Megérzett valamit a párom? Mit gondoltok? (beszélgetős fórum)

Szerintem nem hozod kellemetlen helyzetbe magad.Irányísd Te a dolgokat.Előszőr tudakolt ki van e bnője-s ha nincs kérdezhetsz ezerrel.

Szerény véleményem,hogy Te szeretted ezt az embert,igaz magadnak sem merted bevallani-s most is érzel iránta valamit amit persze próbálsz leplezni

Viszont ha ennyire megrengett a bizalmad,akkor másban sem tudnál már megbízni(vagy hosszú időnek után hinnél csak).

Próbáltad már vele megbeszélni a kétejeidet?Lehet segítene ha jól átrágnátok Ti ketten.

Tudom nem a Te hibád,de ez így nem vezet sehova hosszútávon.Így akarod vele megosztani az életed,hogy nap mint nap kételkedsz csendben-magadban?Ebbe belebetegetnél előbb-utóbb.

Ja és amit nem is meséltem. Az írásbeli érettségi után, amikor a törit írtuk. épp hazaértem, és felhívott. Poénkodott velem hogy ő az FBI, jót nevettem. Megkérdezte, hogy sikerült-e?Milyen volt?

Szóbelin is tökéletesre feleltem nála.Feleletek után kijött hozzánk, és beszélgetett hozzám, pedig ott voltak a többiek is, de velem cseveget. Hogy milyen csodás volt, ....

Az számomra az érdekes, hogy előte nem nyílt így meg nekem, alig beszélt, csak a többiekkel többnyire. És akkor hírtelen történt valami érettségikor. Meg utánna is, már 2 éve volt, de az msn-ben is nekem öntötte ki a lelkét.

És miért mondta el, hogy nincs barátnő, senkije. És hogy van-e komoly kapcsolatom,miket szeretek csinálni, hova járok szívesen??

Annyi kérdést zúdított rám. Teljesen meglepődtem akkor.

Szerinted érzett valamit? Keressen meg? Kérdezzek rá?

Már biztos úgyis elmúlt, ha érzett is valamit valaha.

Nem?És lehet, hogy csak ámítom, kellemetlen helyzetbe hozom magam?

Mit tegyek???

Igen ,tudom. De nem tudok távol lenni a páromtól, velem él, nem ilyen könnyű.

Ez a kapcsolat hibátlan lehetett volna, de a párom 1 év után megcsalt. Egy világ omlott bennem össze, hiába telt el azóta 2 év, én nem bízom sem benne, sem senkiben azóta.

Hiába mosz az a nagy boldogság, valami hiányzik. A bizalom. És hiába próbálok bízni, nem megy. És ez nem az én hibám.

Talán menekülés ez valami olyanba, amiről azt hisszük jobb lehet, és teljes szeretet kaphatunk.

Tudom, hogy imád a párom, de nem gyógyítja be a sebemet. :(

Na most valóban lebuktál!Tudtam én!

Ha valóban ennyire nem tudod ki is kellene neked,vagy sokat gondolsz a másikra-akkor a jelenlegi kapcsolatodon kellene elgondlkodni (mert ha minden jól megy ugyebár -akkór nem gondolkodunk egy másik pasin).

Legtisztábban akkór látnád,hogy ki is kell neked,ha nem találkoznál egy kis ideig a pároddal.Persze tudom könnyű ezt mondani úgy,hogy én épp nem vagyok ilyen helyzetben.

Leányzó nagyon megdolgoztat téged ez az ügy,de nehagyd,hogy kétejek közt maradj.

Nek kapkodok, hiszen éve így érzek, mégsem tettem, sőt hallgattam.

De ha nem múlik el?És viszonzott lehetett volna, ha időben ahhoz megyek akit estleg szeretek???

Sajnos az elmúlt 2 évben sem sikerült megfejtenem ezt a titkot. pedig azóta nem is láttam. :(

Nem értem miért van ez. De 2 év sem volt elég elfelejteni.

Mi van velem???

nem is rángattam be. és nem az a baj, igazából azt hiszem nem tudom ki kell igazán.

:(

a jelenlegit soha nem csalnám meg.

Én a helyedben először inkább azon gondolkodnék, hogy mi a helyzet a jelenlegi kapcsolatoddal. Mi nem jó, miért nem jó, mi hiányzik, hisz kifelé kacsintgatsz.

Azzal saját magadat csapod be, ha azt állítod, hogy csak barátnak szeretnéd ezt a másik pasit, ennél többet érzel iránta. Gondold át, mielőtt Őt is beleráncigálod a történetbe, kapásból három embert "szívathatsz" meg, beleértve persze saját magadat is.

És most bevallom, felmerült a gondolat, hogy mi van ha rosszúl döntöttem. Erről a részről kaptam egy megcsalást, jó, azóta jót is. De néha félek, hogy nem ő a nagyő, pedig szeretem, de előfordult, hogy gondoltam a másikra. Mint ma is. Amióta erről beszélünk, rá gondoltam.

ÁÁÁÁÁÁÁÁ, nem lehet, ez nem normális.

Na most lebuktam.Sem magamat, sem másokat nem lehet becsapni.

Szeretném a közelségét érezni, akkor el tudnám dönteni, de hogy férkőzzeg újra közel hozzá???

Foglalkoztat. Az a baj, hogy annó a kettő között vaciláltam, én is őket szúrtam ki magamnak, de én nem fogok egytanárnál kezdeményezni.

Ő volt a gyorsabb. Utólag már kár.

Nem a jelenre írtam.Csak feltételeztem én is a jövöbe tekintgetve.Tudod:mi volna ha.

Piszok helyzet ez ennyi idő után.S csak töpreng az ember,hogy akkor most mi miért volt.Nem lennék a helyedben

Ahogy látom ez nagyon foglalkoztat téged!

Te szeretnéd Őt egy jó barátként tudni,míg Ő jelen pillanatban "szóba sem áll" veleted(-tek)(ha jól értelmeztem az előzményekben).

Úgy tűnik tetszik neked az a gondolat,hogy esetlegesen valóban vonzódott-vonzódik hozzád,viszont ha így van akkor ennek fényében inkább hagyni kellene a csudába,mert ha barátság szövődik köztetek ezek a gondolatok mindenkibe benne lesznek,s elképzelhető,hogy a jelen kapcsolatod megromólhat az egész levegőben lebegő "felhő" miatt.A töri tanárral meg akaratlanul kialakul egy szorosabb kapcsolat a kölcsönös vonzalom miatt.Jobb esetben választanod kell ketejük között,rosszabb esetben két szék közé huppansz.

Téged is? :D

Tudom, de olyankíváncsi természet vagyok, és tök jó érzés , hogy egy ilyen inteligens férfi vonzódik hozzám esetleg.

Engem érdekel. Mert ha barátkozom így vele, akkor neki is, és a páromnak is fájdalmat okozok, magamat pedig kellemetlen helyzetbe hozom.

Ha viszon tudom, hogy csak egy barát, akkor nem bántja a páromat, és megmaradt a környezetemben egy normális ember, ami ritka manapság.

Is mi a garancia, hogy bevallja? Semmi. Bár lehet nem tud mit tenni,ha nyíltan rákérdezek.

És ha én kerülök kellemetlen helyzetbe? Még azt hinné,én szeretem Őt.