Leszbikusságom története (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Leszbikusságom története
Tudooom, én is ilyen típus vagyok. Hirtelen és túl őszinte. Ezzel nincsen baj.
És a véleményeddel sem. Azt írtad, a kor ebben a témában lényegtelen. Te mégis huszonegy-két éves hülye gyereknek neveztél. Akár lehetnék az is, de mivel nem is ismersz, így nem tudhatod, hogy valóban az vagyok-e, így a hülye gyerek (ami már személyeskedés), mint olyan nem lehet a véleményed, csak egy semmiből jött feltételezés. :)
Mondjuk érezni érezheted, hogy az vagyok, pár fórum hozzászólás alapján, ez nem kétséges.
Ez így igaz. De a legtöbb embernek szüksége van az ellenpólusra, mert csak úgy tudja értékelni.
Sőőőt, ismerek olyat is, aki a jóban nem képes kiteljesedni, csak a rosszban, így azt keresi, és abban él, gyakorlatilag teljesen önszántából... Hogy aztán panaszkodhasson, és sajnáltathassa magát - Ő meg ebből táplálkozik.
Ez így tök jó! De ha az általad felsorolt fogalmakat egyikünk sem ismerné? Ha nem létezne ilyen, és csak a boldogságot ismernénk? Nem látnánk a lehetőségét sem a borzalomnak, mert mindenki ugyan abban a rózsaszín ködben úszna egy életen át?
Akkor tisztában lennél azzal, hogy tökéletes? Vagy én tisztában lennék? Nem tudom.
A születés és a halál ok, a többivel nem értek egyet, úgyhogy nem jutunk előbbre.
Én értékelem amim van, és észreveszem azt, akinek nincs. Csak saját magamból kiindulva írtam ezt a véleményt.
Ez így van, az emberek általánosságban valóban hajlamosak erre.
Viszont én nem, én értékelem ezeket, én értékelem az apró örömöket anélkül is, hogy meg kellene tapasztalnom a boldogtalanságot, a kiszolgáltatottságot az agressziót. Vagy ahogy te írtad, a gyűlöletet, bánatot, rosszat a sötétséget.
Nagyon is tisztában vagyok vele, hogy mennyire boldog és tökéletes életem van, ehhez nem kell átesni egy boldogtalan és szenvedéssel teli életen.
Mindennap meg is köszönöm, hogy nekem részem lehet ebben.
Én is szeretném, meg így érzem... De ki nem érzi így? Szerintem ezzel mindenki pont így van!
Viszont ez soha nem működne.
Születés - halál
szerelem - gyűlölet
bánat - öröm
jó - rossz
fény - sötétség
Nem léteznek egymás nélkül. Ha az egyik eltűnne, akkor a másik szó is értelmét vesztené, mint olyan, megszűnne. Egy átlagos állapotba kerülnénk tőle.
Ez egy kicsit olyan, mint az, hogy van kezünk és lábunk. És az, hogy van egészségünk. Addig nem törődünk ezzel a dologgal, amíg nekünk ez eredendően van, és megadatott. De amint meglegyint az elmúlás szele, amit esetleg kiválthat egy tv-ben látott riport is, már másként kezdi látni az ember a saját maga helyzetét, és problémáit...
Amíg nekünk természetes dolog, hogy reggel felkelünk, és a lábunkon elindulunk dolgozni, addig másnak ez csak egy álom, amit soha nem érhet el. Mi mégsem értékeljük, s nem veszünk róla tudomást, mert van.
Az emberek hajlamosak nem észre venni azt, ami van...
Nem kardoskodok. Nem célom.
Azért az első kettőt sem hanyagolom el. :)
Lehetséges, de a világ annál ingerszegényebb, és unalmasabb lenne. Nem történne semmi.
Nem lennének nézeteltérések, csalódások, fájdalmak. Nem létezne hazugság, ármány.
Ami nagyon jól hangzik, de (szerintem) ahhoz, hogy boldog lehess, hogy értékelni tudd az embert, akit magad mellé választottál, ahhoz meg kell élned a csalódások fájdalmait is.
Néha így is unalmas idejönni, de inkább bosszantó. Az emberi butaság és primitívség határtalan. Ráadásul a csordaszellem is nagyon erős.
Szerintem jó dolog lenne, ha az emberek egyformán gondolkodnának, nagyon sok problémát ki lehetne küszöbölni vele......
Azért valljuk be, erre számítottál, ráadásul ki is jelentetted, hogy kapsz majd hideget-meleget, de nem érdekel.
Kár ezen kardoskodni. Éljél vele szépen, boldogan, csendesen... és az utolsó szón van a hangsúly :)
Biztosan így volt. De nem vagyunk egyformák... Olyan ember nem létezik, aki tökéletes, vagy mindenki számára tökéletes, hiszen mindenki másként vélekedik dolgokról.
De szerintem ez pont így a jó.
Gondoljatok bele, ha mindenki mindenről ugyan azt gondolná, és hinné, akkor pl. létezne a hoxa fórum? Nem hiszem, mert akkora egyetértés lenne, hogy unalmas lenne idejönni... :)
Akkor idézek Tőle:
"Olyan jó, hogy te mindent tudsz, minden oldalát ismered a dolgoknak! Le merném fogadni hogy egy huszonegy-két éves hülye gyerek vagy, és mindenkit meg akarsz győzni, hogy igazad van! Persze az van, de szerencsére a nagy többség nem így gondolkodik! Szerelmes vagy egy nőbe, mert ki tud elégíteni? Nevetséges. Egy pasi is ki tudna, de szerintem direkt nem is akartad, hogy jó legyen, mert tetszik ez a leszbi dolog."
Na, ez pl. egy raklap sületlenség. Nem a véleményével vagy a te véleményeddel volt a bajom, de szerintem ez egy raklap sületlenség volt pl.
Másrészről meg nem kicsit személyeskedés. :)
Én pont ezért nem küldök jelet senkinek. Nem valami bratyihely ez kérem szépen.....
És igen... én is belefutottam már máshol olyan hozzászólásodba, amitől a hajamat téptem....
Na de a Ti diskurzusotokba nem folyok bele...
Én ezt nem is Neked mondtam! :)
Nem szeretem amikor valaki meg akar győzni arról, hogy akkor vagyok normális, ha ezt-meg azt a ferde normát is a magaménak vallom.
Szia!
Igen, láttam. Várható. Máshol én is szoktam kapni hideget-meleget, de nem érdekel.... Itt valahogy nem kaptam, pedig nekem is megvan ám a véleményem.
De lehet, hogy ami késik, az nem siet, vagy mifene :D
Biztos nyomós okod lehetett a korodat illetően megtéveszteni másokat, bár nem tudom, ha megtudnánk hány éves vagy pontosan, akkor mi történne.
Én csak 23 vagyok, de felvállalom, és nem értem, ezért miért lennék tőled, vagy bárki mástól is kevesebb. Mindenki volt ennyi idős. Valahol el kell kezdeni... :)
Sok tapasztalatom van ilyen téren? Azért olyan sok szerintem nincsen. :) Nem tudom a pasikat ez miért vonzza... Soha nem kaptam erre választ... Egyébként valóban jellemző... Ha rájönnek, hogy mi egy pár vagyunk, leszólítanak, és be akarnak szállni harmadiknak! Ez nem vicc... És amikor pedig lerázzuk, akkor üvöltenek, hogy "rohadt k*rvák". Elég sok ilyen történt már...
A gyerekkori barátnőmet illetően nem tudok mit mondani. Számunkra ez normális volt. Bár az egymás kezének fogását talán félreértettétek, mert az ilyen általános iskolában volt még menő, vagy mi fene. :)
Persze, lehetséges, hogy egy véleményen lehetnénk. Volt itt olyan, aki azt írta, börtönbe kéne zárni az olyat mint én. Később meg küldte a király vagy jeleket egy másik fórum kapcsán... Meg is lepődtem... Lehet, hogy elfelejtette ki vagyok, vagy pedig azt gondolta, hogy mégsem vagyok akkora szar ember, mivel ott pedig nagyon egy követ fújtunk. :)
Hát, nekem ötletre és erőre egyáltalán nincsen szükségem.
Konkrét célja nem volt az első cikkemnek. Csupán annyi, hogy leírtam a gondolataimat. Cél nélkül. Egy hirtelen jött ötlet volt, mert láttam, hogy itt egyszerű hétköznapi emberek írják le történetüket, gondolataikat. És egyszerűen én is megtettem, minden hátsó szándék nélkül. Ebben semmiféle intelligens furfang, vagy ügyes hazugság nem volt.
Semmin nem akarok változtatni. Nekem így jó, és baromira elégedett vagyok. Ha ez a cikkemből vagy az eddigi hozzászólásaimból még nem tűnt fel, egyáltalán, akkor szerintem valami baromi nagy hibát követtem el. :( Ha Így van, én kérek elnézést!
Volt, aki azt írta, az olyan embereket, mint én, börtönbe kéne zárni, vagy halálbüntetéssel jutalmazni. Azért számomra ez elég negatív hang - főleg, hogy az ilyen gondolkodású emberek képesek lennének akár meg is verni. Sajnos tapasztaltam ilyet is, szerencsére nem magamon, mondjuk.
Az érzelmileg való beleadáson nem tudom mit értesz pontosan?
Személyes vmi spéci élethelyzetből adódó cikket fórumot eddig úgy láttam azért indítanak mert a továbblépéshez erőt/ötletet/intuíciót segítséget várnak a fórumozóktól. Amit általában meg is kapnak, ha nem, rosszul kérték, valószínűleg.
Ennek a történetnek az olvasása is elszabadította a jóakaratú emberek fantáziáját és mondták amit a témáról tudtak (én pl. rengeteget olvastam meg is lepődtem mert sek melegekkel kapcsolatos sztereotípia megdőlt előttem, mondjuk 20-30 éve volt ilyen info-éhes időszakom amikor mindenről a tudásmegszerzés/birtoklás kedvéért tájékozódtam, az utóbbi években a netet használom persze célirányosan ha vmi felkelti az érdeklődésem- bocs az önfényezésért)
Elmentünk ilyen-olyan irányokba, igazán negatív hanggal én nem találkoztam. Párszor megkérdeztük mi a célod a cikkel/fórummal miért írtad meg egyáltalán. Bocs de angolna módjára siklottál ki az ilyen kérdések elől, ezért, h legyen vmi számomra felfogható értelme kértem ha tényleg volt vmi hetero előzmény írd meg azt is, hátha kiderül vmi lelki defekt az előéletedben amit nem fedtél fel eddig. Mert már akkor el nem bírtam képzelni mire jó ez az egész.
Megírtad, és legalább olyan sánta maradt a téma mint előtte, hozzá kellett volna tenned (már az elsőhöz is) h akarsz valamin változtatni, vagy így jó minden baromira elégedett vagy csak nem írod le mert akkor az emberek nem foglalkoznak veled tovább, tehát ez kell neked, h rólad szóljon egy fórum, de te érzelmileg nem sok mindent adsz bele és ez sokakat ingerel ezért ült le 1 hónap után, nem volt miről beszélni, pedig te szorgalmasan válaszolgattál, elveszett (nem is volt) a cél, és az emberek kedve is.
Át is nevezhetnéd a fórumot "mi a véleményed a leszbikusságról - Market anyó meghallgat" címre.
Ha akarnál valamit érzelmi/lelki/pszichoszexuális téren elérni feldolgozni, változtatni akkor ennél többet kellene nyújtanod.
Mert: C. G. Jung:
"Konfliktusokat ügyes furfangok vagy intelligens hazugságok sohasem oldanak meg; hogy megoldódjanak, el kell viselni őket, amíg a feszültség elviselhetetlenné nem válik; azután az ellentétpárok lassan egybeolvadnak. Egyfajta alkimista eljárás ez, nem pedig racionális választás vagy döntés. A szenvedés elengedhetetlen. Minden valóságos megoldást csakis intenzív szenvedés révén találunk meg. A szenvedés mutatja meg, milyen mértékben vagyunk elviselhetetlenek magunk számára. Egyezz ki ellenségeddel! - a külsővel és a belsővel! Ez a problémád!"
"Megküzdés Önismeret"
Bocs szerettem volna megérteni a fórum értelmét!