Hogyan tudnék újra normálisabban viszonyulni hozzá? (beszélgetés)

Elmondta, hogy mi a problémája Veled. Te is mond el, hogy Téged mi zavar, bár ezt valószínűleg hiszti közben elmondtad...exek, nem kedves veled stb.

Ok-okozat...közösen jutottatok ide, közösen változtassatok!

Ha ennyit foglalkozol, gondolkodsz, akkor Te tudod is a megoldást, csak nehezen megy:)

Szóval változtass!

Vagy azt szetetnéd, hogy hisztizhess és csendben tűrje a párod és ennek ellenére kedves is legyen veled?

Beképzelt, egoista, ez egy maszk gondolom, mert itt meg úgy írtad le magad, hogy nyomi a melled, csúnyânak érzed magad, a pasid által megszabot stílusban öltözködsz, nem mersz előtte meztelenül flangálni.

Aki beképzelt, az nem ilyen.

Lehet hülyén fogalmaztam. Bocsi.

Nincs okom annak lenni. Egy álca-szerű az.

Mikor sokkal kövérebb voltam, akkor is mindenki azt hitte, hogy én milyen jól érzem magam úgy a bőrömben, és nem érdekel a külsőm. Pedig szarul éreztem magam miatta, csak inkább azt mutattam, hogy juhéé, nekem de szuper így. És jöttek olyan beszólások, hogy beképzelt dagadt disznó vagyok...Nem a páromtól, mielőtt félreértés születne belőle. :)

Valoszinuleg a sertett egoja mondatja vele az ellenkezojet mint amit mi erzunk rajtad.

Gondolom kezdetben nem ez volt a velemenye.

Van vele is boven baj, de valamit meg kell ertened, ezek az ok nelkuli kirohanasok, bantasok nem mulnak el nyomtalanul. Minden jelenet, hiszti, maràs egy repesz az ember szivebe, foleg ha a szeretett szemelytol kapja.

Borzalmas atelni ha akit szeretsz, igy banik veled. Es ha kello mennyiseget kapsz belole, kioli beloled a szeretetet.

Sport/szex/szórakozás (nem okvetlenül ebben a sorrendben, hanem mikor mi). Kertészkedés, kutyâzás is. De eleve én arra a pontra el sem jutok, hogy annyira bestresszeljek, mert ezeket mindet folyamatosan, rendszeresen teszem, eleve fel sem gyűlik az ideg bennem, mindig megvan a napi kis stresszlevezetés.

Neked jót tenne valami hasonló.

Lehet, hogy én is behisztiznék, ha valaki más igénye szerint kellene öltöznöm, és csak egyetlen egyszer is undorítónak merne nevezni, vagy kijelentené, hogy évek múlva majd el tud fogadni, ha....

(Az addig eltelő éveket meg csajozással töltené, míg téged "próbaidő" alatt tart??? :O)

Az lenne az első és utolsó hisztis is, de azt még lehetne nézni, az biztos:)

Mennyire érdekes dolog az, hogy itt többen is írtátok, hogy jó, hogy van önkritikám, és értelmesnek tűnök. Ő ezeknek folyton az ellentetteit mondja rám.. Vajon melyik állítás az igaz....(?) Komolyan nem tudom..

Bár folyton azt mondják rám az emberek, akik "ismernek", hogy borzasztó beképzelt és egoista vagyok. De ezekre a tulajdonságaimra kellően jó okaim vannak... Csak azok mögé már nyilván senki sem lát, vagy nem akar látni..

En sem vagyok egy tàtiveréb némakacsa tipus, de ez nem egyenlo az allando hiszteriaval.

Volt "szerencsem" olyan apa mellett felnoni, aki minden nyomorat anyamon torolta meg, szo szerint mindenert ot marta. Es valo igaz, 63 evesen kutya baja, mutterkam meg romokban hever.

Ev258-on viszont erzodik hogy alapvetoen intelligens csajszi, es van onkritikaja. Kevesen ismerik be, ha valamit elcsesztek.

En is voltam hasonlo helyzetben, bar nalam egy zsigeri bizalmatlansag valtotta ki. Utolag bebizonyosodott hogy volt kaksi a palacsintaban, jol mukodott a 6. erzekem.

Tenyleg erdemes szamba venni, miert hozza ki a legrosszabbat az emberbol a masik.

Elhiszem hogy ragaszkodsz hozza, de ha nem partner a reboot-ban, nem fog sikerulni...Ha nem tudja tultenni magat a serelmein (es te sem) akkor pedig agyesz-bugyesz, szeledjetek szet a szelrozsa minden iranyaba, mert massal boldogok lehettek.

Az nem heves termeszet kerdese ha valaki kikesziti a masikat az allando orjongesevel.

Szep hogy egyesek probaljak arnyalni a forumindito viselkedeset, de kicsit fogadatlan prokatorsagnak erzem, hiszen maga irta le hogy ok nelkul b@szogatta a pasijat. O maga ismerte be hogy elviselhetetlen volt es ugy erezte barmit megtehet. Ez nem tuzes temperamentum.

Az pedig hogy valaki masokon toltse ki a feszkojat, szamomra elfogadhatatlan. Lehet hogy o elkeruli a rakot, de a kornyezetet megbetegiti.

En ismerek olyan part ahol a no egy eroszakos sarkany. A ferj nem hogy nem pezseg ettol, hanem epp ellenkezoleg, atment zombiba es mar szava sincs semmihez, annyira belefaradt.

Jól látod. Még nem sikerült neki teljesen leépítenie az önbizalmadat, ha azért fel-feltör belőled, hogy lázadj. Nehogymár ő adjon ultimátumot! Ha elszaródott, mindketten tehettek róla, nemcsak te. Remélem, hogy még időben rájössz egyszer, hogy ez így nem mehet tovább, is sikerül annyi erőt találni magadban, hogy kilépsz. Majd. De azért még időben!

Biztos vagyok benne, hogy azt a sok energiát, ami benned van és most elnyomod de szenvedsz is miatta, tudnád olyan dologra fordítani, amitől boldog lehetsz:)

Miért gondolod, hogy csak 110 decibeles üvöltésről lehet szó, ha hisztiről beszélünk? Neked is szűk a fantáziád.

És igen, szerintem tanárnènis vagy. Ezt erőlteted végig. Nem mindenki gondolkodik úgy mint te. És a fórumindító is írta, hogy a pasijával nem lehet beszélgetni mert veszekedésbe torkollik.

Ha te és a vitapartnered mindketten hidegvérű, langyi típusok vagytok, nagyszerűen működhet, amit te írsz. De a világon nem mindenki ilyen, így nem kellene erőltetned a te módszereidet valaki olyannak, aki már a fórumindító hszben leírta, hogy ő nem ilyen típus.

Sokra megy azzal, hogy leírtad: a hiszti undorító ejnye bejnye. Ez tanâcs? Szerintem nem megy vele semmire. De te tudod. Szolidaritásból nem sok szorult beléd, ha csak ennyire vagy képes.

Persze, hogy értem.

Hasonlóan gondolkodunk.

Gyerekeknél biztos elhanyagolható ez a része, mert ott még nem beszélhetünk lelki életről annyira, legalábbis a kicsiknél, mert eleve még olyan kicsik, hogy nincs ilyen elfojtàs.

De a családomban legalább tizen haltak meg rákban, tudom, miről beszélek. Ismétlem, többtényezős, életmóddal is összefügg, de érdekes, hogy így családon belül is megfigyelhető volt, hogy a prepotens, törtetőbb egyéniségeknek mindig kutya bajuk volt, aki meg rákban halt meg (akkor még sajnos a kemo is gyerekcipőben járt), azokról gyerekként nem tudtam, de felnőttként világosabb lett, hogy a problémákat elfojtották, jólneveltségből. Aki meg magasról tett a jólneveltségre, valahogy kieresztette a gőzt (volt, hogy máson). Nálunk most is mindig megkérdezik mindenkitől, ha találnak valamit, hogy az utóbbi időben milyen lelki változásokon ment keresztül.

Tuti, hogy ha ettől függne a testi-lelki egyensúlyom, inkább összetörök egy tànyért mintsem hagyjam, hogy belülről felemésszem. Igaz, én más tevékenységekkel vezetem le a stresszt, de mindenkinek csak tanácsolni tudom, hogy élje ki. Nem hiszek abban, hogy ha felfokozott lelki állapotban csak beszélgetünk valakivel, akkor jobb lesz. Pláne, hogy a fórumindító is írta, hogy veszekedésbe torkollik.

Inkább elmenne egy kickbox óràra és addig püfölné a zsákot míg el nem száll minden dühe, az is jobb. Mert intenzív tevékenység kell ilyenkor, a stressz típusától függően, nem mindenkit tud megnyugtatni, hogy ledől olvasni egyet, ha dübörög belül. Érted, mire gondolok.