Kapcsolat újrakezdése? (beszélgetés)

Elindult az életünk, elértünk valamit.

Kicsit faj, ha nem is vagyok nagyon anyagias.

Persze, az új kapcsolatban is meg lehet egyszer valósítani. De 35 évesek vagyunk és a nulláról kell újra kezdeni. Idő és évek mire újra eljuthatsz arra a szintre.

Ez csak az anyagi része, másik oldalról a tobbiben teljesen egyetértek.

És akkor az anyagi dolgok miattis rossz?

A közös otthon tele sérelmekkel és tüskékkel, társas magányban.

Szerinted Mr Tökéllyel nem lehetne ugyanazt létrehozni extrákkal mint teljes Odafigyelés és nem sárba taposás.

Az én szótáramban ezt hívják otthonnak, az előzőt csak háznak, amiben élnünk kell

Lehet igazad van.

Bizony nehéz az anyagi része is. Engem nem érdekel a ház, én az otthonokat sajnálom, amit elterveztem, amit rendbe tartottam.

A hazat akkor vettük, mikor a lányunk született, 10% önerő közös, de miután én a lanyunkat neveltem, ő dolgozott a pénzért. Tudom hogy ez így normális, de szerinte ot illeti, mivel ő kelt fel minden reggel dolgozni, én meg nem kezdek el cirkuszolni érte. Azt mondta, legalább ezt ne vegyem el tőle.

Szóval gondolom előbb-utóbb el kellene adjuk, de szerinte én hagytam el egy másik ferfiert, szóval nekem nem jár semmi.

Nem a pénz faj,hanem hogy azt hiszi, hogy ezért voltam vele, hogy kihasznaljam és lelepjek.

Én sokszor másképp tettem volna, de mégsem tettettem, pedig minden racionális elme, másképp tett volna! De én akkor sem, pedig tudtam, hogy ez nem jó, de még sem, akkor most mi ez?

Tudtam, hogy nem jó, sőt azt is, hogy nem mond igazat, de mégis miért tettem?

Tudom a választ: azért mert hülye vagyok, de van más magyarázat is?

Talán a szeretettel meg lehetett volna változtatni. Ha elfogadom ilyennek és csak szeretem, bármilyen is legyen.

Mert ő úgy szeret, szeretett, amilyen vagy?

Miért bántott szerinted?

Az ilyen embert nem az elveszítés töri meg, hanem a haverok , az ismerősei előtti szégyen, hogy elhagyták.

Amint visszamennek az ilyen emberekhez, azonnal zsarnokokká válnak 99%-ban és még inkább tönkre teszik életük párját és a gyerekük életét.

Az ilyenektől inkább menekülni kell, mintsem sajnálni.

Tudom könnyű mondani.

És ott van a közös lakás is, nem tudom mennyit tettél bele, és mennyit követel vissza belőle? Az anyagi háttér is nehéz, ha közös hitel van a neveteken.

Nem mutattam ki, hogy szeretem. Ezt úgy tudom elmagyarázni, hogy mindent megcsináltam, amit kellett, és ez a fozestol, a kiszolgalalstol, az agyjelenetig végig mindent.

Viszont nem olelgettem, nem ugrottam a nyakába ha hazajött, nem hívtam naponta 5x míg dolgozott, külön programokat szerveztem a lányommal, nem vettem fel péntek este a legszexibb ruhámat és dugtam agyba korán a gyereket, hogy egész este egymást szorakoztassuk.

És hat nagyjából ezt csinálnám másképp. Plusz nem vennem magamra a sértegetéseit,megprobalnek olvasni a sorok között, hogy ő mégis szeret, csak rosszul fejezi ki. Jah és kinyitnam a szamat ha vmi nem tetszik, nem probalnek meg folyamatosan megfelelni a családjának...stb

A szeretet megvolt mikor minden rendben volt, részemről akkor halvanyodottel, mikor nem volt rendben hosszú ideig. Ő ki tudja mit érzett?!?

Igazad van, a feltétel nélküli szeret egy anya-gyerek szeretet. De ha szereted is a parodat, nem hagyhatod, hogy a sárba taposson, és te úgyis szereted. Vagy ha igen, akkor tényleg rossz döntést hoztam, hogy eljöttem, hiszen akkor az én hibám, hogy ezek ellenére én nem csak szerettem tovább és tovább és tovább..

Mi az amit nem tettél meg az utolsó évben?

Mi az amit másképpen csinálnál ha most futnál neki annak a bizonyos évnek?

És kérdem azt amikor minden rendben van, hova tűnhet a szeretet?

És amikor minden torony ledől, akkor mégis előkerül?

Ergo csakis akkor szeretem a másikat, amikor ő már megelégel és veszni látszik minden.

Szerintem nincs a földön olyan ember, akkor csak akkor szereti az anyukáját amikor az az utcára akarja hajítani, ez most egy kicsit kisarkítottam,de ha van szerelem akkor az minden percben ott kell legyen, főleg amikor minden mozaik darab kezd a helyére kerülni

Talán hibáztatom magam, azért jutottam ide. Mint írtam korábban, az utolsó évben tudatosan kezdem magamat leválasztani érzelmileg róla, amit ő érzett is, és még rosszabb lett a kapcsolatunk.

Ez nem azt jelenti, hogy nem tettem meg mindent, amit lehetett, csak már nem érdekelt ha felbosszantott, vagy hulyesseget csinált, vagy nem jött velünk sehova, hagytam hogy élje akkor az életet, majd én a lányommal elleszek.

Talán a szeretettel meg lehetett volna változtatni. Ha elfogadom ilyennek és csak szeretem, bármilyen is legyen.

És akkor???????

Tudod az ember gyarló, nehogy ugyanabba a hibába ess bele, mint az exed:

Azután jössz rá mekkorát veszítettél, miután ez bekövetkezett

"Ismeretlenül meséltem el a történetet és őszintén válaszoltam a kérdésekre, úgy ahogy én megéltem. Nem lenne okom hazudni itt."

Ezt a reakciót nem tudom miért nekem írtad, mindenesetre sok sikert neked! Dönts jól!

Szerinted ha eddig teljes önzőségben élte le az életét, akkor meddig tudja ezt a színjátszást művelni?

Azon elgondolkodtál ha mégis visszamész akkor a Mr Tökély leveszi rólad a kezed teljesen, és ezáltal az ex teljes dominanciát fog élvezni és tudja hogy bármit megtehet ezek után vele ergo határ a csillagos ég

Hittem benne. Tudom hogy van jó oldala is. Amúgy is a szerelmet nem ésszel dönti el az ember.

Nagyon rosszul gondolod. Ha a megélhetés lett volna a tét, maradok a regi kapcsolatban. Egyébként lehet befogadott minket( de hat ezt akarta), de ez 2 hónapig tartott. Azóta dolgozok én is, felesbe fizetünk mindent és fizetem a lányom bolcsijet egyedül.

Szóval az első 2 hónapban tényleg enni adott ha már így leegyszerusitjuk, de tegyük már hozza, hogy nem lett volna muszáj, nekem volt saját hazam, ő akart minket úgy ahogy voltunk.

És képes lennél egy bizonytalansággal és félelemmel teli kapcsolatba visszaugrani?

Cserébe elvesztegeted azt a férfit akit szerintem álmaidban láttál és minden nő ilyen társról álmodozik.

Azzal remélem tudatában vagy, hogy ilyen maximálisan csak egyszer vagy egyszer sem adódik meg egy nőnek

Hát ha olyan, amilyennek leírtad, lövésem sincs, hogy mit szerettél benne. És egyáltalán, mit szeretsz most?

Mr. Tökély meg úgyis azért kellett, mert egyedül nem tudsz megélni ott kint. Hát akkor? Eltartatod magad meg a gyereket és kész.

Nyilván azért hagytam el, mert a negatív tulajdonságai túlsúlyba kerültek, ez nem azt jelenti hogy csak az volt neki.

Persze ilyenkor az ember nem azokat kezdi el sorolni.

Ismeretlenül meséltem el a történetet és őszintén válaszoltam a kérdésekre, úgy ahogy én megéltem. Nem lenne okom hazudni itt.

Próbálom minden nap mondani a kislanyomnak a helyzetet, de túl pici még. És nem akarom az apja ellen hangolni. Ha meg azt mondom neki, hogy én szeretem mindkettőt, azt mondja ne, apát szeresd...

Persze nem adom fel.

Mert szerettem, azért éltem vele.

Tudtam milyen, de volt jó oldala is. Alapjába véve egy vidám, szórakoztató ember. Könnyen vette az életet, nem gorcsolt mindenen.

Bíztam benne, hogy a családi élettel változik majd, benő a feje lagya.

Megkovezhetsz érte, de az érzéseinket nem mi irányítjuk, van hogy nem a Mr Tokelyt szeretjük.

Ésszel el tudom dönteni, hogy melyik a jobb ember vagy társ, de nekem erzelmeim is vannak, amik eléggé szemben állnak egymással.

Megbocsáss, de nem értelek. Gyakorlatilag csak negatív dolgokat állítasz a gyereked apjáról.

Értem én, hogy most megzavarta a kis fejét apuci, de mégiscsak egy gyerek. Ő nem tudja logikusan végiggondolni, hogy melyik út hová vezethet. Te döntesz, nem ő.

Az ő szintjén is el lehet magyarázni, hogy a jelenlegi helyzet miért van és, hogy ezen miért nem fogsz változtatni.

Biztonság, szeretet és stabilitás kell elsősorban egy gyereknek!

Szerinted az ilyen embert nem torheti meg az hogy elveszítette a családját?

Mert ha ez nem, akkor mi?

Komolyan nem értelek. Elhordott itt az exedet mindenféle aljas, önző szemétládának (már ha a fele is igaz, mert ha ilyen, miért éltél vele és szültél gyereket).

A másik fickó meg maga a Mr. Tökély.

És te még nem döntöttél, csak kattog az agyad. Ez szerinted normális?

És komolyan a lányod "egészséges felneveléséért" élnéd le a következő min 15 éveset egy narcisztikus emberrel?

És azt hiszed, hogy ez kevésbé sebezné a kishercegnő lelkét?