Miért hisznek az emberek a természetgyógyászatban, homeopátiában és más effélében? (tudásbázis kérdés)

Szia!

Igen, tanulni kell.

Többek között azért van annyi buta ember, mert hiányzik belőlük a gondolkodás. Manapság egyre jobban lecsökkentik a tertud órák számát, ahol az ember gondolkodni tanítják. Matek, fizika, kémia, biológia. Amikor én jártam ált. iskolába, akkor már 6.-ban volt fizik, ma már csak hetedikben, és egyre kevesebb órában. Könnyen manipulálható embertömegek kerülnek ki az iskolákból.

(Ezeket nem rád vagy bárkire itt értem, hanem általánosan, ez egy jelenség.)

Hogy hogy kell vizsgálni? Ezt nem nagyon lehet elmagyarázni. De pl. ha fölteszed a következő kérdéseket, és tudsz rájuk válaszolni, már előrébb vagy (a probléma a 2 ma eltérő ütemű és/vagy minőségű növekedése, fejlődése):

"Tudok-e a két mag számára teljesen azonos feltételeket biztosítani?

"Tudok-e két teljesen azonos magot szerezni?"

"Rendelkezem-e megfelelő tudással ahhoz, hogy megítéljem, melyik fejlődik jobban, mi számít jobb fejlődésnek?"

"Tudom-e, mennyire különbözhet két növény fejlődése azonos körülmények között?"

"Két esetből lehet-e következtetést levonni?"

"El tudom-e vonatkoztatni az ítéletem szubjektív voltától?"

Ha bármely kérdésre "nem", "talán" a válasz, vagy határozatlan igen, akkor a dolognak innentől kezdve semmi értelme.

Majd ha szerzel 100-100 magot, és azokkal elvégzed, akkor staisztikailag jobb helyzetben vagy.

Majd eljutsz oda, hogy nem kell direkt módon kérdéseket föltenned, csak megvizsgálod a problémát, és döntesz. Meg fogod látni, hogy a világ egyrer bonyolultabb, és hogy azelőtt mennyire egyszerűnek láttad.

Aha meg kell tanulni, hogy amit látok az nincs is?:-)

Rendben, hogyan kell egy ilyen jelenséget tudományosan gondolkozva vizsgálni?

Nincs igazad, nemek igenis vele van bajom, azzal hogy mentséget keres az orvosoknak, mert fáradtak, betegek és rossz kedvük lehet és milyen gáz körülmények között dolgoznak! Ha valakinek az emberek élete van a kezében, akkor ne keressen mentséget a végzetes hibájára. És elég nagy baj, hogy így gondolkodik egy orvos, h fáradtan miért ne hibázhatnék. Mert nem teheti meg egyszerűen! Ha nem bírja akkor válasszon más hivatást, vagy menjen ki külföldre jobb körülmények közé, ahol nem fog hibázni!

Nem fér a fejembe egyszerűen hogy orvos létére hogy gondolkodhat így! Más emberek életéről beszél, és azok az életek csak egy rossz kedven múlhatnak akkor? és akkor i van, hisz ő is csak ember? Ugyan már!

Amúgy a kezelőorvosnak is elmondtam ezt, aki amúgy a szemembe mondta, hogy hibázott és érdekes nem keresett mentségeket.

Szerintem ne vedd ennyire magadra, amiket írtak. Hiába írsz bármit, ha egyenlőre csak azt hallják meg, amit akarnak...

Nem veled van bajuk, de valószínű az a doktornő nem beszél velük, akinek ezeket mondanák.

Így van, semmit sem bizonyít. Se pro, se kontra.

Az a baj, hogy nagyon távol áll tőled a természettudományos gondolkodás. Ezt ugyanúgy tanulni kell.

Az én anyukám is élhetett volna, 48 éves volt.

Jó lenne, ha a haragodat felváltaná valami más.

A gyűlölködéssel saját magad teszed tönkre.

Ha nem tudsz (és miért is tudnál, nekem sem ment) megbírkózni ezzel a veszteséggel, akkor fordulj segítségért.Vannak ma már olyan emberek, akik a gyászfeldolgozással "foglalkoznak"

Hidd el többre mész vele, mint itt, ezen a fórumon egy kaptafa alá venni mindenkit.

Ha most nagyon cinikus lennék, mondhatnám azt is, hogy a Te figyelmetlenséged miatt azért nem hal meg más ember, mert eleve fel sem mertél vállalni olyan foglalkozást, hogy életek függjenek tőled.

De nem akarlak bántani. A keserűséggel édasanyád nem hozhatod vissza.

Jobb lett volna, ha a "mi orvosunk" inkább kiment volna.

Kérdés, hogy ezzel a hozzállással meddig maradhatott volna ott orvos.

A felhozott példák...

Pár hét különbséggel szóról szóra ugyanaz az eset.

Csak kb. 100 km különbséggel.

Ez nekem sem a belefér kategória.

Ők hibáztak "egy kicsit", itt meg rögtön van két ember, aki anyák napján a temetőbe kell hogy vigye a virágot.

Nagyon elbillen a mérleg.

És jöhet a vád, hogy nem tudok higgadt maradni. Nem nem tudok, NEM AKAROK.

nem hiszem, hogy ezt írta volna...

nem tudom miért kell általánosítani.

Szerintem, aki elvégzi ezt az egyetemet, munkába áll, állandóan tanul, nem lebecsülendő. Hiszen válszthatott volna kevésbé felelősségteljes, pénzes szakmát... De, ha mindenki így dönt, és nem mer felelősséget vállalni, akkor ki gyógyít?

Pesten egyébként a pszichiátriákon tiszta káosz van. Az egyik régi barátnőm, akivel együtt nőttem fel, de kicsit ritkán találkozunk anorexiás lett, amíg kinn éltek Svájcban. Na most ez odáig fajult, hogy márciusra 32 kg 170 cm-hez. A pszichiátrián azt mondták nincs hely, felteszik egy várólistára. A belgyógyászaton meg nem kezelik, mert pszichiátriai beteg... szerintetek 32 kgmal, meddig lehet létezni ?!

Aztán beszélgettem vele, most issza állítólag a Nutridrinket, de elég távol lakom, hogy ránézzek. most nő a súlya egy kicsit... hát

mindegy ezek a várólisták... az eszem megáll... 11 alatti bmi nem sürgősségi...

Igen nem vagyok tökéletes, de az figyelmetlenségem miatt nem hal meg más ember, de az én anyám azért halt meg, mert figyelmetlen volt az orvos, lehet épp rossz kedve volt neki is. Sajnos nem tudom elfogadni, hogy mentséget kerese ezeknek az orvosoknak. Ha valaki beteg és rosszul érzi magán ne menjen olyan munkát végezni, ahol életek múlnak rajta...

Nekem fáj, h meghalt, de még jobban fáj, h még élhetett volna, ha jobb orvost kap, aki saját magán kívül a betegekkel is foglalkozik.

Teljesen megértem cukilány felháborodását!

Ugyanis, ha istennek képzelik magukat, akkor nem fér bele a tévedés, ha embereknek, akkor meg a csalhatatlanság.

Tudom miről beszélsz, a férjem írt erről egy cikket. Mert, amikor ideköltöztünk, és megkapta az első fizetését igencsak ledöbbent. 57900 jó magyar forint. Elolvashatod www.teol.hu, vagy mateisz lénárd név alatt bárhol... még a mokkából is hívták...

Hát nem könnyű orvosnak sem

Ez nem szép dolog, mármint az élőfába is belekötni és embereket leszarni.

Az én anyukám is meghalt, amikor 22 éves voltam.

Ugyhogy nekem nem kell megmagyarázni mi a fájdalom.

Nem tudom neked mi a munkád, de abban biztos vagyok, hogy Te sem vagy tökéletes benne.

Bocs, a szmájlee lemaradt.

":-)"

Úgy érzem, a felhozott példák miatt egy kicsit meg kell védenem a magyar pszichiáter-társadalmat, persze nyilván elfogult vagyok.

Azt hiszem, aki még mindig itt van az országban, ahelyett, hogy Angliában vagy Svédországban dolgozna 10x ennyiért, 100x jobb feltételek mellett, abban valami elhivatottság azért van. Én megyei kórházban dolgozom, tehát viszonylag jó körülmények között (Mo-i viszonylatban). Ez azt jelenti, hogy 8 orvos lát el egy 250 ágyas osztályt, mely regionális és ambuláns feladatokat is teljesít. Havi 4-5 ügyelet jut, tehát a heti munkavégzésünk 60 óra körül van. Egy orvos átlag 20-30 beteget "visz". Az épületeink silányak, régiek. A kórtermeink zöme 8 ágyas, van néhány 6 és 4 ágyas, a betegek, akik sokszor heteket-hónapokat töltenek kórházban, összezsúfoltan élnek. Az azbesztes épületek miatt (feltehetően) az elmúlt 2 évben 3 munkatársunk halt meg rosszindulatú daganattól, másik kettő küzd még. Ez mind nem mentség az ovosi gorombaságra, de talán látható ebből, hogy milyen körülmények között végezzük a munkánkat, ami még ideális állapotok mellett is igencsak igénybe veszi az embert lelkileg. Amióta dolgozom, az az elvem, hogy az én problémám nem csapódhat le a betegeimen, hiszen épp azért vagyok ott, hogy az ő bajukon próbáljak segíteni. Imádom a munkámat, semmi mást nem csinálnék szívesebben, de biztos vagyok benne, hogy nekem is volt olyan fáradt vagy szomorú napom (főleg, hogy elég betegen is dolgoztam), amikor én is türelmetlenebb vayg figyelmetlenebb voltam, de szeretném, ha a betegeim (és általában az orvoshoz fordulók) nem csak az ilyen pillanatok alapján ítélnének meg engem és kollégáimat!

Drnéni!

Azt gondolom, semmi alapod nincsen megkérdőjelezni a szavajihetőségemet!

Mond, pszihiáterként hogyan lehet, hogy nem hiszel az Elme erejében?