Mi jön még? (beszélgetés)
Mondjuk ez az, amit én sem tudtam volna kezelni... azt hiszem. Itt teljesen leblokkoltam...
Amikor elindítottam az egészet a férjem azzal fenyegetett , hogy öngyilkos lesz. Eleinte féltem , hogy megteszi , aztán oda adtam a kulcsot a kezébe , hogy menjen tegye meg. Mivel látta, hogy ez már nem jön be akkor jött a gyerekek kikészítése. Miután hívattak a suliba , hogy a gyerek mire készül ...... akkor léptem vissza.
Tehát akkor lényegébe sajnálja azt akit elhagynak,és azért marad azzal..! Hogy megmutassa neki,hogy igen is szeretlek,és nem hagylak egyedül?.. :) Amúgy nem nehéz a felfogásom.. :D,csak ezt nem értettem,de hála neked megtudtam :D
Csak reménykedhetek, hogy valami csoda történik. Ma a párom hatig túlórázik, remegve várom haza, hátha meggondolta magát. Én nem akarom elveszíteni. Én úgy gondoltam kettőnk között, hogy együtt öregszünk meg, és elhittem, hogy van elég erős a szerelmünk, hogy mindent átvészelünk. Ott volt az a borzalmas válás, mégis kibírtuk együtt, és most, amikor már boldogok lehetnénk, most adjuk fel??? Ez elfogadhatatlan számomra.
Nah,de hát minden balhé után nem menekülhetsz oda..aztán vissza,hogy okés..már lecsillapodott..aztán holnap meg megint vissza! Hát ez az ami nem megoldás,de látom,hogy azért ezt te sem díjazod! Megértem!! :(
Egymagad sajnos semmit:-(
Én is olyan könnyen meg tudnám oldani az életem , ha a másik fél partner lenne benne , de neeeeeem ő semmiben nem az. Én csak azt kívánom neki , hogy legyen boldog valaki mással és szeresse a gyermekeit , hiszen Őket mind a ketten akartuk.
... a gyerek olyankor hős... szeret valaki, és odaáll valaki mellé, aki már senkinek nem kell, akit senki nem szeret, csak Ő.
Ahha..! :s Kiváncsi lennék olyankor mi zajlik le a gyerekbe..! :s
Kezdődne a balhé ami régen volt , azt mondta azt az egyet nem viselné el és megismerném az igazi énjét.
Köszönöm igazán kedves vagy.
Anyukám és apukám mindent tud , kivéve azt , hogy szeretek valakit , de azt tudják , hogy van valakim.
Szerintük maradjak ebben a nagy semmiben és , ha balhézik menjek ki hozzájuk a gyerekekkel. A kedvesemet meg tartsam meg. Nem menekülhetek én el.
Ne tedd!! Ne üldözd el! Ha ő melletted akar lenni,akkor ne akard magadat még nagyobb lelki bajba keverni.. :(
Mi történne,ha megtudná,hogy van valakid?
Nem tudom, a párom úgysem akarná megbeszélni, inkább homokba dugja a fejét. A volt férjem meg úgyis magasról tesz arra, hogy nekünk mi jó és mi nem. Azt hiszem itt egyedül vagyok a harcban. Csak én szeretném megoldani, mindenki más inkább elmenekül. Vagyis a párom inkább elmenekül, a volt férjem meg már csak azért se menne bele semmilyen kompromisszumba, mert ha megtudja, hogy megingott a kapcsolatunk, bosszúból mindent megtenne, hogy velem kiszúrjon. Szerintem ő nem tett le a bosszúról, inkább csak taktikát váltott, de tudom, hogy az első alkalmon kapva kap, ha egy kicsit keresztbe tehet nekem. Szóval ez egy halálra ítélt dolog. Egymagam meg nem tudom mit tehetnék.
A gyerek ahhoz húz, aki szenved... akit elhagynak... akit nem szeretnek...
Nem a kedvesed kell felvállalni (a válás előtt semmiképp), hanem meghozni végre azt a nyomorult döntést, és kitartani mellette. Addig a férjed is komolytalannak vesz, és nyugodtan zsarolgat bármivel.
De mért akar vele maradni? Hát látja,hogy milyen az apja...! :(
Azt hiszem nekünk itthon ismét le kell ülnünk beszélgetni már sokadjára. Talán fel kellene vállalnom a kedvesem, de félek attól ami utána itthon lesz. Ezért üldözöm el azt akit szeretek.
Szia!
Igen..egyáltalán nem egyszerű! De ne add fel..agyalgass tovább,hogy mi lenne a megoldás..tényleg kérj szakember segítséget,ha kell inkább többször,deee menj tőle minél messzebbre! A szeretőddel meg beszéld meg,hogy tartsatok ki egymás mellett,ha igazán szeretitek egymást..szükségetek van egymásra,hisz ő neki sem jó a kapcsolta,a tied meg egyenesen fos..már elnézést a kifejezésért,de mást nem lehet rá mondani! Ne add fel..ne legyen olyan érzésed,hogy neked nincsen mért lenned...ez nem jó..kemény vagy,és igen is tessék a sarkadra állni,és mutasd meg neki,hogy te akkor is boldog leszel,ha fenyegetőzik akkor is..! Tudom a lelki terror milyen..sajnos velem is ez van..bár nem ilyen keményen,de azért itt is már elhangzott,hogy tönkre tenné az életem,ha nem lennénk együtt,meg a gyereket elvenné..stb.azt mondta szemét lenne nagyon...deee bele nevettem a képébe,úgy ahogy ő szokta nekem,mert nem fogok az ő szintjére lesüllyedni,és megijedni attól amit mond..mind lelki terror,és fenyegetés az egész,hát ki ő hogy fenyegethet..senki...ha valaha szeretett,akkor ilyenre nem lenne képes..fél hogy egyedül marad? A gyerekével nem fog találkozni?..a támadás a legegyszerűbb,mind,hogy felfogja,hogy nincsen értelme! Ne hagyd magad! Dugjátok közösen össze a fejeteket,a barátokkal,az ügyvéddel,szüleiddel..stb.,hogy találjatok egy megoldást valahogy,mert belerokkansz idő előtt! Addig meg mutasd meg neki,hogy kemény vagy,és nem tiporhat csak úgy el! Bízz magadba!
Miért nem ültök le hárman beszélni erről a problémáról. Ne add fel , ha már idáig eljutottál.
Nekem mind a két gyerekem azt mondta annak idején... 6 és 3 évesek voltak... ültet a síró apjuk mellett az ágyon, ők is sírtak... és ugyanezt mondták... és hogy majd engem meglátogatnak. Meséljem? ... inkább ne! Ezért írtam, hogy egy válás nagyon kemény mindenkinek. Nekünk utána fél év se kellett és teljesen normalizálódott a helyzet...
Hát nem, az igaz, nem is fognak. De ez nehéz ügy. Egész éjjel csak forgolódtam, és kétségbeesve próbáltam a páromhoz bújni, érezni hogy még szeret. Aztán hajnali négy körül megfordult, és ölelt, aztán szeretkeztünk. Erre feléledt bennem a remény, hogy meggondolta magát, de mikor rákérdeztem... hát ez van. De biztosan szeret. Este az ő szemei is pirosak voltak, úgy láttam, mintha könnyezett volna. Neki sem lehet könnyű, de miért akarja feladni a francba.
Neki már van egy nagy fia akit igencsak leszart volna , ha én nem vagyok . A mi gyermekeink közül a nagyobbik gyermek azt mondta , nagyon szeret engem , de apával marad , ha szétmegyünk.
... ezt ilyenkor egy apa nem tudja, és fél... Hiszen a Te "hatalmad alatt" lesznek a gyerekek, és Te egy picinykét nem kedveled őt... gondolj bele...
Azóta nem is beszéltetek egymással?
Soha nem veszítené el a gyermekeit .Feltéve , ha ő nem üldözi el őket magától.
Hát, nekem elég konkrétnak tűnt a párom, mikor este azt mondta nem csinálja tovább. Reggel mikor ment dolgozni, megkérdeztem, "szivem elhagysz?" és azt mondta igen. :(
Dehogy haragszom mindenkinek kell segítség .
Én a nővéremtől kértem ,akihez őszinte voltam , kár volt. Ő akar a legjobban kiszúrni velem.
Jó de az apjuk fejére sem tojhatnak :)
Nem fogtok szakítani, értem?!
két fiam 5 és 8 évesek. Mondtam a páromnak, hogy csak addig kell kibírnunk, míg önállóak nem lesznek. De azt mondta ő akkor is mindig csak második lesz a gyerekek szemében, és majd tojnak a fejére. Ne haragudj Egy Senki, hogy belekontárkodtam a problémádba, és elvontam a figyelmet a tiédről. Sajnálom, hogy tanácsot nem adhatok.