Kis unokám 13 éves, 82 kg pedig már nem sokat eszik. Mit csináljunk hogy lefogyjon? (tudásbázis kérdés)

Először is ki kellene deríteni, hogy nincs e valami betegség a háttérben. Pl pajzsmirigy, diabetesz, stb.... Egy vérvétellel ez hamar megy.

Ha semmi sem indokolja a túlsúlyt (az ételen kívül), akkor jöhet a mozgás, egy év alatt lemegy a felesleg, a 8.-at már csinin fogja kezdeni! ;)

írassátok be valami mozgásra, pl fiúnál karate, lánynál hastánc szokott nagy favorit lenni- utóbbinál előny, hogy általában nem nádszál vékony hölgyeket kell néznie!

Örülök, ha orvosilag nincs semmi gond!

Sokat fog még változni, pont abban a korban van, amikor lerakódik a zsír, de fog még változni is!

Tényleg minnél kevesebb kenyérfélét (zsemlét, kiflit stb.) egyen. El kellene hagyni a krumplit is, és természetesen mindent amiben cukor van. Sok fehérje (hús, tojás), és sok zöldség. Gyümölcsből is csak mértékkel.

Sok sikert kívánok neki!

Gondolom az unokád van a képen, nagyon aranyos! :)

Ha egészségügyileg rendben van, akkor tényleg csak a mozgással és étrenddel tudtok változtatni.

Igen.

Most eszembe jutott megboldogult Peterdi Pál híres szlogenje: A láb mindig kéznél van!

Amikor még az állam buzdított a kocogásra, népeszerűsítették úton-útfélen, tévében, rádióban...ösvényeket építettek ki, szemetesekkel, padokkal, jó útfelülettel,gyakorlatokat bemutató "megállók"-kal...

Elhízott állapotban mégsem ezzel kell kezdeni, az ízületek védelmében, de tornázni tényleg bármiben lehet, nem márkás cuccban is.

:) Látod, ilyen sok múlik a gondolkodáson, pedig milyen kézenfekvő megoldások vannak!

Néha az ember bele sem gondol elsőre :)

Igen, ebben igazad van.

Ne haragudj, az én fejem még a régi dolgok szerint jár, és nem tekintem általában sportnak a "ház körüli" mozgást. Most is azonnal a szervezett sportra gondoltam.

Mozogni igenis nagyon fontos, bizony. Anyuval tollasozni meg az egyik legjobb dolog! Vagy elkísérni a nagyszülőket bevásárolni, legalább segít is az ember.

Nassolni meg elég egy-egy alma vagy sárgarépa is.

Nem, nem az, te is tudod. Naponta 3-szor, délutánonként tollaslabdázni egy-egy órát a gyerekkel vagy focizni vagy hétvégente órákat sétálni az nem pénz és autó kérdése.

Tényleg meg lehet mindent oldani akarással.

És persze, biztassuk, akárki is ír, de legfőképpen arra, hogy mozogjon! Az nagyon fontos.

Nem..persze. És a divatos, kevesebbek által elérhető sportokban sajnos dolgozik olyan edző is, aki soha nem végzett semmilyen képzőt, csak csinálja.

Pesten bezárták, beépítették a "dühöngő"-ket.

A magas kerítéssel ellátott kis pályákat hívták így. Nem hiszi, aki nem látta, de az ebédidejüket feláldozták a kisebb munkahelyi baráti társaságok, hogy focizhassanak egyet. Sorba is álltak, és egymás között beosztották a pálya-használatot.

Volt elég jelentkező az edzői szakokra.

Igen, ennek a lánynak meg kéne fogni a kezét valakinek, aki utat mutat neki. Hol vannak a szülei????

De ha tényleg a lány kezdte a fórumot:

- az innivalót le kell cserélni vízre

- cukrot kiiktatni, esetleg pótolni valami egészségesebb formájával (gyümölcscukor, nádcukor, stb...)

-sport bevezetése, feltétlenül fokozatosan!

- egészséges étkezés bevezetése

Itt sem tudjuk mi van a háttérben. Addig ne háborodjunk fel.

Ha tényleg a kislány ír, akkor biztassuk. Ha a nagyszülő, akkor szintén. Ezek szerint ő odafigyel az unokájára.

Jukio, sajnos ez pénz és autó kérdése!

Amíg egy-egy sportágba csak havi több ezerért lehet járni, és az edzés távolabb van, az időpont pedig persze délutáni, netán kieső helyszínen...addig sajnos nem fo sportolni a gyerek. Főleg, ha mondjuk van három is.

Én is visszasírom azokat az időket, amikor egy-egy egyesülte edzője beült a testnevelés órákra, úgy vadászott jó mozgású gyerekekre. De akkor húsz forint volt három hónapra az államileg erősen támogatott tömegsport mellett a fizetni való díj. Ezt úgy kell érteni, hogy akkor volt egy kiló kenyér három hatvan, egy pöttyös lebda negyven forint. Nem volt túl kevés az a húszas, de három hónapra megérte a szülőknek. És nagyon sok volt a sportpálya, a terem-edzési lehetőség, hazaért a gyerek még időben. Falun a téesz adott valami járművet, amivel elmehettek a távolabbi edzésre, vagy az iskola szervezte meg.

Nemrég fedeztem fel, hogy az MTV adón (nem a magyar királyi, hanem az emtíví) megy egy fogyis sorozat, kamaszokról. Persze már nagyobbak. De nagyon szép eredményeket érnek el, a módszer a sok mozgás és ésszerű diéta, de végig mellettük van egy edző, aki lelkileg is segít.

Nehéz kitartónak lenni, de elég hamar jön az első sikerélmény, pár leadott kiló formájában.

Természetesen most is azt mondom, hogy az orvoshoz fordulás legyen az első lépés.

A szülők felelőssége óriási. Ebben az országban a lakosság 9%-a sportol csak-ez nem elírás.

Ha erre a gyerekre CSAK annyi figyelmet szenteltek volna, hogy a kezdetektől sportol...

Miért nem járatják a gyerekeket sportolni? Felháborító és szomorú egyszerre.

Mert kövér és kinevetik....szerintem már benne van egy ördögi körben, ahonnan nehéz kitörni. De legalább szeretne.

Első lépésnek nem rossz ez.

Elképzelhető, hogy kiskorában inkább leültették, ha szaladgált.

A sportoltatással nekem is meggyűlt a bajon itt falun. A suliban csak a kézilabdát erőltették, a közeli városból nem ért volna haza a gyerek emberi időben az edzésről. Sajnos csak itthon mozgott és a haverokkal, rengeteget biciklizett, fára mászott, gyalogolt. Azért sajnálom, mert szerettem volna, ha intézményesen sportol. Szerencsére vékony alkat, és ma is szeret mozogni.

Megnéztem a képet, tényleg elhízott, de a dolog szerintem most még viszonylag könnyen kezelhető lenne.

Láttam én már ennél súlyosabb dolgokat is.

De lépni kell, ez tény.

De csak akar változtatni...akár nagyszülő, akár maga a lány! Különben minek írna?