Jó dolog, hogy 2 hónap után ilyen sokat vagyunk együtt a bnőmmel? 22F (beszélgetős fórum)

Na hát elmondta a párom a mai talit, mivel tanulnia kell.

Sztem ez csak kifogás volt..persze pont én mondom aki épp azon agyalt, hogy lemondjam-e a mait.

Csak az a fura benne, hogy holnap már tudunk találkozni, pedig holnap sem ér rá jobban mint ma. Azt gondolom hogy a amit épp azért tette, amit én is feszegettem, hogy "taktikai" szempontból....

Ezért nem haragszom rá igazából...mert lehet ő is attól tart mint én, és inkább egy napot így beáldoz....

tegnap épp erről dumáltunk, és azt mondtam neki, hogy már nem tartok ettől, mert amíg van miről beszélni, amíg nem csak a falat bámuljuk, amíg megtudom nevettetni, addig nem félek attól hogy megunnám, és ő erre azt mondta, hogy ő is pont ezen gondolkozott, és ő sem tart ettől....

Meg lehet, hogy az a napi 2 és fél óra amit 7köznap együtt töltünk pont arra jó, hogy ott vagyok vele, jól érezzük magunkat, és épp amikor már úgy érzi hogy nem engedne el, el kell jönnöm tőle este....

én 16voltam, férjem 17éves mikor megismerkedtünk, állandóan együtt voltunk(még gimiben ellógott a kémia órákról is, ha nekem épp lyukas órám volt, és kiszöktünk a gimiből a parkba sétálni), és sülve főve együtt voltunk, ma 33 ill34évesek vagyunk, mint írtam férj-feleség, és van 4 csodálatos kisbabánk....

ha azt érzed, hogy jó a másikkal együtt lenni, miért ne? ne most aggódj azon, hogy megunjátok-e egymást, most élvezd, hogy együtt lehettek, ha jól esik. Akit az ember nagyon szeret, azzal igenis állandóan együtt akar lenni, csak rajta jár az agya. lehet ti egymásnak vagytok teremtve, megtaláltátok egymást, akkor inkább örülj, sokaknak ez nem adatik meg!

és az idő úgyis mindent eldönt...addig meg élvezd a rád talált boldogságot! (max kérdezd meg a párod, ő mit gondol erről, lehet ő is pont ezen agyal, hogy jaj nem fogod-e megunni stb. az ilyeneket mi simán megbeszéltük! aztán jót röhögtünk magunkon, hogy persze, hogy nem unjuk egymást..sőt!)

Az h megunod leeht,de ha enm megunod..és szakítanotok kell,akkor úgyis szakítani fogtok.

Nem kell mindent túlgondolni,lehetséges h másoknak emiatt ment tönkre a kapcsolata,másnak meg pl a pornó nézés miatt.Mindenki más..és másképpen reagál.

A lényeg h jól érezzétek magatokat.

Ha hiányzik és van rá lehetőség , akkor legyél vele.

De az igaz,hogy a másiknak is meg kell hagyni a kis saját világát,amibe ő is kiteljesedhet.

Bennem is hasonló dolgok motoszkáltak, amikor összejöttünk. Mi együtt aludtunk mindennap. Kb. 2 hónap után, vagy 3 hónap után jött egy 3 nap, amikor ő nem akart velem találkozni. Kellett neki egy kis idő, hogy letisztázza magában a dolgokat. Most már együtt élünk és nincs olyan, hogy unatkozunk. Most már mindegyikünk csinálja a saját dolgát és este csak egymáséi vagyunk :)

Ne parázz ezen szerintem. A dolgok majd úgyis alakolnak úgy, ahogy az kell :)

akkor ne hagyj ki egy percet sem-ne meditálj a kapcsolatotokon,hanem élvezd

gondolkodni,majd akkor kell amikor esetleg beüt valami galiba és már nem élvezitek egymás társaságát

Hát mi eleinte csak péntek szombat vasárnap találkoztunk de szar volt azt volt olyan idő hogy pénteken jött és vasárnap ment haza!!De még akkor is többet szerettünk volna együtt lenni!!!Kb1,másfél év után összeköltöztünk!!!És immár lassan 6éve szeretjük egymást!!!És nem untuk meg egymást:))

Ha a kapcsolatotok jó akkor így is úgy is működnie kell,működni fog!!!

Mi korábban kezdtük!!!Én most vagyok 20 ő meg most lesz 24!

Időnként nem árt a lazítás:)

Ezt így nem lehet megállapítani. Ha szerettek együtt lenni, nem unatkoztok, akkor nem hiszem, hogy gond lenne. Nagyobb baj lenne, ha azt gondolnátok, hogy már megint találkozni kell vele...

2 hónapos a kapcsolat, ő 18 éves, és nagyon szeretjük egymást. De tényleg, a kapcsolatunk is nagyon jó, sokat nevetünk, soha nem unatkozunk, ha együtt vagyunk (hétköznap általában nála) akkor sokat bújunk, simogatjuk egymást.

És én mindig is attól tartottam, meg sok embertől hallottam, hogy így hamar megunják egymást a párok.

Mi is, szombat-vasárnap-hétfő-kedd együtt voltunk, de lehet valószínű még ma is....

Én ráérek, ő szintén ráér. Bölcs dolog lenne "taktikailag" kitalálni valami és lemondani a talit? Hiányzik és szívesen vagyok vele, csak nehogy baj legyen hogy sokat vagyunk együtt.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy nem egész napokat vagyunk együtt, hanem naponta 2 és fél órákat.

Szerintetek?