Középiskolai felvételi (beszélgetés)

Ém is ezen az úton haladtam.

De ma földobom a hatodikosomnak, kíváncsi leszek, ő hogy kezd hozzá (tudom, nem kell tudnia, a gondolkodásmódja fog érdekelni - ha hajlandó lesz, ui. a szünetre nincs kötelező feladata tőlem).

Sokkal egyszerűbben:

13x-90=10(x-6)

Az eredeti számsor összege 13x volt, amit 90-nel csökkentettünk. Azt is tudjuk, hogy az x darab számból hatot vettünk el, az átlaguk 10 lett (vagyis összegszerűen 10(x-6).

1. (X+90)/(n+6)=13 és

2. X/n=10, amiből X=10n

______________________

10n+90=13n+78, ahonnan

12=3n, így 4=n.

4 szám maradt a táblán, azaz előtte 4+6=10 volt felírva.

Én is durkkolok!

Nálunk is a férjem a lazább, de nagy dilemma, mert túl laza/beletörődő és ha olyan helyzet van, hogy kéne sem nyomul. Emiatt csak tét nélküli helyekre merem küldeni :D Ha meg én megyek, én megőszülők és ideges vagyok, miközben a gyereket próbálom nyugtatni és mantrázni a fontos dolgokat...

"Matematikaórán a tanárnő arra kérte Zsófit, írjon fel a táblára néhány számot úgy, hogy azok

átlaga 13 legyen. A tanárnő letörölt a Zsófi által felírt számok közül hat olyan számot, amelyek

összege 90 volt. Kiszámolták, hogy a táblán maradt számok átlaga 10-re csökkent.

Hány számot írt Zsófi a táblára?"

Ez milyen feladat volt, most már nagyon kíváncsi lettem!

Gondolom valamelyik évi 8.-os felvételi.

hogy itt írtok erről, kezdek izgulni, pedig egyikem sem felvételizik :)

Olyan távolinak tűnik a 4 évvel ezelőtti és olyan könnyednek, pedig tuti nem volt az, mennyit kellet töltögetni, postázni, menni, szóbelin vagy 4-5 helyen lenni...

El sem tudom képzelni, hogy újra képes leszek erre (na meg a gyermek) :) pedig muszáj lesz.

Ők azért nem olyan barátnők voltak. :)

Lányom és a legjobb barátnője másik 3 lánnyal volt jóban általánosban. A másik két lány egy hatos csapatban volt. Ez a két klikk egymással is jóban volt. Nyilván nem mindenki mindenkivel.

A négy lány igazán a gimiben lett jóban egymással meg még másik két lánnyal.

Azért a felhasználói sem csak titkárnőknek való :D

Jól jön az az egyetemen is. Persze, abszolút egyetértek vele, hogy hadd döntse már ő el, hogy mivel tölti a szombatját - főleg, ha azért senki sem tolongott, hogy segít neki készülni.

Sajnálnám a szép, hosszú hajamat megtépni miatta, sok év az, míg újra megnő. :-D

Az a szerencsém, hogy én magam sok mindent elértem, így - ha nem is esik jól - de el tudom engedni, ha a gyerekeim nem teszik oda magukat annyira, mint amennyire én optimálisnak gondolnám, vagy ha buta hibákat vétenek.

De azért látszik így is rajtam, mit gondolok, és ha véleményem van - ha nem is leszúrás -, nehéz magamban tartani, szóval a kicsi úgy szokta kezdeni, ha bármit is mesél: "Anya, ne mondj semmit. Ígérd meg!"

Éppen ezért MINDIG a férjem az, aki a felvételi pontszámot megnézi, illetve a szóbelire megy az éppen akrótuális gyerekkel. Mert ő belülről IS laza.

Köszö a drukkot. Meglátjuk.

Legyen így. :)

Nagyon drukkolok nektek!

Bizony, egy olyan évben, mikor könnyű a matek - azaz nem annyira a tudás, hanem a koncentrációképesség számít inkább -, a magyar az, ami szelektál a matekos helyeken IS.

Úgyhogy az én fiamnak is egy nehéz matek feladatsor jönne jól és egy NEM kreativitásra építő magyar.

(hatos felvételiről beszélek).

De persze bármilyen feladatsort el lehet rontani, és emberből vagyunk, szóval ha nem sikerül, akkor két év múlva újra megpróbálja.

Egyre jobban. :-D

Azt mondtuk, az ő pénze lett volna - ez a tanulópénz.

No de el is intézte a koleszhelyét Bécsbe nár most! Így ott lakik, amit kiválasztott, egyágyas szoba - mert időben kérte -, most már csak föl kell, hogy vegyék, és be kell, hogy engedjék az országba...

Egyetértek, leginkább az elejével.

Azért az olyan jót ír a gyerkőc, hogy bárhova lenne esélye verzió édes teher. Talán.

Az is nehéz, hogy melyik legyen, milyen sorrendet írjunk ha az is számít, hogy a barátnők/barátok hova mennek.

Lányom két éve márciusban változtatott sorrendet, mint ahogy a legjobb barátnője is Még másik két lány volt az osztályukból szintén. Négyük közül enyémnek volt a legkevesebb pontja, így a legkevesebb esélye. Előre szomorkodott mi van ha pont ő marad ki.

Aztán áprilisban ugrált örömében amikor kiderült, hogy négyen oszt.társak lesznek. :)

😀😀😀

Barátnőm fia 2 eve 48 matekkal be se hivtak egy matek szakos helyre sem.. A magyar 40 alatti volt. Szóval mind a kettőből jó kell. Magyart érzem inkabb lutrinak, ehhez képest gyerek a matektól jobban tart. Hogy egy annyira bonyolult feladat lesz, h nem bírja majd értelmezni.. En attól is, h számolást ront.. Tiszta stressz ez mindenkinek. Aki gyengébb annak is. Aki jobb annak is.. mert mindenki a maga szintjén kell h a legjobb formáját hozza.. Ha pedig az összejön és a gyerek barhova mehet-vajon a leginkabb neki valót választjuk e..( mert akárhogy nézzük a szülő terelget..) kb a gyerek azt ismeri, amit a szülő mond neki.. Meg amit az osztalytarsakkal megbeszelnek persze.. Nalunk is az volt h a hasonlo gyerekek hasonlo helyre mennek(vagy akarnak menni)

Akkor meg ott a gyerekben a stressz h nehogy epp Ő ne keruljon be…