Középiskolai felvételi (beszélgetés)

Az átkosban kettő helyre adhattad be a jelentkezésedet emlékeim szerint (én egy gimibe és egy szakközépbe adtam be).

És valóban, vitt jegyek plusz osztályfőnöki jellemzés döntött, kivéve tagozatokon (nálunk angol tagozatra, pár évre rá kémiára volt helyi írásbeli).

Kérdés, volt-e akkora színvonalbeli különbség AKKOR az iskolák közt (mind általános, mind középiskola).

A központi előtti hetekben online oktatás, legalábbis a nyolcadokosoknak (akiknek KÖTELEZŐ a felvételi) szerintem nem ördögtől való. Szünet után közvetlkenül megírják a visszalévő témazárókat, aztéán két hét otthon online órákkal, majd a felvételi UTÁN, de még a félévzárás előtt egy újabb adag dolgozat (ha kell).

A hatodikosoknak és a negyedikeseknek az "oldják meg, ha hiányozni akarnak" a kiskapu... tudom, nem ideális.

Persze lehetne en block online oktatás is.

Szerintem még az sem lenne ördögtől való, ha szerveznének egy harmadik írásbeli kört is a járványhelyzetre való tekintettel mondjuk február 6-ára, így jó eséllyel mindenki részt tudna venni rajta.

Ideális megoldás lehetne, ha az írásbelit valahogy megszerveznék, és amelyik suliban tartanak szóbelit, ott ezt online tartják meg. Talán így sérülnének legkevésbé a gyerekek érdekei.

Valóban nem osztogatják ingyen a kitűnőt, de azt gondolom, hogy van olyan erős suli, ahol egy 4,5-ös átlag sokkal nagyobb erőfeszítéssel érhető el, mint egy gyengébb suliban a kitűnő.

De egy erős suli kitűnője sem biztos, hogy akármelyik gimiben megállja a helyét. Szerintem szükség van valamiféle mérésre a hozott jegyeken kívül, és ez a gyerekek érdeke is, mert ha valaki bekerül egy olyan suliba, ami nagyon nem az ő világa, akkor az többet árt neki, mintha egy kevésbé erősbe ment volna.

Egy egyetemi példával tudom talán legjobban megvilágítani, mire gondolok. Még a '90-es évek közepén kezdtem a közgázt egy vidéki egyetemen. Még a 120 pontos rendszerben felvételiztem, ami úgy állt össze, hogy 60 pontot lehetett vinni (6 tantárgy III. év végi és IV. féléi vagy év végi osztályzatai) + felvételizni kellett matekból (30 pont) + egy tárgyból (töri, közgáz, pénzügy, könyvvitel, statisztika...) (30 pont). Ez azt jelentette, hogy matekból központit kellett írni, ami kb. a mai emelt szintű érettséginek felel meg.

De erre az egyetemre felvételi nélkül is be lehetett kerülni úgy, ha valaki hozott 60 pontot, és volt egy középfokú C típusú nyelvvizsgája. Nála ugyanis duplázták a hozott 60 pontot, szóval neki egyáltalán nem kellett semmiféle matektudásról számot adnia.

Mondanom sem kell, azért voltak jó néhányan, akik így kerültek be. Közülük az egyik lány esete nagyon megragadt bennem. Az első félévben analízissel kezdtük a matekot. Ennek a lánynak többszöri próbálkozásra sem sikerült a ZH-ja, és saját fülemmel hallottam, hogy azt mondta a tanárnak, hogy ő nem jó matekos, mert spec. magyar tagozatról jött (egyébként egy igen jó gimiből), úgyhogy legyen már olyan kedves, és engedje át ezzel a tudással, mert az analízist nem fogja tudni ennél jobban megtanulni. Mondanom sem kell, a tanár elhajtotta... Ott is hagyta a közgázt, és elment egy másik egyetemre pszichológiát tanulni, szóval végül megtalálta a saját útját.

Ő is kitűnő volt. Nem ingyen kapta, megdolgozott érte. De ha megírta volna a matek felvételit, kiderült volna, hogy nem oda való, és nem veszített volna egy évet...

És egy gimisnél még rosszabb, ha mellényúl, mert ott nehezebb váltani.

Akkor marad a sorsolás... mert sajnos benne van a pakliban, hogy januárban nem tudják megírni a gyerekek az írásbelit. .(((

az az 500 sem mind első helyre írta adott sulit, ha meg igen, akkor is beírta adott suli több tagozatát, szóval azért annyira nem durva a helyzet, de nyilván mind tudjuk, hogy nehéz lesz rangsorolni.

Értem hogy mire gondolsz. Sajnos a rendszerben így is benne van a szubjekivitás és az objektív eredményt adó központin erősen lejt a pálya az írásban jól teljesítő gyerekek felé. Szerintem az érettségin sincs másképpen.

Engem ez mindig is zavart mert az enyémek ilyenek. Ha nem a központi lenne a beugró hanem az összteljesítmény számítana az szerintem igazságosabb lenne. De ez meg a középiskolákra nézve lenne nagy teher hiszen sok gyereket kellene felvételiztetniük. Nincs jó megoldás.

Nagy jelentősége van az írásbelinek, a szóbelinek.

Konkrét fővárosi gimnáziumba jelentkezett tavaly ötszáznál több nyolcadikos; közülük száznál több van, akinek a figyelembe vett hat tárgyból négy tanévben jelese volt (ez nem jelenti azt, hogy minden tárgyból ötösük volt, de közülük valószínűleg soknak volt legalábbis egy-két tanév végén kitűnő bizonyítványa).

Közöttük volt, aki 29/50 pontot írt magyarból; volt, aki 22/50-et matematikából. Ezek a diákok magyarból is, matematikából is 41,3-es átlaggal írták meg a központi írásbelit.

30-nak lett 45 pontnál jobb a magyardolgozata, 37-nek lett 45 pontnál jobb a matematikadolgozata.

Ezek nélkül a pontszámok nélkül képtelenségnek tűnik valamennyire is objektíven rangsorolni.

Igazad van, valóban előfordul, hogy valaki nagyon elizgulja. De én most arra gondoltam, hogy nagyon nem egyforma az általános iskolák értékelési rendszere, és azért vannak olyan kitűnők, akik egy normál iskolában bőven nem lennének azok, és az ő esetükben az írásbeli gyengébb teljesítmény nem a ráparázás miatt van, hanem azért, mert tényleg nem valók a topsulikba.

Akár honnan is nézem, ha nincs írásbeli, azzal kiesik az egész felvételi eljárás legobjektívebb eleme, sokkal nagyobb teret engedve a szubjektivitásnak. Nem véletlenül van az a felvételit szabályozó rendeletben meghatározva, hogy amennyiben az iskola tart írásbelit, akkor annak aránya az összpontszámon belül nem lehet 50%-nál kevesebb.

Tényleg nehéz kérdés ez, mert eddig az írásbeli alapján történt az elsődleges szűrés. De!

Ha szóban kevésbé jó valaki az csak 1 adott iskolában rontja az esélyeit, nem mindenhol. Az iskola a szóbelin adhat olyan feladatot amivel ezt kompenzálni tudja. Esetleg a következő szóbelire már belejön és jobban teljesít. De azok a gyerekek akik szóban jobbak mint írásban ők a központi írásbelinél kerülnek hátrányba, és az ott elért pontok mindenhol számítanak. Ha azt elizgulja akkor egy csomó lehetőségtől esik el. Pedig lehet hogy amúgy ők is kis zsenik. A 60-70 írt pont ellenére is.

Ezt valahogy mindig elfelejtjük.

Az viszont megoldás lehet, hogy csak ott kérnek írásbelit, ahol a tapasztalatok alapján ennek tényleg jelentősége van. Jó, ez egy kicsit hülyén hangzik. De azért nem minden suliba jelentkeznek csak kitűnők első helyen. Azt nagyon jól tudják az iskolák, hogy milyenek a jelentkezők és a felvettek hozott pontjai.

Ez egyébként tényleg elég beláthatatlan még most, hogy mennyire indokolt emiatt aggódni. Azt hiszem semennyire, mert erre a részre nem igen tudunk hatni.

Ez tényleg nehezen képzelhető el. Kitűnő és kitűnő között óriási a különbség! Simán lehet, hogy valaki teper, és összehozza a kitűnőt, aztán meg ír 60-70 pontot. Ha az írásbeli kimarad, akkor tényleg nem lesz mi alapján rangsorolni... Lehet valaki pl. egy kis zseni, de szóban nem tud olyan teljesítményt nyújtani, amivel bekerülhetne egy jobb helyre, holott lehet, hogy pont egy jó helyen nyílna majd ki annyira, hogy gimi után simán megállná a helyét szóban is.

Nehéz kérdés ez most... Nagyon lennék már május elején.

Szerintem a Kőrösiben is ilyen - vagy ehhez hasonló - teszt lesz (antigén teszt, az ár is stimmel, de nem kell kifizetni, a suli finanszírozza).

Ha valóban gyakorlatilag 1000-ből 1 esetben "hazudja" azt a teszt egy pozitívról, hogy negatív, az nem rossz arány. A pozitív eredmények picit megbízhatatlanabbak, 1000-ből 2-3 esetben adnak fals eredményt. Mivel azonban ők nem mehetnek vissza a közösségbe, ezért ez a dezinformáció kisebb kockázattal jár. És ha ezeket az eredményeket felülvizsgálják laboratóriumban, akkor ezek az álpozitív esetek is kiszűrhetők.

Én mindenesetre örülök, hogy ezt megszervezik, mert így sok tünetmentes vírushordozót kiszűrhetnek.

A gyártó szerint a negatív vizsgálati eredménnyel rendelkező személyek több mint 99,9 százaléka valóban negatív. A pozitív teszt körülbelül 97,56 százalékban jelenti azt, hogy az illető valóban fertőzött SARS-CoV-2-vel. A pozitív teszteredményeket klasszik PCR laboratóriumi vizsgálatokkal felül ellenőrizik, így kétlépcsős a szűrés."

A gyorsteszt ára kb. 20 Euro/db.