olyanok,amin változtatni szeretnénk,de nem tudunk.

Ragaszkodás,félelem.

Hmm.....a két leg,leg,leg....... ellentmondásosabb szó,érzés ami létezik.

:)

Persze. Ezért jó megoldás, ha akkor veszed elő, amikor akarod és akkor dobod a földre, ha éppen ehhez van kedved.

A problem mindig a ragaszkodás és a félelem.

Ha az nincs, akkor nincs akadás.

Tudom. Értettem :)

Ez olyan, mint amikor azt olvastam egyszer, hogy a zajok is csak azért zavarnak minket, mert az utjúkba állunk. Ha elképzelnénk, hogy átlátszóak vagyunk, akkor a hang átmegy rajtunk és nem zavar, hiszen nem ellenünk van. Csak van.

Szóval értem és van benne valami.

Viszont az önbecsüléshez meg jó, ha az ember érzi, hogy mi a szerepe. Úgyhogy csak egyensúlyban. Mikor melyiket :)

Igen erre gondoltam.

Na persze óvatosan kell evvel is bánni ,mert az ego átbillenti az egészet önsajnálattá.

"Nem vagyok senki...nem számítok senkinek,jelentéktelen vagyok,engem csak utálni lehet"..stb.. hasonlókkal kezdi bombázni a lelket,és veszi át újra az uralmat.:))

Az igazi ego "ellenes merénylet" az,amikor úgy érzed magad semminek,senkinek,hogy közben azt érzed,hogy belesimulsz a mindenbe .Amikor egy millárdos puzzle darabjaként tudod,hogy csak egy vagy a rengetegben,de ha nem ilyen lennél,ha nem lennél,nem lehetne kirakni a képet.

Én így értem a valódi semmi ,"senki"érzését.

tetszik ez a hülye önkritikád :)))

Ha, erre mondtad, hogy érezd magad senkinek.

Gondolkoztam rajta. Van benne valami. Persze kőkeményen ego ellenes merénylet :)

:)))

Valóban nem.

Nem lehet könnyű elviselni engem.

Sokszor lehetetlen.

Igazad van.

Nem rendelkezem különösebb empatikus képességekkel,vagy ha mégis,nem igazán használom .

Igyekszem érzelemmentesen átlátni a dolgok lényegét.

Nem. Olyan dolgokkal játszol, amivel könnyen sérülést tudsz okozni.

Mivel úgy tűnik, hogy az empátiád sérült, így lelki témában nem érdemes neked megnyílni, mert nem tudsz vele bánni.

Semmi gond, csak ezt eddig nem vettem észre.

Óvatosabb.

Talán félsz tőlem?:)

Ha komolyan gondolod, akkor oké, bár most már óvatosabb leszek veled. Erre nem számítottam.

Na mennem kell, mert holnap hajnali 8.45-kor kelek.

Joccakát mindenkinek.

Ne haragudj.

Sajnálom.

Megmondom neked, hogy most milyen technikát használtál, tudatlanul.

Megnyitottad a másik érzelmeit és beletapostál.

Csak, hogy tudd, hogy mit csinálsz, mert nem igazán veszed észre.

Igen!:))

Én a vallató drámáját játszom ,eltaláltátok!!:)))

Bingó:))

Mondtam ,hogy játék!:))

Ja értem. Saját törvény. Oké.

Akkor kapsz egyet te is, ha nem jön véletlenül.

Szociológia mellett olvasgass egy kis pszichlógiát és még tancsizz egy kis empátiát :)