Miért szeretünk olyanokat akik nem viszonozzák érzéseinket? (beszélgetős fórum)

Igen nagy a vágy....hatalmas,ha meglátom legszívesebben magamhoz szorítanám...De ez már túl megy a puszta vágyon....mert ő az álom férfi számomra...pontosan olyat szeretnék mint ő.

Ha meglátom hevesebben dobog a szívem.Ha nem látom már sokáig...mint aki már sokáig nem kapott levegőt......

Hát,hogy az ötlet gyerekes az tuti,mondhatnám nagyon gáz.Főleg mert tudod,hogy kapcsolata van.Az nem lenne mentség a számodra,hogy mások is érzéketlenek,te sem foglalkozol ezzel.Ne is várj majd jobbat,ha magad is ilyen vagy.

Te a leírásod alapján egy saját magad által gyártott ideálba vagy szerelmes,igazából Őt nem is ismered.Nem gondolod ha bejönnél neki mint nő,akkor nyitna feléd?De a te dolgod,röhögtesd ki magad nyugodtan...

Szerintem egy komoly jóérzésű férfit,aki valóban FÉRFI,visszataszít ha egy nő nyomul rá.

De egyébként abban igazad van,hogy sajnos mára már nem nagyon vannak meg a férfi-női szerepek,de ez inkább a kárunkra van mint a hasznunkra.Főleg a családokban van ezzel nem kis gond sok helyen.

Egyébként meg a "modern"gondolkodású nőknek is sok bajuk van ezzel,hogy a legtöbb férfi már nem igazán FÉRFI.

Gondoltam már egy levélre,(mail)hogy abban leirom mit is érzek iránta...de lehet túl gyerekesnek tartaná.

Ahhoz szemtől szembe odaálljak elé és elmnondjam....hát nem érzek annyi bátorságot magamban...talán soha nem tenném meg.

Nem tudom,hogy reagálna,nagyon kellemetlen helyzetben lennék ha ezt mások tudtára is adná...

Bár nem vagyunk már gyerekek,,,,,ő a 32 évével meg pláne,,,,minden nap attól rettegek,hogy egyszer csak meghallom azt feleségül veszi a barátnőjét,(korban mondjuk ő is annyi mint én)

igaz nemrégen kérdeztem ezt tőle,azt mondta ő nem tervezi még a házasságot....

Igen neki kapcsolata van....de sajnos nem olyan világban élünk,ahol az emberek ezt tiszteletben tartanák.

Azt mondom feleség az már egy más dolog,de így,hogy simán barátnője nem igazán érdekel a lány érzése...fordított helyzetben az emberek 90%a nem törődne azzal,hogy mit érzek.

Azt igy kivülállóként nem tudom eldőnteni,hogy mennyire jó a kapcsolatuk,igy kivülről nézve nem a legcsodálatosabb...de hát mégis együtt vannak,van valami kötelék.

Minden véget ér egyszer...ahogy mondani szokás.

Mert nyomik vagyunk:).

Amúgy néha jó egy kicsit reménytelenül szerelmesnek lenni,de persze nem annyira,hogy ez tönkre tegye az életünket.

Nem teljesen jó a fórumcím.

Csak akkor lehet kategorikusan kijelenteni ezt, ha az illető TUD róla, és úgy utasít el, nem viszonozza.

Én is ettől félek...lehet teljesen hülyének néz...mint a barátaim között is akad aki igen,mert én teljesen a külsejébe szerettem bele,jó azóta valamilyen szinten megismertem,sajnos nem szemtől szembe,hanem msn-en.

Aztmondják a külsőbe nem lehet beleszeretni,én talán nem is azt mondanám,hogy szerelmem hanem a vágy nagy....vágyom arra,hogy átöleljem...vele legyek.

Miért szeret az ember olyat aki valószínűleg soha nem fogja viszonozni az iránta táplált érzést.?

Miért vonzza az embert az,amit talán soha nem ér el?

Már 2 éve egy kimondhatatlan vágy fűz hozzá,sikeresen tönkretettem a párkapcsolatom miatta.

Bárkivel találkozok,mindig csak a hibát találom meg benne....soha senki nem üti meg az elképzeléseimet,mert senki nem hasonlít hozzá.

A gyönyörű szemei a kacér mosolya egyszerűen teljesen megbabonáz...Szenvedek reggeltől estig,és még éjjel is,folyamatosan ellopja az álmaimat.

Egyfolytában a megfelelő alkalmat várom,hogy elmondhassam neki mit is érzek iránta...félek attól hogy kinevet.

Lehet,hogy ő nagyon boldog a jelenlegi párjával és akkor hiába a vallomás,hisz mit sem ér.

Ugy szeretném őt magam mellett tudni,bármennyire is nem látom rá az esélyt....talán majd egyszer ha lesz elegendő bátorságom,majd elé állok és bevallom mit is érzek,talán....hátha változik valami.