Lerakhatatlan baba (beszélgetős fórum)
Én is ilyen nagyon okos anyuka voltam, 8 hónapig bírtam, aztán kipurcantam. A lányom egy éjszakát nem aludt végig, semmit nem tudtam tervezni, mert össze-vissza evett, aludt, sokat sírt, mert a szülők életritmusa nem volt összhangban az övével. Akkor a barátnőm a kezembe nyomta a Suttogót, azóta is áldom érte! Hidd el, semmi olyasmit nem javasol, amihez kínozni kéne a babát, vagy megvonni tőle a társaságodat, a szeretetedet. A következő babánál már a kórházban meg fogom kezdeni a módszert.
A lányomnál most nagyon szigorúan tartjuk a mapirendet, amit jelenlegi formájában ő alakított ki, és igényli is, hogy ne csússzunk el tőle. Így ő is és én is sokkal kiegyensúlyozottabbak vagyunk. Ha rám hallgatsz, nem vérsz 8 hónapot.
A kendőről: ekkora babát csak fektetve szabad hordani, az enyém imádta, nem is volt gond, amíg elbírtam a kendőben, úgy aludt benne, mint a bunda. Van, akinek ijesztő, hogy a babát teljesen bele kell süllyesztenia kendőbe, gondolom, ezért van, hogy sokan a pár hetes babát is függőlegesen próbálják hordani.
Szia!
Mit értesz Pontosan az alatt, hogy "jelzések"? Természetesen vannak elképzeléseim, és én is nagyon odafigyelek Lilire, hogy mit akar a kommunikációjával kifejezni, csak kíváncsi vagyok, hogy te mire gondolsz pontosan.
nekem is azt szerették amiböl tudtak kicsit nézegetni,ott lent a mélyben feküdni,egyik gyerkőcöm sem díjazta....
kendőben ha nincs beöltöztetve nemshoiszem hogy annyira melegen lenne,nekem nyáron birta a kengurut a babám,pedig meleg nyár volt,igaz csak body vagy efféle volt a hőségben rajta.
a pihenőszék jó ötlet,megjegyízem majd későbbre:)
nekem hordozóm volt és újszülöttkortol használható-dönthető etetőszék,különböző magasságokba állítható,abban is szeretett üldögélni....valameddig:)ha eltört a mécses próbáltuk tovább,mással...
Szia!
Van kendője, de egyenlőre nem marad meg benne.És nem csak nyöszörög,vagy sirdogál, hanem kétségbeesetten üvölt, és könnyes, könyörgő szemekkel néz rám! De nem adom fel a reményt, mert a kendő tényleg megváltás lenne. Meg azt mondják, hogy mentálisan és fizikailag is jobban fejlődnek a hordozott gyerekek.
Szia!
Milyen babakocsiban? Mert az én lányom a mélykocsit utálta. Amint áttértünk a sportkocsira, azóta szeret sétálni. A másikból nem látott semmit, max. az eget, mivel feküdt benne.
A pihenőszékünk nekünk olyan, hogy tudja magát hintáztatni benne. Van hozzá egy játszóív is. Zenél is és rezeg is, amivel el lehet altatni. Elméletileg azt írják, hogy újszülött kortól lehet használni. Mi két és fél hónaposan kezdtük el. Imádja. Akkor is nagy hasznát vettük, amikor taknyos volt. Fekve nem kapott levegőt, ebben viszont félig ülő helyzetben igen. Nagyokat aludt benne.
Szia!
Igen, biztosan nagyon jó lesz később, attól nem félek. Bírni is fogom valahogyan, csak nem akarom elszúrni. kicsit ijesztő, hogy nem tudod ringatással, vigasztalással, simogatással megvigasztalni a gyerekedet. még ébredni is sírva ébred a legtöbbször. Semmi átmenet, hogy először nyöszörögne,vagy sirdogálna.Még ki sem nyitja a szemét, csak békés alvásból átvált üvöltésbe.
Szia!
Azt még nem próbáltuk. Mennyi idősen lehet elkezdeni használni? Bár túl sok reményt nem fűzök hozzá, mert babakocsival már próbáltam, hogy magammal viszem a lakásban mindenhova, hogy lásson, de az első pillanattól kezdve keservesen sírt benne. De sose lehet tudni.
sziasztok!
Kicsit elfoglalt voltam délután, de most megint vagyok egy darabig.Most Fürdés után vagyunk,természetesen cicin a szoptatós párnával, úgyhogy legalább az egyik kezem szabad.
idővel szerintem is jobb lesz a helyzet, csak azt nem tudom, hogy addig hogyan tovább. nagyon nehéz koordinálni a mindennapokat. tényleg nem tudok mellette kaját készíteni, zuhanyozni,tornázni, és sétálni is szinte lehetetlen, ha nincsen ott mégvalaki. Ma is megpróbálkoztam, és az lett a vége, hogy szegény tíz percig ordított a kocsijában mire hazaértünk, mert semmivel nem tudtam megnyugtatni.
Hordozókendője is van,és álmomban sem gondoltam volna, hogy nem fogja szeretni. Az első másodperctől kezdve ordított benne. Azért minden nap megpróbálom, hátha változott valami, és több kötési módot is kipróbáltam már, sikertelenül.
kérdeztétek a cumit is. Nagyon nem szeretnénk, ha kellene neki adni, de ha nem lesz más, akkor kénytelenek leszünk.
Ti hogyan oldottátok, oldjátok meg a mindennapjaitokat? Nem üvölt mellettetek amíg főztök, esztek,fürdötök? meddig hagyjátok ilyenkor sírni? ti hogyan tudjátok cici nélkül megnyugtatni a babát?
Kedves Molly!
Az én fiam pont ezt csinálta ennyi idősen. Sőt az összes barátnőm erre panaszkodott. Az egyik azt is mondta az első fél év olyan, mint egy kiképzőtábor. Van némi igaza. Tanácsot sajna én sem tudok neked adni, csak sok türelmet és kitartást kívánni, mert hidd el javulni fog a helyzet. csak kell hozzá egy két hónap. A Suttogós könyvet én is elutasítottam, mert embertelennek tartom, helyette inkább dajkáltam, ringattam, énekeltem és szoptattam egész nap. Hidd el megéri a fáradtságot, mert az utána jövő hónapok örömei mindenért kárpótolnak.
Molly!
Ha már egy picit nagyobb lesz Lili, akkor szerintem próbáljátok ki, hogy pihenőszékben elvan-e. Már, ha tudtok venni, megengedhetitek magatoknak. A fiamnak még nem volt és sokkal többet kellett kézben ringatni. Laurának vettünk és az egyik legjobb találmánynak tartom. klasszul hintáztatja magát benne. Igazából azért vettük, mert a fiam ovi után igényelte, hogy mondjuk társasjátékozzunk, autózzunk,... Ilyenkor Laurával a kezemben nem volt egyszerű, ezért találtam ki, hogy veszünk egy pihenőszéket. Nagyon bevált.
Szia!
Ne aggódj,ez normális.
Nekem igaz már négy és fél éves a kislányom,de az első időkről még élénken vannak emlékeim.Nálunk a kicsi lányom ugyanilyen lerakhatatlan babuska volt.Annak idején én is kétségbe estem,majd kicsit utána néztem a témának és az általam igen elismert Ranschburg bácsi álláspontja megnyugtatott,és onnantól fogva nem csináltam belőle ügyet.Amíg igényelte kézben volt,én altattam és sűrűn szoptattam.Mondták,majd elkényeztetem stb.A könyvben azt fejtegette a Ranschburg,hogy 6 hónapos korig nem lehet elkényeztetni.Így is lett.Ahogy 7 hónapos lett,simán megszokta a kiságyát,onnantól nem volt gond,egyedül elaludt és ez mai napig tart.Simán leszoktattam a ciciről szinte nem is kellett egyik napról a másikra 1 éves korában magától levált,a szobatisztaság is 6 nap alatt kialakult mind nappalra és éjszakára is.Anyai szeretettel nem lehet egy babust elkényeztetni és félre nevelni az első időkben,minél több ölelést,ringatást kap annál kiegyensúlyozottabb lesz,aminek hatását később fogod megélni.A készségek fejlődésére is nagyon jó hatással van a ringatás,a beszédfejlődésre egyaránt.Tudom sokan másként gondolják,én így csináltam és negatív hatása nem lett csak pozitív.Igaz az első fél év nekem nagyon kemény volt!
és 7 évesek a fiúk és nagyon is önállóak,remekül beilleszkedtek a közösségbe,központi alak főleg a nagyobbik...a kisebbik kora miatt még nem,de ami késik nem mullik:)
Nem tudom hogyan éltem át így utólag....mivel akkor lakótelepen laktunk mikor a kicsi született,többynire délelőtt főztem ahogy sikerült és közben kíséreltem rendet rakni,a gyerek hol a hordozóban hol a dönthető etetőszékben volt,hol egy takarón a földön,a hordozóban jött velem a wcre,a szennyes mellé mosni és effélék:)lehet támadni,nem reagáálok majd,csak neked írom mert kérdezted.szóval valahogy a pillanatnyi helyzet szerint oldottam meg mindíg....délben a nagy aludt és utánna mindennap ha az idő engedte séta volt vásárlással és játszótérrel egybekötve,ide vittem kengurut mindyg mert babakocsival mentünk,és a játszin vagy boltban ahogy lehetett kivettem belőlle,legközelebb hordozókendőt szeretnék majd,abban egyébként szopcsizni is tudott hogy ne lássák,napi szinten csináltuk:)) többnyire estefelé,fürcsire mentünk föl a lakásba.apa külföldön dolizott,nem volt autóm,jogsim,segitségem,de túléltük és azért ahogy növögetett,mindíg csak jobb lett picit a helyzet.
Szia!
Ez megnyugtató! Mármint, hogy túlélted. A kérdés csak az, hogy hogyan. Hogyan jutottál pl. kajához, hogyan sétáltatok? Mikor változott a helyzet? Mennyi idősek a gyerkőcök? Elvileg mi is 3 babát tervezünk, és nem is az a legnagyobb problémám, hogy én hogyan oldom meg a dolgokat, hanem hogy neki nem lesz-e ez rossz később. Meg tudja-e oldani egyedül is a problémáit, és még millió hasonló ilyen aggodalom....