Mennyi pénz megy el nektek havonta? Min tudtok spórolni? (beszélgetős fórum)

Én most azzal spórolok, hogy minden számlát kifizessek minél hamarabb, mert ha utólag fizetem, az drágább. Most megint utolértem magam.

Ennyiből rossz, hogy nem egy adott napon kapok havi fizetést, hanem a megbízások után, de idővel biztosan sikerül egy hónapkezdő alapot összespórolni.

Semmit nem dobok ki!

Már eleve 2 napra főzök, mert képtelen vagyok 1 tányér levest, 1 tányér főzeléket, vagy 1 tányér pörköltet, akármit főzni. Másrészt így nem is kell minden nap odaállnom a tűzhely mellé.

Másrészt megtanultam (férjem is keveset evett, és a maradék neki sem kellett!!) hogy a különböző maradékból mit, hogyan, miként lehet átvariálni, hogy totál más ételként tudjam ismét asztalra tenni. Meg most már szerencsére van fagyó, és sokszor már eleve úgy főzök, hogy annak egy része megy be, majd pár hét múlva kijöhet! :))

Mennyi penz megy el? Sok.

Egy idoben vezettem excelt, de aztan beleuntam, elefeljtodott stb.

Amit nem akarok elkolteni azt a keretet kb honap elejen belovom es ahhoz tartom magam.

Nem vagyok a soporolos haziasszonyok gyongye - a ferjem nem eszi meg a maradek etelt, en igy mindig kis adagot fozok, ket szemelyre. Mivel nem szeretek etelt kidobni, igy a bevasaralas is mindig kisebb adagokra korlatozodik.

Nincs nagy fagyasztonk, es fagyin kivul nem sok mindent tarolunk.

Ha megtanulsz kis adagokat fozni (fagyaszto hijan, vagy eppen izles kerdese szerint) mar ezzel is sporolsz.

Na, ez az!

Meg én pont annyit főzök, ami épp elfogy. Ha kevés marad is, megy a kutyának, annyival kevesebb kutyakaja kell (kis hús, csont, zöldség, kenyér az, amire gondolok). Ha babot, paprikást, töltött káposztát főzök, azt értelemszerűen lefagyasztom.

Anyum úgy csinálta, hogy vasárnap főzött egy nagy adag húslevest tyúkból, mellé husit, köretet, ez két napra is elég volt. A levesből kivette az alkatrészeket harmadnap, panírozottan megsütötte, vagy lett belőle rizses csirke. Aztán beiktatott egy gyors tésztanapot szerdán és pénteken (sajtos, tojásos, grízes), szombaton meg valami krumplipaprikást vagy tarhonyát, ami olcsó is volt, finom is volt, gyors is volt. Így csak csütörtökön állt neki megint valami húsos, nagyobb ebédnek. Az más téma, hogy én nem szeretem a több napos ételeket, meg nem eszem tésztát, s így máshogy csinálom, de neki munka mellett ez időtakarékosság volt.

Én is úgy csinálom, csüt-péntek eldöntöm, hogy hét végére mit fogok főzni, megnézem, hogy mi van otthon hozzávaló, és miket kell még vásárolni. Akkor bevásárolok. Utána már a köv. hét elején max. kenyér, hasonló 1-2 apróságért megyek boltba.

Minél többször "ugrunk be" egy-egy apróságért, annyival nagyobb az esélye, hogy olyasmit is megveszünk, amik nélkül vidáman lehet élni. :))

Minden hétvégén felírom, hogy mi lesz a heti menü. Elmegyünk bevásárolni, megvesszük ezeket az ételeket, illetve az aktuálisan kifogyott tisztálkodószereket és egyéb konyhai dolgokat. Így hétköznap csak kenyeret veszünk, amikor éppen elfogy, nem járkálunk állandóan a boltba.

Ruháknál nézzük az akciókat, nem vetjük meg a turit sem, illetve a szabadkai piacon is rengeteg minden van, ami nem túl drága. Érdemes különben a minimalizmusra, a kapszula gardrób létrehozására is törekedni, hogy ezek olyan ruhák legyenek, amelyek egymással sok-sok variációban felvehetőek, így úgy tűnik, hogy kevesebb ruhából több szettet tudsz összehozni, mintha több ruhád lenne.

Fodrászhoz már nem járok, a barátnőm festi a hajamat, cserébe felajánlok számára gyerekvigyázást vagy más szívességet.

Kozmetikushoz csak szemöldök szedésre és festésre megyek, már az is rengeteget dob az arcomon (havi ezer forint), különben magamat sminkelem.

Műkörmöshöz nem járok.

Mi is most költöztünk, több bútort magunk újítottunk fel a férjemmel... az előszobai kisasztalt, a 100 éves fotelt az olvasósarokba, kerti székeket, függönyt varrtunk... sok egyedi, kreatív kiegészítőt gyártottunk, ami otthonosabbá tette a házat, mégis látszik, hogy figyeltünk az apró részletekre fillérekből... Nem zsúfoltuk tele a házat drága bútorokkal, az egész szellős és letisztult lett. Szerencsére jó a kézügyességem, ezért gletteltem, festettem, kárpitoztam, füvesítettem, kapáltam, varrtam, képet festettem, mindenféle munkákat elvégeztem, amiért nem kellett fizetni.

Köszönöm. :)

Szándékosan nem említettem az akciókat, mert a kérdés jó anyagi helyzetben élő feltevőjének lesz éppen elég baja a saját lábra állással, mintsem az akciókat böngészni. Én sem teszem, de ha már a boltban vagyok, nézem őket. Ha mondjuk vajra van szükségem, és éppen szinte fél áron adják, nem egyet veszek, hanem hármat, feltéve hogy belefér a szavatosságba. Ugyanezt teszem minden más termékkel.

Azt hiszem, félre értettél. A boltba a listát azért viszem, hogy el ne felejtsem megvenni, ami kell!! Korábban jártam már úgy, hogy beugrottam az üzletbe egy csomag borsért, mert majd kell a főzéshez... és mindent összevásároltam, csak éppen a bors maradt el.

Azért is írtam, ne indulás előtt kezdje összeírni, hogy mit is akar venni, hanem már akkor vésse fel, amikor látja, hogy valami elfogyott!

Az, hogy azon a heti keretösszegen belül ki mit vásárol, mindenki maga dönti el, és a keretösszeg is inkább csak irányadó, a kezdetekre... bocsi, nem akarom mentegetni magamat, nekem így jó, nekem így vált be, különösen, amióta a nyugdíjamat vagyok kénytelen osztani-szorozni, és nem a munkahelyről származó havi fix-et.

Régen én is írtam, kb. így nézett ki:

felvágott 100.-

mosószer 60.-

hús 300.-

egyéb 1000.- D

Agglegényként is listák és táblázatok nélkül élek, tudom, hogy mekkora összegből mennyi kell rezsire, a maradékból pedig mennyi jut ételre, ruhára, szórakozásra. Nem kellett belejönni, így hozzák a mindennapok :)

És egy percig sem kételkedem, hogy vannak olyan újdonsült férjek, akiknek pont egy őrmester asszonyka hiányzik, de az nem én vagyok. :)

Ja, azt elfelejtettem mondani, hogy az ilyen feszes tempójú háziasszonyoknak általában az se fér bele, hogy elzárják a gázt, ha .... ;)

Mert az ebédnek most kell főni, időre, pontosan, rendszeretőn.

Én nem szeretem a listákat és táblázatokat.

Azok nélkül is meg lehet oldani, hogy ne vegyük mindenből a legdrágábbat, a buksza meg így is úgy is kiürül egyszer.

Mondjuk én sem írom utólag, hogy valójában mit is vettem. Odafelé is csak azért megyek már cetlivel, hogy ami feltétlen kell, azt el ne felejtsem! :))

De hogy azon felül mégiscsak vettem ezt+azt, hát vettem. A heti keretet már írás nélkül is fejben tudom tartani, de ahogy mondjuk: régi motoros vagyok már én is.

Egy fiatal, kezdő háziasszonynak, indulásként nem árt, ha van valami mankója. Majd belejön ő is idővel. :))

A volt párom írogatós volt.

Futott esténként a noteszához, bevéste a hazafelé vett karton ásványvizet, mikor hazaértünk a munkából. Lázasan számolt, tervezett, mindenek helye és ideje és módja volt, katonásabban éltünk, mint egy laktanyában.

Igyekeztem dicsérni ,hogy remek háziasszony és üljön inkább az ölembe és meséljen a napjáról, de hiába mondtam. Halaszthatatlan kötelességei voltak háztartásügyben.

Azóta azon vagyok ,hogy olyan társam legyen, akivel együtt megbeszéljük, hogy mire kell és mennyi, és együtt oldjuk meg a spórolást.

Kicsit lazábban, talán pár ezret veszítve a dolgon, de nem összeszorult fenékkel igyekezve.

Ja, a szent cetli.

Én is ezt írtam, anyámon mindenki röhög a cetlijeivel.. Pedig tényleg csak így lehet.

Írj listát:

- az egyikre a várható rezsi: víz, villany, gáz, telefon, közös költség, biztosítás, stb. havi munkába járási költség, ami van. Ha rászoksz arra, hogy az óra-állásokat havonta leolvasod, a kb. egységárral beszorzod, minden hónapban tudni fogod, hogy a következő számlád összege mekkora lesz. Ehhez még hozzáraksz váratlan kiadásként (ha teheted) plusz 10 ezret, és ezt a pénzt már félre is rakhatod, mintha nem is lenne!

- másik listán: kajára számolj fejenként hetente 6 ezer Ft-ot, akkor két főre 12 ezer, 1 hónap = 5 hétre félre-teszel 72 ezer (plusz 8 ezer tartalék), vagyis havonta kettőtöknek csak kajára 80 ezer! Ennek nagyon-nagyon elégnek kell lennie, még havi 1-2 alkalommal egy éttermi vacsi is belefér. Ha:

- a havi keretet leosztod hetire, és nem költöl annál többet, ezért:

- kizárólag mindig cetlivel mégy vásárolni, és csak azt veszed meg, ami a cetlin van. (A cetlit már akkor elkezded írni, amikor látod, hogy valami elfogyott! Nem a bolti indulás előtt!)

- ha belefutsz valami akciós húsba, zöldségbe, abból bespájzolsz, de akkor a következő hetek keretéből költöttél

- keresed, figyeled az akciókat,

- nem vásárolsz össze mindenféle nasit, meg üdítőt, hasonlót.

- főzz magatoknak, amit otthon készítel olcsóbb, finomabb, és főleg egészségesebb, mert nincs benne a kismillió tartósítószer!

Ez a heti keret kb. úgy fog összejönni, hogy:

- 3 ezer Ft tiszta hús (csirke, hal, sertés stb.)

- 3 ezer FT zöldség-gyümölcs, itt előfordulhat a túlköltés!

- 6 ezer Ft egyéb: napi kenyér, tej, felvágott, fűszerek, tejtermékek, hasonlók.

Ez az előre tervezés:

Kb. szerintem így valahogy kezdj el számolgatni, és persze, amit a többiek javasoltak, hogy a valóságot is célszerű felvésni minden nap!

Ráadásul egy fenti bontásnak megfelelő módon, akkor azt is látod, hogy valahol a tervezés nem jó, vagy valami egyéb olyat vettél, amit lehetett volna hanyagolni!

Ez elvben igaz, és legyen úgy, de napi 6-8 óra munka, tanulás, gyerekezés mellett még vásárolni és főzni is, csomagolni férjnek is.. Hát legyen erőd hozzá..

Nekem rettenetesen nehéz volt fizikailag, szellemileg is ez az időszak, én hamar feladtam a saját kaja hurcolását, bár más részről meg nagyon élveztem, hogy én is dolgozom végre..

Jó, én egyedül vagyok, egyedül vásárolok, egyedül főzök, egyedül gyerekezek, tanulunk este, ha van segítséged, időben hazamegy a férjed, akkor azért kicsit könnyebb. De sok múlik a gyerekeken is, milyen tipusok, hogy bírják, mennyire igényelnek Téged.

Mindenesetre annyit akartam mondani, hogy nagyon akkor látod meg, hogy valójában mennyi az annyi, amikor benne vagy.

A lista elejéhez:

munkába járás - munkáltató fizeti a távolsági bérlet 86%-át (én olyan helyen lakom évek óta, ahol ezt kihasználhatom, megyeszékhelyen meló, kisvárosban élek és ingáztam évekig), így nekem a havi bérlet 3000 Ft-ba került durván, helyi járatra soha nem vettem bérletet még egyvonalasat sem, mert inkább legyalogoltam

ruhatár - már most gondolok rá, nem hagyom "elmackósodni", ez úgy néz ki, hogy kb 2-3 havonta veszek magamnak 1-2-3 db valamit (hol felső, hol nadrág, hol egy cipő), hogy ne állásinterjú, meg munkába állás előtt kelljen kapkodni. 2-3 havonta pár ezer forint és nagyon nem érzem meg.

saját kaja, férj kaja - férj most is azt viszi, amit főzök (2-3 napra előre szoktam megfőzni) én is azt fogom vinni melóba, mindig is otthonról hozott kaját ettem, így ha visszamegyek dolgozni nem itthon eszem meg a déli alvásidőben, hanem melóban ebédidőben, szóval a kettő ugyanaz. Ja és emlékszem mindig csurgott a kollégáim nyála, hogy ugyan mit vittem már megint, mert olyan jó illata volt, ahogy mikróztam. És nekem kijött egy étkezés teszem azt 500 Ft-ból, ők meg rendeltek 1500-2000 Ft-ért

olcsóbb cuccok - az ember ezalatt az időszak alatt nagyjából kitapasztalja merre mi hol jó, néha nézek reklámot vagy mielőtt kidobom a szórólapot gyorsan átfutom, olyan nagyon sok időt nem vesz el

A többivel teljes mértékben egyetértek, az mind igaz, óvi, suli, stb...

Erről már beszélgettünk régebben is.

Szerintem egyáltalán nem kell, sőt, meggyőződésem, hogy pl a karácsony családi ünnep, a tanárnő névnapja pedig az ő családjának az ünnepe. Engem ezek zavarnak. Még az év vége, vagy a pedagógusnap, ami esetleg beleférhet.

Ezzel együtt amikor felvetik szülőin a puncsmamik, hogy jaj hát legyen, a sok birka meg bólogat, akkor azért nem állok fel, hogy "én márpedig nem adok oda 800-at.."

Sokszor osztálypénzből megy, de akkor meg másra szednek be később..

Én Pesten élek, jó környéken, itt 1-2 gyerek van a legtöbbeknek, viszonylag magas fizetések. Igazából még én is ki tudom fizetni, csak azt érzem, hogy bele vagyok rángatva valamibe, ami nem én vagyok.

Én a 4 gyereknél, részmunkaidőből azért megérzem ezt az időszakot.

Arról nem beszélve, hogy kettő gyerekem 5 fős csoportba jár, ott már többet kell beadni akár egy csokor virághoz is. Egy meg alapítványiba, ott meg megint illik pengetni. De mondjuk ott vannak a zenetanárok, akik tényleg nagyon sokat foglalkoznak a lányommal, nekik meg tényleg illik, legalább év végére.. Nyilván, ha nem lenne egy fillérem sem, nem kapnának, de azért az se jó érzés..

Tudod, amíg az ember tudja, igyekszik tartani a lépést.

Az első kérdésre inkább nem válaszolok :) Spórolni úgy szoktam, hogy turiban vásárolok ruhát sokszor magamnak és a gyereknek is. Nagyon jókat szoktam találni olcsón. Ha ezeket megvenném butikban és bababoltban, akkor tízszer ennyibe fájna.

Élelmiszeren nem spórolok, csak a minőségit veszem. Ha nem fogy el időben, akkor fagyasztom, amit lehet, hogy ne a kukába menjen.

Nem a témához tartozik, csak már másodjára írod, és nem tudok elmenni mellette szó nélkül : miért KELL ajándék a pedagógusoknak (minden alkalomra)?

Nekem még csak a 2 nagy sulis, de soha egy tanárnak sem vettem semmit. Beadtam, amit kért az szm vezető minden szülőtől, abból vettek közös ajándékot, és ennyi. Nálunk is voltak/vannak szülők, akik visznek tanároknak plusz virágot/csomagot, de vagy nekünk van óriási szerencsénk, vagy nem tudom, de normálisak a tanárok a gyerekekkel is, velünk is. Tehát nem kedvesebbek-normálisabbak azokkal, akiktől kapnak pluszt.

Ketten vagyok a felnőtt fiamnak. Nem eszünk sokat, de mostanában telik a minőségi étkezésre, és ez még nem a napi lazacot jelenti.

Annyira sikerült felfejlődni, hogy rendben vannak a számláink, az adóbefizetésre van közeli kilátás, és az állatainkra is jobban telik, tudunk váratlanul is állatorvost hívni anélkül, hogy "ki kellene koplalni".

Az egészséges életmód az egy egész másik téma... Lehet az a tészta durum is, vagy lehet a tészta barnarizs is..

Itt most elvekről beszélgettünk.

Akkor te is olyan "igénytelen lúzer" fajta vagy, mint én :-)))

Csak azt nem értik a többiek, hogy miért állnak nálunk is tömött sorokban a pasik...

Akkor sem vágyom erre. Én egy marék tésztával is 60kg vagyok, és nehogy már mindegy legyen, hogy ott azért a nők nem dolgoznak napi 12 órákat azért, hogy meglegyen az alap, sőt, a férfiak sem.

Nem csak a fizetés összege az érdekes, hanem a létbiztonság érzése.

Nem akarja magát kipurcantani, mert nem fél attól, hogy holnap jelentősen rosszabb lesz.

Ne hasonlítsuk azt össze magunkkal. Arról nem beszélve, hogy azért láttam én olyat sokszor, hogy otthon nem egészen úgy viselkedtek, mint itt.. Érdekesek tudnak lenni ilyen szempontból.

Nagyanyám nagyon-nagyon piciből gazdálkodott mindig, de olyan sohasem volt, hogy ne laktunk volna jól. Kiskoromban az volt a szlogenem, hogy "nekem csak a nagymamám gazdag". Pedig nem egy szál tészta volt a levesben...