Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Keresztanyának lenni fórum

Keresztanyának lenni (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő cikkhez nyílt: Keresztanyának lenni

1 2
55. FairyJ (válaszként erre: 54. - Dady2007)
2010. júl. 23. 08:48
Ez elég szomorú...
54. dady2007 (válaszként erre: 46. - Dady2007)
2010. júl. 23. 00:22
Sajnos az éven is elfeledkezett a sógornőm a keresztlányáról,de még az apai nagymama is.
2010. júl. 19. 17:59

Nekünk 11.-én volt a keresztelőnk. Az első májusban lett volna, ami el lett halasztva. A párom nővéréék lettek volna, a keresztelő előtt 1 nappal volt egy nagy balhé, ahol közölte velem a kedves nővér, hogy "nem könnyíted meg, hogy ne utáljunk". Lemondtuk a keresztelőt, jó nagy szégyen volt az egyház előtt, és nekünk is rettenetes érzés volt! Ide állítottak ajándékokkal, akkor látták először a lányomat, azt sem tudták milyen méretű ruci kell, sötöbö..

Amúgy sem tetszett ez az ötlet, hogy megmondják kinek kell lenni a keriszülőnek, és sokszor jobbnak látom, mikor nem a családból van!

Megkérdeztük a barátnőméket, akik örömmel elvállalták, és náluk jobban csak mi voltunk boldogok!! Ők a felkérés miatt, mi pedig mert elfogadták!!! A keri ruckót mi vettük, a kaját ők állták, abszolút nem volt semmi anyagi gond, és ezt is nyugodtan meg tudjuk beszélni! Tudunk egymásnak nem-et mondani, pl. ők másik templomban akarták volna,d e mi itt akartuk, megértették.

Eleve úgy kértük fel őket, hogy nem anyagi dolgokat, hanem szeretetet szeretnénk a kiscsajunknak!


Sajnos a mai világban elég nehéz néha jó keriszülőket találni.. :(

52. FairyJ (válaszként erre: 50. - Ritmus)
2010. júl. 19. 13:17
Akkor ez elég nagy csalódás lehet neked...
51. FairyJ (válaszként erre: 49. - Fhetta)
2010. júl. 19. 12:59

Szia.

Én is úgy képzelem, hogy majd mikor saját gyermekünk lesz, akkor sem fogjuk elhanyagolni a keresztlányunkat.:)

50. Ritmus
2010. júl. 19. 12:43
Amikor keresztanya lettem, 9 éves voltam. Mostam a kislány pelenkáját, tisztába tettem, jártam érte később az oviba. Első osztályos korában velem beszélte meg a kis gondjait, közelebb állt hozzám, mint a saját anyukájához. Igaz, egy háztartásban éltünk. Mára ő már 21 éves, Budapesten tanul. Két éve született egy kislányom, akinek a keresztlányom lett a keresztanyja. Március óta nem is látta, se a névnapjára, se a szülinapjára "nem tudott" eljönni. Most volt az EFOTT-on, majd megy a Szigetre is....
49. fhetta
2010. júl. 19. 12:15

Sziasztok!

Én május 29.-e óta anyuka vagyok, a világ legjobb érzése tényleg. Terhességem előtt viszont már volt keresztlányom (Orsika), aki iránt szintén úgy éreztem/érzek, mint a cikk írója. Az én kis keresztlányom igazából már kész hölgy, szeptemberben már iskolába megy. Szintén nem követelőzik, örül egy almának is, ha azt talált anno a táskámban. Persze azóta nem az alma a sláger, hanem minden más. Mi igyekszünk a párommal mindent megvenni neki, amit szeretne a nagyobb ünnepekre. Ha, csak úgy megyünk (mert mi más-más városban lakunk), akkor nem mindig kap valamit. Persze mióta Bencus megszületett számunkra körülötte forog a világ, de Orsikánk sincs elfelejtve.

48. bettike2007 (válaszként erre: 47. - 3232b7bb0b)
2010. júl. 19. 11:06
nálunk is detto ugyanez a helyzet,párom és az én keresztanyám sem látogat és a lányom keresztapja sem őt.legyünk egymás lányainak virtuális keresztanyja!!!Na??
2010. júl. 19. 09:52

Szia!


Nagyon büszke lehet rá, hogy ilyen keresztszülei vannak! :)

Az én keresztszüleim felém sem néztek/néznek, páromé dettó! Sajnos úgy néz ki, hogy a lányom keresztapja sem nagyon izgatja magát a dolog miatt...bár remélem ez idővel változik (mondjuk sajnos a sógoromból kiindulva a változás negatív irányba fog menni!) . :(

2010. júl. 19. 09:20

Sziasztok!


Nekem is van 2 keresztgyerekem 1 fiú és 1 lány.De összesen 5 gyereknek veszek/vettem ajándékot minden alkalomra.

A keresztlányom 9 éves Nagyon szeretem szinte 1.5 éves korától minden hétvégét nálunk töltött egészen a kislányom (2007) megszületéséig majd innentől ritkábban,de havi 1 hétvége meg volt az iskolába kezdésig most már csak szünetekbe jön,mert sűrű a program tanulás nagyik stb,de nyáron 2x1 hétig az enyém (múlthéten is).Igaz a párom nem a keresztapja,de úgy szereti ő is,sokszor még ő teszi szóvá,hogy rég volt már Panka.Ja és csak baráti társaságból lett,nem rokoni alapon.

Ők 3 testvérek,sajnos nagyon rossz anyagi körülmények között élnek,ezért mikor itt van nálunk megpróbáljuk elvinni olyan helyekre amit ők nem engedhetnek meg maguknak (lassan már mi se).Az ő anyukája lett a kisfiam keresztanyja (6 hónapos és most volt 3 hete a keresztelő)

Ők is nagyon szeretik mind a 2 gyerköcöm és annak ellenére hogy rosszul állnak anyagilag mindig vesznek valami apróságot ha van valami alkalom,meg születésnap névnapkor a napján felhívják többször is felköszönteni.

Én első perctől kezdve veszek mind a 3 gyereknek ajándékot ha van valami,igaz kicsivel kevesebb értékbe kapnak a fiúk,mint a keresztlányom,nem várják el az anyjáék,sőt mondják is hogy a fiúkra ne költsek vannak saját keresztszüleik.De nem tudom megtenni,mert a gyerek azért várja.


Hát a keresztfiam ő 8 éves és van egy 7 éves öccse.Őket is nagyon szeretem,igaz nincs akkora kötödés a távolság miatt.2 havonta jönnek a nagyihoz és ilyenkor találkozunk.Sógorom és sógornőm gyerekei.Ők a lányom keresztszülei.

5 évig még a mi gyerekünk meg nem született ők elvárták sőt követelték,hogy ezt vegyek azt vegyek és mind a 2 gyereknek egyformát mindegy hogy csak a nagy a keresztgyerekem és mindegy hogy mennyibe került,de kettőt muszáj volt megvenni akkor is ha a kicsinek ép nem volt semmi alkalom mikor a nagynak.

Most hogy 3 éve az én lányom az ő keresztlányuk,mindig azt mondják ne költsél a fiúk.Sajnos ők még felköszönteni is elfelejtik születésnapján és névnapján.(2 nap múlva lesz a névnapja kíváncsi vagyok megint elfelejtik e felhívni)én nem várom el ezek ellenére se hogy vegyenek drága ajándékot pedig megtehetnék,de legalább 1 telefont elengedhetnének,lehet a 3 éves gyereknek még az nem jelent semmit,de nekünk mint szülőknek a tudat,hogy eszükbe jutott.

Sajnos a keresztfiamat nem vállalom szünetekben anyósnak köszönhetően.3 éve itt volt anyós csak folyamatosan ellenünk ............a vége az lett hogy azt mondtam többet nem vállalom még anyós van.

Nagyon szeretem és nagyon sajnálom,hogy így alakult velük a helyzet.

Nagyot csalódtam a sógornőmékbe és azóta már 1000x megbántam,hogy ők a lányom keresztszülei.


Na jó hosszúra sikerültem.

45. FairyJ (válaszként erre: 43. - Dettee)
2010. júl. 19. 08:19
Jaj,azok a huncut kis mosolyok:))) Én is úgy szeretem:)
2010. júl. 19. 07:06
Nekem keresztfiam van, és nagyon szeretem.
43. Dettee
2010. júl. 18. 22:39
Én is másfél éve keresztanya vagyok és kijelenthetem, hogy csodás egy dolog annak lenni!Nálunk sem a pénzről szól, hiszen még tanuló vagyok.Sokkal fontosabb a szeretet amit adok neki és persze kapok is tőle!!! :))) Néha elég egy huncut mosoly is amit ad nekem, már szebb a napom és már megéri keresztanyunak lenni :)
2010. júl. 18. 22:14
Mi vasárnap válunk keresztszülővé. A férjem hugának a kisfia lesz a keresztfiunk, Martin. Neki már egy bátyja, Zozi, ő 5 éves.Mikor Zozó született megkérdezték, hogy baj volna e ha nem mi lennénk a keresztszülők. Mi gondolkodás nélkül mondtuk, hogy nem baj. Úgy gondolom, nincs jelentősége nagyon, ha tudok, úgyis megveszek nekik ami kell, ha nincs rávalóm, akkor meg mindegy hogy kereszt vagy nem, nemtudok mit tenni. Mi egyformán, vagyis egy összeggel vásárolunk a két lurkónak.
2010. júl. 18. 21:25

Nekem sajnos nem adatott meg, hogy keresztmami legyek.

Mikor a testvéreim első gyerekeik megszülettek, még túl fiatal voltam, meg a testvéreim már másik családoknál el voltak kötelezve és hát illik visszahívni.

Pedig nagyon szerettem volna legalább akkor mikor a második gyerekek megszülettek mindkét családban.

Akkor is azok lettek a keresztszülők akik az elsőknél.

Anyukám avval vigasztalt, hogy majd akik az én gyerekeim kereszt szülei lesznek viszonozzák ezt a gesztust.

Nos a férjem egyik unokahúgát kértük fel, aki nagyon szorgalmasan hordta is az ajándékokat a fiamnak, majd később a lányomnak is addig amíg saját gyerekük nem született.

Ugyanis ők nem minket kértek fel, hanem a férje testvérét, ahol szintén kereszt szülők voltak már.

Más családokban megoldják ezt úgy, hogy ha kétfelé vannak elkötelezve akkor mindkét családot felkérik. Több gyereket nem terveztek, hiszen ez az egy is elég nehezen jött össze.

Akkor nagyon bántott a dolog és volt bennem egy csomó dac is. Persze viszonozhattam volna az ajándékokat annak ellenére is, hogy nem lettem keresztanya, de túlságosan sértett voltam.

Így a kapcsolat szép lassan ellaposodott majd megszakadt a két család között. Most így a saját gyerekeimet is megfosztottam a kereszt szüleiktől.

Bár azon kívül, hogy ünnepekkor hozták szorgalmasan nekik a játékokat, nem tartottak kapcsolatot a gyerekekkel.

Soha nem csináltak semmilyen közös programot, egy fagyizás vagy biciglizés lehet többet ért volna.

Most utólag már én se bánom, hogy nem lettem a keresztanyja annak a kisfiúnak.

Nagyon félrenevelték, és ők se engedték volna el velem egy közös programra valószínűleg.

Azóta el is váltak és el is költöztek a városból.

40. FairyJ (válaszként erre: 39. - Tündi anya)
2010. júl. 18. 21:16
Szerintem is ezek a dolgok sokkal lényegesebbek, mint a drága ajándékok.
2010. júl. 18. 21:12

Sokszor nem is kell drága ajándék a gyerekeknek. Hanem törödés, szeretet, játszás, gondoskodás.


Az én két gyerekem és a két keresztlányaink amikor együtt játszanak nevetnek, viháncolnak, vitatkoznak, verekednek, és mindeg kibékülnek. Örülnek egymásnak. Nagyon sokat vannak együtt. Együtt nőttek fel.

38. FairyJ (válaszként erre: 35. - Viac24)
2010. júl. 18. 21:09
Ez aranyos:)
37. FairyJ (válaszként erre: 36. - Tündi anya)
2010. júl. 18. 21:09
Nálunk is így van. Ez a kis tündér bárminek örül, de legjobban annak, ha találkozunk:)
2010. júl. 18. 21:07

Nekünk a párommal 3 keresztlányunk van.

Első Dorina most lesz 7 éves. A húgom leánya. De most már nem a keresztlányunk, hanem olyan, mint a húgom lenne. Anyám neveli, mert a húgom lelépett egy pasival.


A másik két keresztlányunk a sogórnőmnél van Anasztázia 4 éves, Kíra 2 áves.

Őket Imádjuk. És Ők is szeretnek minket. Szülinap, Karácsony, Húsvét, Mikulás ezekre veszünk Nekik valami játékot vagy valami ruha félét.

A mi gyerekeinknek meg a sogórnőm és a párja a keresztszüleik. ŐK is szeretik a gyerekeinket és Ők is vásárolgatnak a gyerekeknek.

Megbeszéljünk, hogy mit akarnak vagy mire vágynak a gyerekek és azt veszünk meg nekik. Persze az anyagi háttér is számít. Nem vagyunk gazdagok.

De a gyerekek örülnek egy hajguminak is. Mi igy neveltünk Őket.

35. viac24
2010. júl. 18. 21:04
TEsoméknál ikrek vannak/egy kisfiú és kislány/Én kaptam a kisfiút/amikor kiderűlt a neműk szívem szerint a kislányt szerettem volna/de most már nem adnám oda a kisfiút/sokkal anyásabb,sokkal bújosabb/Imádom!Bár a kislány is keresztanyunak szólit, és olyan mint ha ő is a keresztgyerekem lenne!!Nem teszünk különbségeket semmiben ajándékokat is kb egy forma áron kapnak!!Sőt van egy keresztfiunk de ő már nagy 10 éves,és van neki egy öccse ő nem kereszt de itt sem teszünk a gyerekek között kivételt!Te hát 4 keresztgyerkőcünk van!:) :)
34. FairyJ (válaszként erre: 33. - Kalenda)
2010. júl. 18. 20:54
Az nem semmi:)
2010. júl. 18. 20:53
Nekünk 7 keresztgyerekünk van ! 5 fiú és 2 lány .
32. FairyJ (válaszként erre: 31. - Dovanda)
2010. júl. 18. 20:33
Miért tagadta?:)
2010. júl. 18. 20:26

Én is keresztanya vagyok. 24 éves a keresztlányom . nem nagyon hangoztatjuk ,szinte olyanok vagyunk ,mintha nővérek lennénk,pedig nagy a korkülönbség. Sőt az öccse is azt mondja én vagyok a keresztanyja,pedig nem ,csak így egyszerűbb. Szóval keresztanya vagyok és szerintem is jó dolog. És egyáltalán nem a pénzről szól.Szerencsére a mi családunk is összetartó.

Bár az én keresztapám ,annak ellenére,hogy nagyon jól megvoltunk és szerettük egymást, haláláig tagadta, hogy az :)

30. FairyJ (válaszként erre: 28. - Venusz2000)
2010. júl. 18. 20:22
Kb. egyidős a keresztlányunk akkor:)
29. FairyJ (válaszként erre: 27. - Gigi19)
2010. júl. 18. 20:21
A mi keresztlányunk is csinál ilyet, hogy az egyikünket kisajátítja:D
2010. júl. 18. 20:09
Én is keresztanya vagyok!Röviden leírom.Bébiszitterként kerültem egy családhoz,a kislány 6 hetes volt.Napi 9-10 órát voltam vele a hét minden napján,két éves koráig.Én tanítottam meg járni,beszélni,és minden másra is.Sokáig anyának hívott,pedig mondtam neki hogy nem én vagyok az anya,de ő ragaszkodott hozzá,és nem mondta a nevemet.(A nevemen hív,és nem keresztanyunak).Már a 3. hónap után megkértek legyek a keresztanyukája.Most már 4 éves múlt,de hetente 1-2 alkalommal vele vagyok.Nagyon szeretjük egymást.Sajnos nekem még nincs gyermekem,de egy ilyen tündérkének nagyon tudnék örűlni!
27. gigi19
2010. júl. 18. 20:01
Nekünk egy 2,5 éves keresztlánykánk van, de sokan sokszor azt hiszik a miénk, mert olyan sokat van velünk. Hetente legalább 1x látjuk, sokszor itt alszik, tavaly együtt nyaraltunk s a reggeli kakaót a mi ágyunkban szürcsölte. Rettenetesen kisajátít engem, néha még keresztaput is letiltja rólam. Saját gyerkőc sajnos nincs, pedig próbálkozunk, ezért is szeretjük őt a szeretetünkkel annyira.
26. FairyJ (válaszként erre: 24. - Kathlee)
2010. júl. 18. 19:43
Mi is ilyenek vagyunk:)) Én nagyon-nagyon büszke vagyok a keresztlányomra, és az anyujára is:)
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook