Kedvenc idézetek (beszélgetés)
Ha nem szeretem őt olyan mérhetetlenül, e pillanatban talán megütköztem volna különös hangsúlyán és arcának szinte vad kifejezésén. De így, hogy ott ültem hozzásimulva, felszabadultan az elválás lidércnyomása alól, csak arra a mennyei boldogságra tudtam gondolni, hogy ő is szeret.
Charlotte Bronte
Szeretem a cseresznyevirágot. Nem tudom miért, de megnyugszom, amikor lehullik. Talán mert ilyenkor mintha megszabadulnék attól a nyomott, szomorú érzéstől.
Méz és lóhere c. film
Én a Halál rokona vagyok,
Szeretem a tűnő szerelmet,
Szeretem megcsókolni azt,
Aki elmegy.
Ady Endre
Nagyon szeretem, hogy boldoggá teszem az embereket - akárhogyan is. Még ha csak fél órára is. Ha szerencsésnek érzik magukat általam, jól érzik magukat, vagy mosolyt csalok egy szomorú arcra - számomra ez megfizethetetlen.
Freddie Mercury
Nem vagyok biztos abban, hogy visszatér (...), de ez életemben először nem számít. Elég, hogy szeretem, hogy gondolatban vele vagyok, és hogy léptei, szavai és kedvessége kiszínezik ezt a várost.
Paulo Coelho
Nem félek a holnaptól,
mert láttam a tegnapot,
és szeretem a mát.
William Allen White
Erős és jóképű - no, ezért szeretem. De nem. Csodálom, és büszke vagyok rá, de enélkül is tudnám szeretni. Ha csúnya volna, akkor is szeretném. Dolgoznék érte, fáradoznék és imádkoznék érte, és az utolsó leheletéig az ágya mellett ülnék. Igen, végeredményben megállapítom, hogy csak azért szeretem, mert az enyém, és mert férfi. Más okot nem látok rá. (...) A szeretetnek ez a fajtája nem érett megfontolás és tudás gyümölcse. Az ilyen szeretetről egyszerűen azt kell mondani: van, megvan, itt van, és senki sem tudja, honnan jött. Megmagyarázhatatlan. És így van jól.
Mark Twain
A lélek akkor a legerősebb, amikor a legsebezhetőbb. Ez már csak egy ilyen paradox törvény, de megtanít mosolyogni mindenen. Megtanít arra, hogy ne vedd magad annyira komolyan, te törékeny ember, mert éppen ebbe roppansz bele.
Berente Ági
Nincs olyan, hogy rossz döntés. Ha rosszul választasz, azt azért teszed, mert akkor épp arra a leckére volt szükséged. Amint megtapasztaltad következményeit, tudni fogod, hogy melyik a következő jó választás. Tudni fogod. Akkor és ott talán úgy tűnik, hibás döntést hoztál, de ne bánkódj emiatt, keresd a magasabb értelmét.
Berente Ági
“Ne kritizálj másokat; ők pontosan azok, akik mi lennénk hasonló körülmények között.”
(Abraham Lincoln)
"Ha szeretni akarsz valakit, szeresd itt és most. Szeresd! Mert senki nem tudja, mi történik a következő pillanatban."
(Tara Brand)
A legfontosabb leckéket az életben gyakran a tantermen kívül tanuljuk meg. A fájdalmas igazságot a kapcsolatunk állapotáról, hogy milyen csúnyán megfizetünk, ha szembeszállunk a hatalommal, a szomorú tényt, hogy az élet színei nem mindig rózsásak. Aztán vannak olyanok is, akik nem hajlandók elfogadni ezeket a fontos tanúságokat, egyszerűen csak várják a lehetőséget, hogy ők tanítsanak móresre másokat.
Született feleségek c. film
Azért szeretlek, mert veled kerestem
A májuséj kárpitján csillagot,
Mely őszök őszén és dermedt telekben
Fiatal lánggal ott tovább ragyog.”
“A szerelem önszeretet révén férkőzik közelünkbe. Hogyan is lehetne ellenállnunk, mikor széppé teszi azt, amink van, visszaadja, amit elvesztettünk, sőt azzal is megajándékoz, ami eddig nem volt a miénk?”
“Veled boldog vagyok,
Veled szelíd vagyok,
Veled erős vagyok,
Veled nyugodt vagyok,
Veled mindig mosolygok,
Veled én, énmagam vagyok,
Nincs többé olyan, hogy nélküled,
Tervem és jövőm van veled.”
“Nemcsak azért szeretlek, ami vagy,
Hanem amivé válok, amikor velem vagy.
Nemcsak azért szeretlek, amivé magad tetted,
De azért is, amit velem teszel.
Szeretlek, mert többet tettél bármely krédónál:
Tetted, hogy jól érezzem magam; és jobban
Bármily végzetnél, tetted, hogy éljek boldogan.
Egyetlen érintés nélkül tetted ezt,
Szavak nélkül, jelek nélkül.
A lényed volt az, mely ezt művelte.
S talán épp ebben áll a barátság.”
“Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeladás között,
És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel és a társaság a biztonsággal,
És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét és a bók nem esküszó,
És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével,
És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez.
Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér.
Műveled hát saját kertecskédet, magad ékesíted fel lelkedet, nem mástól várod, hogy virágot hozzon neked.
És megtanulod, hogy valóban sokat kibírsz…
Hogy valóban erős vagy.
És valóban értékes.”
“Az a másodperc, amikor igazán szeretünk, életünk egyetlen valóságos pillanata.
A többi nem az.
A többi boldogtalan varázslat. Őrület. Teli félelemmel és szomjúsággal. Mi persze éppen fordítva gondoljuk. Mi azt hisszük, hogy az a “valóság”, amikor egyedül, kővé dermedt, magányos lélekkel élünk. Valóság a hétköznap, a közöny, az egoizmus, az én, az enyém, a pénzkereset. Valóság a tévé, a robot, a rohanás, a vásárlás, az aszfalt, a “senkihez sincs közöm” életérzése. És a szerelemről véljük, hogy káprázat, mámor. Amikor valóban szeretünk, mondják ránk az emberek, hogy “Te el vagy varázsolva, öregem! Te megőrültél!” - miközben egy tévedhetetlen hang lelkünk mélyéről azt mondja: “Itt akarok maradni, mert mindig ide vágytam! Itt akarok élni, örökké!”
Amikor szeretjük egymást: kijózadonunk.
Azt mondják, úgy hagyjuk el ezt a világot, ahogy megérkeztünk: meztelenül és egyedül. Ha tényleg semmink sincs, amikor elmegyünk, akkor mit ért az élet? Az határozza meg, hogy milyen embereket szerettünk? Vagy egyszerűen azok a dolgok, amiket elértünk? Mi van, ha elbukunk vagy sosem szerettünk igazán? Megfelelhetünk valaha? Vagy a lassú kétségbeesés, hogy egy életet elpazaroltunk, végül az őrületbe kerget minket?
Tuti gimi c. film
47
Az életnek nincs célja; ezért ha neked céljaid vannak, szembefordulsz az élettel. Az élet nem üzleti tárgyalás, hanem költészet - szívből fakadó románc. Bízni kell benne, nem megtagadni. Az élet nem írható le tudományosan; az élet irracionális. Az élet nem hisz Arisztotelész logikájában, az élet a szeretetben, a költészetben, a misztériumban hisz. A lét misztérium, amit élni kell - nem egy keresztrejtvény, amit meg kell oldani. A titok kapuja nyitva áll - csak te vagy zárva. A titok nyitja ott ragyog mindenütt, mindenben; minden egyes fában, minden egyes falevélben, a nap minden kis sugarában... ott a titok nyitja - csak te vagy bezárulva.
Két bánatom van:
egyik, hogy meg kell halnom;
másik, hogy addig élnem kell.
Két örömöm van:
egyik, hogy meghalhatok;
másik, hogy addig élhetek.
"Szeretlek, mert az egész mindenség összefogott, hogy elérjek hozzád."
(Paulo Coelho)