Miért nem akar a szenvedélybetegek nagyrésze orvoshoz fordulni? (beszélgetés)

Ez volt az ő útja,az ő felelőssége,az ő élete ,és itt ért véget.

Pont.

Nagyon igazad van!!

Ő akarja eldönteni, mikor kell és mikor nem. Néha elég ereje van, néha meg ott egye meg a fene az egészet és a családot is. Ne papoljon senki, úgy van vele, Ő tudja mikor fogja abba hagyni. És ha még ehhez gyógyszeres segítség is hozzájárul, azt is símán szabályozza.

Innentől kezdve a határtalan szeretet és a türelem egy idő után teljesen elfogy. És kész vége, nincs tovább. A függőséget választja és azzal védekezik, hogy én beteg vagyok, ezért vegye figyelemmel a körülöttem lévők és tolerálja a függőségemet. Fogadjon el mindenki olyanak, amilyen vagyok.

Sajnos az ilyen "gondolkozás"ból lett nagyon elegem.

Ez részben igaz csak:))))

Ugyanis ,ha a függő rájön,hogy a párja rossz hatással van rá,akkor megtehetné,hogy kilép,még ha önző indok vezérli is,mégpedig a saját gyógyulása.

Persze ez a dolog tovább nehezíti az akaraterő és az elszántság próbáját.

Akkor a mi esetünkben én alakítottam úgy, h a volt férjem alkoholfüggő legyen...

Mindent megtettem...7 évig harcoltam...nem ment...nem érzem magam hibásnak!

Ő nem "leszokott",hanem csak más függést választott.

Egyik függőség olyan ,mint a másik,"egyik sem jobb a deákné vásznánál!"

Ez nem igaz!!!!!!!!!!!!!!!!

Mért kellene két ember??

Én már inkább tyúk vagyok!:)

Lehet,hogy a cigi és az alkohol már nem akkora divat,de sajnos van helyette más!

Most az jutott az eszembe,hogy eljöhet még az az idő,amikor visszasírjuk a bagós,piás bulikat,mert még mindíg kevésbé voltak egészségkárosítók mint a mostani és a jövőbeni kedvcsináló dilibogyók?

Dolgoztam néhány évig egy étteremben a belvárosban,és zárás előtt a WC-ben találtunk egy fiatal fiút összeesve.Kihívtuk hozzá a mentőt,a szemem előtt próbálták újraéleszteni de nem sikerült.Nagyon megrázó volt,talán azért is mert én soha sem drogoztam ki sem próbáltam soha.

Két szenvedélyem volt egész életemben,az egyikről már leszoktam,a másikról szerintem soha sem fogok és az a marcipános csoki!

Gondolom, akkor te sem vagy mai csirke :)

Rossz látni, ahogy tizenévesek teszik tönkre magukat, siralmas az életvitelük, és egészségi állapotuk valószínűleg olyan se lesz öreg napjaikra, mint a miénk.

Láttam amputált lábú embert tolókocsiban füstölni!

Talán még akkor sem hagyják abba, ha megérinti őket a halál szele. Az alkoholistának nem elég figyelmeztető jel, hogy haverjai sorban, nyomorultul kipusztulnak mellőle.

mert nem érzi magát betegnek.

egyébként meg akkor hagyja abba amikor csak akarja.

Szerintem minden szenvedélybeteg azt gondolja,hogy hiába haltak bele annyian,vele ugyan ez nem történhet meg.Mindaddig hisz ebben,amig ott nem állnak a szerettei és barátai fölötte a ravatalnál!

Különben mivel magyarázná az ember azt,hogy akinek tüdőrákban halt meg az apukája,azóta is folyamatosan füstöl mint a gyárkémény,hiába szeretet,hiába támogatás,hiába jó példa?

Ez is igaz :))

Egy ismerősöm napi 30 szál cigit szív, de azt mondja, hogy majd abbahagyja, ha valami baja lesz tőle. Egyelőre nem érzi szükségét.

Ha a pszichés függés után komoly szervi elváltozások, s vele a betegségek jönnek, itt szoktak felébredni, hogy mégse jó, amit csinálnak. Ismerek alkoholistát, akinek sikerült! Na jó, nem sokat...

A dohányzók saját bőrükön tapasztalják, hogy milyen nehéz ez. Olvastam itt egy fórumon valaki tollából, hogy leszokott húsz év után a cigiről, de fogyózni nem tud, mert a szénhidrátról képtelenség, ez erősebb függés, mint bármi más :)