Lassan jártányi erőm sincs, felemészt a betegségem, nagyon... (beszélgetés)

Szia. Nagyon sajnálom. Hasonló helyzetben vagyok. Egy műtét utáni szövődményként tartós (krónikus)fájdalom alakult ki nálam. Ez ilyen idegi fájdalom valószínű. Semmilyen képalkotó vizsgálat nem mutat ki semmit...

Maximálisan átérzem a helyzetedet.

Egyetértünk.

Sz@r ügy a remegés,én csak másnaposan remegtem kissé ,de nem kívánom senkinek.

Pedig tudtam az okát ,és magamnak csináltam.

Én ,ha beteg vagyok,

elvonulok szenvedni,és egy mukkot nem hallanak tőlem.

Hát ezt elmondhatnám én is magamról. :) Pont ezért kötöm le magam folyamatosan valamivel. Aki mindig talál tennivalót, vagy tanul valamit, mozog, vagy csak számára érdekes dolgokat keres, olvas a neten, az elfoglaltság alatt eszébe se jut hogy jézusom, de magányos vagyok!

Szórakoztassuk el magunkat, ha betegek vagyunk keressük ezerrel a megoldásokat, mert nincs az az állapot amin ne lehetne javítani legalább egy kicsit. Mekkora sikerélmény már amikor sikerül valami! Nekem az.😀

Van aki erre vágyik, van aki segítségre, és van aki nem érkezik panaszkodni se annyira kutatja a megoldásokat és aktívan tesz magáért. Ha ez utóbbi emészti fel az időt az jó, előre visz.

Ha nekem bajom van, én is rettenetesen tudom sajnálni magamat, mellette a méreg öl meg mert arra is gondolok hogy ennél többet már képtelen vagyok tenni magamért. Aztán mégis sikerül. Nem könnyű sokszor, de mindenkinek erőt kell vennie magán mert véletlenszerűen nem lehet felépülni.

A panaszkodással töltött idő, elpocsékolt idő.

Én is megértem, de nem attól lesz jobban, hogy naponta több fórumot nyit ugyan abban a témában.

Nem tudunk semmit tenni. Ha javasolunk valamit, akkor gyártja a kifogásokat, majd belénk rúgdos.

Csak az jó neki, hogy sajnálgatjuk...

Muszáj rendesen enned ! Gondolom, nem akarsz fekvőbeteggé válni, aki soha többé nem tud lábra állni !

Jobbulást !