Hónap végi spórolás: nagyanyáink és saját ötleteink: (beszélgetés)

Itt van hentesüzlet, mert az is inkább vásárol, aki sokáig nevelt vágóállatot. Drága a táp, és nem mindenkinek van kukoricaföldje, meg gépe, amivel bedolgozza.

Pláne, hogy kevesen élnek meg a földből. Aki meg eljár dolgozni messzire vagy több műszakba, az örül, ha a fűnyírásra van ideje. Útközben beugrik egy multiba és bevásárol...

Arra emlékszem, innen jött a csütörtöki nap :-))) Pedig ez falu, tehát majd mindenki tart/ott jószágot, de ugye a disznóvágásból a friss hús mélyhűtő hiányában nem tartott sokáig, maradt a baromfiféle és a nyúl. Disznó- pláne marhahúsért a henteshez kellett menni, ott pedig csütörtökön volt friss hús - a többi napokon sokszor ki sem nyitott, mert csak valamennyi zsír volt még az árukészlet, az pedig falun nem nagyon fogyott, mert az volt a többségnek.

Most, hogy már a legtöbb háztartásban van mélyhűtő, már nincs is hentesüzlet, presszó lett belőle :-)))

78-ban a villamosról láttam meg a Rákóczi térnél, hogy utcai bódéban banánt árulnak, hosszú sorban álltak érte az emberek. Én is leszálltam, gondoltam, csak nem fogy el, majd megyek a következő vonattal! Mögöttem is növekedett a sor, és egyszer csak éreztem, hogy a hátam közepénél valami motozás van - megfordultam, és egy vigyorgó pasi állt mögöttem, aki a hosszú hajamba csavargatott egy ötszázast!!! Mafla voltam még, ahelyett, hogy jól kiosztottam volna, ijedtemben kiszaladtam a sorból - éppen jött a villamos. Hát, nem hoztam a gyerekemnek banánt, de elértem a vonatot :-)))

Anyósom itthon elszörnyedve nézett rám, hogy "fiam, hogy jutott eszedbe pont a Rákóczi térnél egyedül leszállni a villamosról?!". Ez mondjuk eszembe sem jutott :-)))

Még mindig benne van az idegrendszerekben kicsit a garasoskodás. Ha akciós a valami, de tényleg akármi, megveszi... holott akkor spórolna, ha továbbra sem venné meg, hisz nem is kell.

Vagy a befőzési mánia. Holott nem saját termés, mert a piacról cipeli, de rengeteget eltesz, befőz. El se fogy, ajándékozza mindenkinek...

(De még ha saját termés is, miért kell mindet befőzni? Nyersen is lehet ajándékozni.)

A saját munka még mindig nem tétel, és a villany, ill. gáz többletfogyasztása sem...

Azzal, hogy nem üzemelem be a fagyasztót, többet spórolok, mint az idényben vett és saját magam által feldolgozott zöldségekkel. Legalább is a kis létszámú családban.

Igen, de ez olyan több mint 40 évvel ez előtti beszédben hangzott el, akkor másféle állapotok uralkodtak. Ahogy mondtam is, nem mohóságból, hanem szükségből vásároltak egyszerre nagyobb adagot, és azt osztották be. Ha pl. csak csütörtöki napon volt szállítás, akkor kénytelen volt megvenni hétvégi kajához is, ami éppen kapható volt (mert ez is benne volt a pakliban, hogy nem azt vette meg amit szeretett volna, hanem ami éppen kapható volt!).

Szerintem akkoriban nem igazán tudott pazarolni a jónép! Akkor azért művészet és nagyon nagy munka volt ellátni a családot!

Nem ez lenne a normális? Miért kell többet venni a szükségesnél? Nagyon ostoba szokásnak tartom, amikor inkább többet vesznek a rosszabb minőségből, semmint éppen eleget a jobból. Ez is a pazarlás (pénz, egészség) egy fajtája.

Nem azért tesznek így, mert az élelmiszer drága. Hanem mert nem kell "zabálni". Jóízűen, jóllakásig kell enni, és kész.

Jáááájjjj, én olyat is tudok, hogy nem mindegy, hogy idd ki a bilit vagy vidd ki a bilit! :-)))

Ez nálunk is így volt, pedig Csepelen éltünk, és állítólag ott nagyon jó volt az ellátás! Ráadásul amikor életünkben először kaptunk/láttunk banánt (a szintén Csepelen lakó nagybátyáméktól kaptunk két szemet az öcsémmel), akkor anyám nem tudta, hogy az egyáltalán miféle szerzet! Nem merte velünk megetetni :-))), az egyiket megkóstolták és kielemezték a szomszéd nénivel, de megállapították, hogy olyan, mint a tök :-))), nincs ennek semmi íze, nem tesz jót a gyereknek :-)))

"Az átkosban a külföldiek zabálni jártak ide, mert olyan olcsó és nagy adag volt a kaja!!! "

Igen, az így tett, aki zabált, és nem evett.

A mennyiség nem hozzáadott érték, a minőség annál inkább.

" Svájcban az előre becsomagolt (svájci) sajt 30 grammonként van kiporciózva! Mikor veszünk mi 3 deka sajtot????

És a húst is grammra veszik nem dekára vagy főleg nem kilóra..."

3 dkg sajtot akkor vesz egy normális ember, ha tudja, hogy az főszer vagy pedig egy sajttál darabja, mert az fajtánként annyi, személyenként.

No, alig van dél és máris korrigálnom kell :-)

Szóval: a barátnőm szerint a bécsi háziasszony (és nem háziasszonyok) oké, de nem háromtagú család és 3 szelet hús, hanem csak simán két (kettő) szelet hús szerepelt a ominózusban, mert a bécsi háziasszonynak ha két szeletre van szüksége, akkor csak annyit vásárol, nem pedig egy kilót, mint a magyar :-)))

A többlet az én költői vénámnak köszönhető, bocs :-)

Az is eszembe jutott most, hogy öregfiú arról nem beszélt, hogy akkoriban az itteni húsboltok többségébe csak heti egyszeri alkalommal szállítottak friss árut, tehát nem lehetett volna mondjuk kétnaponként befordulni egy-egy adag, vacsorára való húsért még akkor sem, ha tellett rá. Így aztán megvették egyszerre, amit lehetett.

nem csak 8-10 évesen ! :) de ha a zember gyorsan olvas előfordul , h mellélát :))))))

emlékszem mikor kicsik voltak a gyerekeim 1x

2x előfordult h láttam banánt , sorba álltam :) kb 72-74 :)))))) de rég volt :)))))

Akkor meglehet, hogy rosszul olvastam az újságot, és nem az volt oda írva, hogy gyerekei körében, hanem hogy gyerekek körében. 8-10 éves korban, ez még előfordul! Ismeritek: nem mindegy, hogy órás, vagy óriás van-e kiírva a cégtáblára! :))

Az biztos, hogy én annak előtte (még utána is hosszú évekig) nem is láttam narancsot, és minden karácsonykor eszembe jutott...