Kicsinyeskedő, skót, fukar... (beszélgetős fórum)

És ha személyesen hitted volna, akkor személyit kértél volna? Vagy kikérdezése, milyen kérdésekre kellett neked válaszolnia?

Odamesz az adott címre, látod a postaladan, hogy "Kovács", bedobod a Kovácsné levelét. Esetleg attól féltem, Kovács papa, aki előtt titkolóznak kell, kibontja.

Általában az emberek nem bontogatjak ki más levelét. Ha a szomszédhoz dobod, akkor az minden bizonnyal bontatlanul továbbadja.

A rettentő bölcs Lávli (alias: hoponopoo, Hoponopoppo, Pusszedli és még ki tudja, hányszor, milyen néven fordul(t) elő itt) túlspilázta, túlragozta, belemagyarázott a történetbe olyat, ami nincs benne.

Olvasd el a 35. hozzászólásomat!

Most komolyan, te hogy reagáltál volna, ha egy idegen felhív egy olyan számon, ami nem tőled van, hanem lenyomozta, és faggatózik, a zsebeden turkál. Gondolom a két beszélgetés között valakivel megbeszélte a történetet, és arra jutottak, valami csaló így akar bejutni a lakásába, és megijedt.

A címét ismered, tedd be a pénzt egy ajánlott borítékba, néhány lap közé, hogy ne látszódjon át a borítékon, és küldd el neki ajánlott levélben.

Még csak a hozzászólások kb. felénél járok, feltételezem, nem ezekre a reakciókra számítottál

Értékelem, hogy eszedbe sem jutott megtartani, de egy "sima" becsületes megtaláló feladja postán, vagy odamegy és a kezébe nyomja, anélkül, hogy "átvilágítaná", kvázi kérdőre vonná.

Jó, hát nem lopás, hanem jogtalan elsajátítás. Az érték miatt ez most szabálysértés, mert 10.000 Ft, de lehetne bűncselekmény is.

Az, hogy megtaláltad a levelet és pénzt, nem jogosít fel, hogy keresztkérdesekkel és kioktatással háborgasd a nénit. Akkor sem, ha esővizet használsz a WC leöblítéséhez.

De ha épp aznap nem mosol, vagy még van hátra 30 perc, akkor vársz?

Vagy a fincsi mosószeres víz ott büdösödik 1-2 napig?

Mindegy, hagyjuk. Magánügy.

Szerinted. Nálad van 10 ezer forint, amiről tudod, hogy kié.

Nem adtad vissza, tehát elloptad.

Szerintem jogos a kérdés.

Ha annyira szakadt egy utcán talált boríték, akkor egy postahivatalba viszem be. Ott tudják, ilyenkor mi az eljárás.

Semmiképpen nem bontottam volna fel.

(A képen levő borítékot én nem látom különösebben szakadtnak vagy piszkosnak, valószínű, hogy minőségvizsgálat nélkül bedobtam volna a 30 m-re levő postaládába.)

Nem közelít.

Fialtatni fogja a pénzt. 😏

Igaz.

És akkor faggatja az illető, hogy hány számjegyű a nyugdíja.

Sőt, még burkoltan meg is íjeszti (fenyegeti?), hogy jobb, ha erről a férje nem is tud.

Durva.

Én azt is el tudom képzelni, hogy megijedt mert felhívja egy vad idegen ember tudja a címet, telefonszámát stb. Azért is mondhatta gyorsan, hogy mindig van otthon valaki.

Mamám is nagyon félt az ilyesmitől miután egyedül maradt. Nem értette, hogy akár egy házaló honnan tudja a telefonszámát.

Én nem is látok félelmet a néni viselkedésében.

Egyszerűen csak annyit, hogy a háta közepére se kívánt egy ilyen asszonyt, nemhogy személyes találkozásra, de még telefonos "beszélgetésre" sem.

Többet ért neki a nyugalma, mint egy tízes. Teljesen megértem.

1. Fölösleges ídőpontot kérni, nem körmöshöz vagy fodrászhoz mentél volna, mondta a néni, hogy valaki mindig otthon van. Tudtad a nevet, címet, becsületesen eljuttathattad volna, ha akartad volna.

2. Feladásra alkalmas lett volna az a boríték, ha akartad volna.

Na mindegy.