Mi jön még? (beszélgetés)
60. cd9c21c860
2010. nov. 12. 11:32
Ráadásul a kedvesem szinte minden nap látom . Nem tudom , hogy hogy fogunk végleg elválni , de ez a helyzet így sem neki sem nekem nem jó.
Az élet csodaszép ! :-(
59. 8285925b39 (válaszként erre: 50. - Cd9c21c860)
2010. nov. 12. 11:32
A bizonytalan helyzeteket senki nem szereti... és nem tud benn jól működni, se apaként, se anyaként... a férjednek kb. ugyanolyan xar lehet, él a házban egy nő, aki a háta közepére nem kívánja őt, de el kell viselnie, mert a gyerekei anyja, és ha elveszíti, akkor a gyerekeket is elveszít(het)i. Az, hogy válás után ez a lehetetlen helyzet, akár jobb is lehet, normalizálódhat... az ugye ilyenkor még lutri. :)
58. b73e24f31f
2010. nov. 12. 11:32
Osztom amit Zsóka mond a kemény munka meghozza gyümölcsét és a végén azt fogod mondani, hogy megérte, és ha kellene végigcsinálnád mégegyszer és akkor majd te fogsz tanácsot adni ilyen helyzetben lévőknek :)
57. MissHeart
2010. nov. 12. 11:31
Egyébként a probléma úgy jött elő megint, hogy a munkám miatt ezen a héten a páromnak kellett elmenni a gyerekekért, és a volt férjem famíliástól ott volt minden nap az iskolánál. Nekem nem szól egyébként hogy megy, csak megjelenik. És a párom meg besokallt, hogy ő nem kíváncsi rájuk. Jó ebben mondjuk igaza van. Én se lennék kíváncsi fordítva.
56. a14deb9047 (válaszként erre: 4. - Cd9c21c860)
2010. nov. 12. 11:30
Ha ezt ilyen kategórikusan kiejelented...
Akarjatok boldogok lenni! Ezt nem adják készen, ezért küzdeni kell. És ha ezt a 2-3 évet együtt végig tudjátok csinálni, akkor megküzdöttetek a boldogságotokért, egymásért.
55. cd9c21c860 (válaszként erre: 53. - 8285925b39)
2010. nov. 12. 11:30
Hozzám még ideköltözhetsz :-)
Persze ezt csak viccnek szántam!
54. b73e24f31f (válaszként erre: 50. - Cd9c21c860)
2010. nov. 12. 11:30
Az az igazság, hogy tisztelet a kivételnek, de nagyon sok pasi a büdös életben nem nő fel az ilyen feladatokhoz és nincs képességük arra, hogy a másik, a nő helyzetébe képzeljék magukat. Van akinek soha, van akinek meg akkor nő be a feje lágya amikor már késő!
53. 8285925b39 (válaszként erre: 49. - MissHeart)
2010. nov. 12. 11:29
Asszem nem költözöm oda! :DDDDD
Azért a szakításnál még nem tartotok. Ha szeretitek egymást, akkor azért ez nem egy olyan helyzet, amit nem lehet orvosolni. :)
52. cd9c21c860 (válaszként erre: 49. - MissHeart)
2010. nov. 12. 11:28
Hány gyermeked van és mekkorák?
51. MissHeart (válaszként erre: 48. - 8285925b39)
2010. nov. 12. 11:28
Mert mi nem a városban lakunk, és azt már nem csinálnák meg szerintem, hogy haza hozzák őket. Bár most adtál egy jó ötletet. Megmondom a volt férjemnek, ha már úgyis ennyiszer jön a gyerekekhez, miért nem hozza ő haza őket? Kíváncsi vagyok erre mit lép.
50. cd9c21c860
2010. nov. 12. 11:27
Vajon miért van az , hogy az apák sokszor csak addig apák amíg szeretik a feleségüket vagy otthon minden rendbe? Utána mindent pusztítanak amit csak lehet , persze évekkel késöbb rájönnek a hibájukra és próbálják újra építeni a gyerekkel a kapcsolatot , de az anya igen sokat szopik addig.
49. MissHeart (válaszként erre: 44. - 8285925b39)
2010. nov. 12. 11:26
Na jó, de mihez kezdjek egyedül?
48. 8285925b39 (válaszként erre: 46. - MissHeart)
2010. nov. 12. 11:26
Hát akkor menjenek ők a suliba a gyermekért, kísérjék haza, aztán pááá.... ez miért nem megoldható. Miért kell, hogy Ti is menjetek, meg ők is? Nem értem. Engem mindig fel szokott hívni előtte a volt férjem, hogy ő megy a gyerekekért... hozzájuk viszi őket ebédelni, és utána hozza meg. Ennyi.
47. MissHeart (válaszként erre: 43. - Cd9c21c860)
2010. nov. 12. 11:25
nincs szerencsére???
46. MissHeart (válaszként erre: 40. - 8285925b39)
2010. nov. 12. 11:24
Na, már előre látom mit mondanának. Nem tilthatom meg nekik, hogy odamenjenek a gyerekeihez. A páromat meg is értem, meg nem is. Mert végül is nem hozzánk jönnek oda a sulihoz, hanem a gyerekekhez.
45. b73e24f31f (válaszként erre: 39. - Cd9c21c860)
2010. nov. 12. 11:23
Tudom :(
44. 8285925b39 (válaszként erre: 42. - MissHeart)
2010. nov. 12. 11:23
.... én gondolatilag meg szoktam fordítani magamban... mennyire szeret Ő engem? ... ennyire? ... és ahhoz igazítom a lépéseim, nem a saját érzéseimhez.
43. cd9c21c860 (válaszként erre: 42. - MissHeart)
2010. nov. 12. 11:22
Van közös gyermeketek ?
42. MissHeart (válaszként erre: 35. - 8285925b39)
2010. nov. 12. 11:21
Lehet, hogy igazad van. És valahol én is azt érzem, hogy megkönnyebbülnék már, mert ezt nem tudom hányadszor játssza el. De nagyon félek, mert nem jó anyagi helyzetben hagy itt. Lakáshitel, A-hitel mi egyéb, ami ugye közös. Nekem olyan munkám van csak, amivel nem sokat tudok keresni, de a gyerekek miatt nem tudok több műszakot vállalni. Nem jön be annyi, mint amennyi kiadás van. És a másik, hogy én nagyon szeretem, és nem tudom elképzelni, hogy ne öleljen át többé, ne érezzem az illatát.... jaj nem.
41. cd9c21c860 (válaszként erre: 38. - 8285925b39)
2010. nov. 12. 11:21
Nincs és tudom , hogy hülye vagyok , de nem hagy nyugodni a gondolat . Azért is léptem fel ide , hogy segítséget kapjak mástól aki nem ismer.
40. 8285925b39 (válaszként erre: 37. - MissHeart)
2010. nov. 12. 11:19
Hja, napi szinten azért ne legyenek ott... ezt beszéld meg a volt férjeddel és a mamával is. Ebben a formában, hogy Ti most így vagytok egy család, és ezt azért tartsák tiszteletben.
39. cd9c21c860 (válaszként erre: 34. - B73e24f31f)
2010. nov. 12. 11:19
Három gyerekkel nagyon kevés pénzből nem olyan egyszerű.
38. 8285925b39 (válaszként erre: 36. - Cd9c21c860)
2010. nov. 12. 11:18
... áááááááááá, abba aztán nem mennének tönkre! Nah, van még egy-két illlllyen remek ötlet a tarsolyodban? ://///
37. MissHeart (válaszként erre: 33. - B73e24f31f)
2010. nov. 12. 11:17
Igen, meg kellene értenie, de nem tudja elfogadni. Azt szeretné, ha mi négyen lennénk egy család, és nem lenne a képben egy volt férj, és egy volt anyós. Tény, hogy nagyon sokszor ott vannak, napi szinten, és engem is idegesít, mert majdhogynem többet látom őket, mint a válás előtt. De mit tehetnék? Nem tudom eltiltani őket. Nekem az fáj, hogy a párom jobban törődik azzal, hogy ő neki ez milyen rossz, mint azzal, milyen boldogok vagyunk együtt. Vagy nem is???
36. cd9c21c860
2010. nov. 12. 11:17
Mostanában csak arra tudok gondolni , hogy én lépek ki ebből az egészből , mert azt nem nézem végig , hogy a gyerekeim tönkre menjenek.
35. 8285925b39 (válaszként erre: 30. - MissHeart)
2010. nov. 12. 11:16
Oóóó, ilyen pasi az én életemben is volt, hogy nem tudta elviselni, hogy emberi hangon tudunk beszélni a volt férjemmel, és a gyerekekkel harmonikus a kapcsolata. Én barom meg jól belevesztem miatta a volt férjembe, meg csináltam neki a fesztivált... Nem éri meg. A volt férjemmel még mindig emberi a kapcsolatunk, a pasi meg már sehol nincs, nem ezen okok miatt, mert amikor ezt a problémát orvosoltuk, talált más okokat a feszkóra, nekem meg az neeem kell.
Szóval ha menni akar, had menjen. Tuti nem csak ez az ok.
34. b73e24f31f (válaszként erre: 31. - Cd9c21c860)
2010. nov. 12. 11:15
Talán keresnetek kéne egy másik helyet, ami csak a kettőtöké és a gyerekeké, aztán utána lehet pereskedni a házért.
33. b73e24f31f (válaszként erre: 30. - MissHeart)
2010. nov. 12. 11:14
A párodnak meg kéne érteni, hogy ő a gyerekek apja nem lehet, hogy soha ne találkozzatok.
32. cd9c21c860 (válaszként erre: 30. - MissHeart)
2010. nov. 12. 11:13
Nagyon sajnálom ! A férjednek nincs kapcsolata? Meddig voltatok együtt?
31. cd9c21c860
2010. nov. 12. 11:11
Mikor leültünk a gyerekekkel beszélni , meg sem lepődtek rajta , hogy az apjuk felköltözik.
Most normális , de ide nem hozhatok soha senkit ...
feltételeket szab. Nem tudom most semmit nem tudok.