Kedvenc idézetek (beszélgetés)
'Minden álomból lehet valóság, s a múlt valóságai lassan elmerülnek az idő és a messzeség álomszerű ködében.'
~ Fekete István.
"Néha azok a legjobb dolgok, amiket nem tervez meg előre az ember, amiket a pillanat hevében határoz el."
Jessica Sorensen
D. Oszuskó Sarolta
KICSI KEZED
Arcomról sugárzik
a boldog mosolyom,
mikor a kis kezed
kezemben tarthatom.
Örömöm végtelen
akár mint a tenger,
csordultig a szívem
érted szeretettel.
Drágák a percek
amikor velem vagy,
kicsike kezeddel
lágyan megcirógatsz.
Életem alkonyán
az tart még életben,
mosolyod villan a
vénülő szememben.
"Légy az, aki vagy, és ami a szíveden, legyen a szádon, mert azok, akik kifogásolják ezt, nem számítanak, akik pedig számítanak, azok nem fogják kifogásolni."
Theodor Seuss Geisel
Jobb megtenni és megbánni, mint megbánni, hogy nem tettem meg.
Lucille Ball
˝A megbocsátás nem mossa el a fájdalmat. Nem jelenti azt, hogy alávetjük magunkat az ellenfélnek. Nem jelenti, hogy nyalogatni kellene a sebeket osztó kezet. A megbocsátás büszke, és fölülemelkedik a kavargó érzések zűrzavarán. A megbocsátás kilépés a fényre, mintha a sérelmek feledésbe merültek volna. Mintha az, aki fájdalmat okozott nekünk, nem is tett volna semmi rosszat, mintha a sebeket osztó kéz nem zúzta volna szét a szíveket. A megbocsátás önnön ellentétét is látja a gonoszban. Benne is meghallja, amit csak ő hall: a szeretet himnuszát.˝
/Huguette de Broqueville/
Nem számít, hogy hívod, intelligensebb elméje kell, hogy legyen, olyan, amely az emberi testet, a hegyeket, a virágokat és az óceánokat teremtette, olyan dolgokat, amelyeket sem te, sem én nem vagyunk képesek.
Mabel Katz
Pablo Neruda: Egy himnusz az élethez
Lassan meghal az,
aki soha nem megy útra,
aki nem olvas,
aki nem hallgat zenét,
aki nem tudja megtalálni a maga bocsánatát.
Lassan meghal az,
aki elvesztette önszeretetét,
aki nem fogadja más segítségét.
Lassan szokásainak rabja lett,
aki mindig ugyanazt az utat járja,
aki soha nem változtat támaszpontot,
aki nem meri öltözete színét cserélni
vagy soha sem beszél ismeretlenekkel.
Lassan meghal az,
aki elkerüli a szenvedélyt
és az izgalom örvénylését,
amely a szeme fényét gyújtja
és gyógyítja a szív sebeit.
Lassan meghal az,
aki nem tudja célpontját változtatni
mikor boldogtalan
a munkában vagy szerelmében,
aki nem mer veszélyt vállalni
az álmai megvalósítására,
Élj most!
Légy merész ma!
Cselekedj mindjárt!
Ne hagyd magad lassan meghalni!
Ne vond magadtól meg a boldogságot!
1904. 07. 12. - 114 éve született Pablo Neruda Nobel-díjas chilei költő.
Hinni annyi, mint nem tudni biztosan, hová, de mégis menni - bizalommal. Egy utazás térkép nélkül...
/Frederick Buechner/
A boldogságot nem szabad, nem lehet
helyhez és időhöz kötni. Az nem egy találka, nem randevú, hanem egy olyan dolog, ami rád talál és nem zavarja, hogy az utcasarkon, vagy egy hegy tetején botlik beléd. Olyan, akár a legkellemesebb csend.
Papp Ádám
_______________
A férfi az a csoda a nő életében, akinek egyetlen szép szavától sima lesz a hullámzó tenger, és akinek egyetlen ölelésétől minden a helyére kerül a világban.
Léria Dipán
"Mindenki annyit él, amennyit szeretett.
Aki szeretetet nem adott, semmit nem adott.
Aki szeretetet nem teremtett, semmit nem teremtett."
Lev Tolsztoj
Ha a súly elbírhatatlan,
Emeld fel többször, és könnyebb lesz.
Ha a rejtvény megoldhatatlan,
Gondold át többször, és egyszerűbb lesz.
Ha a csalódás kibírhatatlan,
Éld át többször, és elviselhetőbb lesz!
Légy őszinte és csak a becsületre adj,
ne mondj ki szót,mely nem a szívedből fakad
/ Moliére /
Ha az egész órát úgy betöltöd,
hogy benne érték,
hatvan percnyi van,
minden kincsével
bírod ezt a földet,
s ami még több,
ember vagy fiam.
/ Kipling /
˝A házasság nem verseny – sosem kell feljegyezni az állást. Isten azért rakott minket egy csapatba, hogy közösen győzzünk.˝
/Herbert és Zelmyra Fisher/
"Tudnunk kell tétlennek lenni, ami korántsem lustaság. Az álmodozás felüdíti a fáradt gondolatokat, akárcsak az éjjeli eső az út letaposott füvét. Az álmodozás a gondolkodás vasárnapja." :)
Henri-Frédéric Amiel
: Márai Sándor
Ajándék
És mégis, ma is, így is,
örökké mennyit ad az élet!
Csendesen adja, két kézzel,
a reggelt és a délutánt,
az alkonyt és a csillagokat,
a fák fülledt illatát,
a folyó zöld hullámát,
egy emberi szempár visszfényét,
a magányt és a lármát!
Mennyit ad, milyen gazdag vagyok,
minden napszakban,
minden pillanatban!
Ajándék ez,
csodálatos ajándék.
A földig hajolok,
úgy köszönöm meg.
"Ó, csal az ember élete!
ki tudja, mi nem ér?
Ruhád is lesz még fekete,
hajad is lesz fehér."..Heinrich Heine
Az élet szomorú és nehéz
Főleg,ha az élet értelme elvész
A jó dolgokat keresni kell
Ha nem találjuk,arra a bánat felel.
A rossz dolgokért nem kell küzdeni
De a jó dolgokat nehéz elérni
Úgy érzed,hiába küzdesz nem találod a jót
Pedig lehet csak keresni kellene azt az ajtót.
Ha tudod baj van,tehetetlennek érzed magad
Hiába a sors dönt,ebbe a szived beleszakad
Elveszítesz valakit,aki a számodra fontos
És erre gondolva szíved bánatos.
Ahogy a fákról hullanak a levelek
Úgy az élet percei is peregnek
Egyszer véget ér minden,amiért érdemes élni
A sors és a végzet elől nem lehet menekülni.
Ezért inkább a jónak éljünk
És akikért élünk soha el ne feledjük
Mert a jó dolgokra könnyebb gondolni
Mint a rossz emlékek árnyékában élni.
Nehéz túllépni a rossz emléken,
De meg kell tenni
Hisz csak akkor tudunk ismét,igazán SZERETNI!!
(ismeretlen szerző)
Aki képes haszontalanul elherdálni egy órát, még nem jött rá, milyen értékes az élet.
Charles Darwin
Egy meleg mosoly a kedvesség világnyelve.
William Arthur Ward
Ha vége szakad valaminek, akár rossz volt az, akár jó, mindenképpen űr marad a helyén. Ha rossz volt, az űr magától is megtelik. Ha jó, akkor csak úgy lehet megszüntetni, ha a helyébe az ember valami jobbat talál.
/Ernest Hemingway/
Feledd a szomorúság perceit, de ne feledd el soha, amire azok tanítottak.
/Vörösmarty Mihály/
"Nem tudom mikor lett bűn az evés. Mikor kezdett el az első 50 kilós nő azon hisztériázni, hogy egy kocka csoki az bűn, a szénhidrát vétek, a cukor a sátántól ered és a jóllakottság olyan érzés, melyért vezekelni kell. Nem tudom mikor lett bűn az öröm.
mikortól kezdték el szégyellni magukat az emberek meztelenül azért, mert a pornó és a média tökéletes testű és ordítva élvező hamis bálványokat citál eléjük. A szex a kövér, a szőrös, a fogyatékkal élő, a ragyás és a narancsbőrös embereknek is jár. Nem tudom mikor lett bűn az érintés.
Mikortól kezdtünk eltávolodni egymástól, rideg öltönyökbe bújni, nagy házakba bezárkózni, fejünket elfordítani, megmerevedni, közönyösnek lenni.
Nem tudom mikor lett bűn az őszinte beszélgetés és egymásra figyelés.
Ki dugta be először a fülét a villamoson, ki fordult el, mikor felszállt egy terhes nő vagy egy öreg ember, ki lépett rá bocsánatkérés nélkül a másik lábára, ki nem ment arrébb az ajtóból.
Nem tudom mikor lett bűn a pihenés.
Ki mondta először egy háromgyerekes anyának, aki ledőlt 10 percre, hogy semmirekellő, lusta, világ szégyene és haszontalan élősködő.
Ki zavarta le minden hétvégén a szüleinket a telekre dolgozni, ki keltette fel a vasárnapi ebéd után szundikálót, ki ültette belénk, hogy az olvasás, a bambulás, a meditálás mind haszontalan.
Nem tudom mikor lett bűn a nevetés.
Ki szoktatta le a gyerekeket a hangos kacagásról, az önfeledt kurjongatásról, a felnőtteket a spontaneitásról, a keserves helyzeteken való megváltásként jövő viccmesélésről, a paródiáról, az öniróniáról.
Nem tudom mikor lett bűn könnyűnek és boldognak érezni magunkat, ki oltotta be az első embert ennyi keserűséggel, bűntudattal, frusztrációval és bánattal, gyűlölettel, haraggal és rosszindulattal, de talán már nem is érdekel.
csak azt tudom, ha mindez bűn, akkor én mindenképp bűnös akarok lenni..."
Bihari Viktória
"Az igazán nagy dolgok az apró rezdülésekben érhetők tetten.Mennyivel szegényebb a tenger végtelen felszíne,ha nem fodrozzák hullámok,mennyivel egyhangúbb a kék ég,ha nem csipkézik apró felhők,és milyen halott az erdő is,ha a fák ágain nem fészkelnek madarak,a fűben nem nyüzsögnek parányi bogarak.
Ilyen a lélek is:ha nem figyelünk az alig észrevehető,apró örömökre,az élet szépségének legjavát veszthetjük el."
/Elisabeth Lobber/