Hogyan érveljek? Segítsetek! (beszélgetés)

150 euróért vettem Neustadtban még a tavasszal, annyit nagyon megért.

Kovácsoltvas, egy törött kistányéron is ki tudod fenni de éltartó és vizes kövön elég egy-egy főzés után szépen meghúzni.

Szuper!

Ugyan már, a napló elolvasásán kívül szerintem mindent jól csináltál!

Csak gyorsan pár szót, mert ma őrültek háza van a melóban: elmondtam a lányomnak, hogy egy ismerős látta őket a város egy adott részén (amit a naplóban is írt egyébként). Innen indult a beszélgetés, elismerte, hogy a pasi kezdeményezett, a többit már tudjátok.

Így utólag már nem is értem, miért tettem fel ide a problémát, hiszen csak én ismerem a lányomat, a kommentelők meg nem, és tudom, hogy van esze (154 felett van az IQ-ja), és bízhattam volna benne annyira, hogy tudja, mit csinál, meddig mehet el. Mindegy, jó tanulság volt mindkettőnknek. Neki, hogy vannak ilyen férfiak, nekem meg hogy bízzak meg jobban benne.

Na, akkor én is örülök a többiekkel együtt, hogy megoldódott a probléma! :)

Egyre azért még kíváncsi vagyok...csak hogy lehesen tanulni is belőle: mi volt a lépésed végül?

Én azért látok itt egy jó nagy pozitívumot az egész kalamajkában: kiderült, hogy a lánykának azért van esze! ;) További minden jót nektek!! :)))

Valóban nincs tökéletes ember, tökéletes anya, tökéletes gyerek. Csak egy kis önkritikát kell gyakorolnunk, látjuk a saját hibáinkat.

Igaz hogy titkai mindenkinek vannak. Nekem is volt, van, lesz és a gyerekemnek is biztosan van és olyan is van, amit ő annak hisz, de én tudok róla.

Ez csak végső megoldás, ha a szép szó nem segít.

Mint olvashattuk, megoldódott a probléma, okos lány, időben észhez tért, átlátott a rózsaszín ködön.

De mi a helyzet a pasival? Keresi a következő áldozatot a kiskorúak között?

Örülök,hogy így alakult.Lehet,hogy ez még pozitívan is hat a későbbiekben,mert már tudni fogja a lányod,hogy ez csapda...

A "tökéletes emberek" véleményére nem kell adni,mert tudatlanok.A fejlődéshez önkritika is kell,és éleslátás.A hárítás még soha nem vitt előre senkit,nemhogy tökéletessé kovácsolt volna..

Egyébként meg ez a fogalom nem is létezik,hogy tökéletes ember./sem anya/

De tanulságosak voltak a hozzászólások, nem?

Azért örülünk, hogy nem csuktak le...

Üdv

Sandman

Itt vagyok!

Tisztázódott a dolog. A naplóban csak csókról olvastam, és - amint a lányom elmondta - nem is jutottak tovább, rájött, hogy ez nem helyes így, és csak veszthet a kapcsolatban, így abbamaradt.

Kaptam én itt hideget-meleget, van, akinek nagy a mellénye, hogy ő milyen tökéletes anya, erre csak azt tudom mondani, hogy eddig én is ezt hittem magamról. (Eddig tudtam a kisebb-nagyobb fiúügyekről, szexről, védekezésről, stb.)

Ne ítélj, hogy ne ítéltessél!

Nem szándékoztam a két esetet összehasonlítani, bocs, hogy félre érthetően fogalmaztam. Röviden, tömören a lényeget akarom leírni, de szerintem nem kell minden gondolatot megmagyarázni egy fórumon. A mi barátunk esetét példának írtam, aki egy 18 évessel jár, lehet, még be sem töltötte, de az bizti, hogy 2012-ben fog érettségizni. Az, hogy valaki 30-31 éves vagy 34-36, szerintem meg oly mindegy, értékrendben, jellemben, "felnőttségben" nincs nagy különbség, hacsak nem éri valami befolyásoló élmény a kettő között. Egy 36 éves pasi simán lehet külsőleg-belsőleg sokkal fiatalosabb, akire azt mondjuk pl., hogy olyan 30-as.

Az már valóban más, ha családos emberről van szó! Ebben abszolút igazad van, ebből a szempontból rossz a példám, de nem is ehhez szántam. Mint írtam, nagyon ellene vagyok a házasságtörésnek. Csak annyi, hogy ma már elfogadom, hogy a szerelem nem a kortól függ, régebben ez sem így volt.

De már én is gondolkoztam rajta, hogy hová lett a fórumindító???? Lehet, még dolgozik....hm.....

Kíváncsi vagyok, vajon lépett-e valamit az ügyben......

Lehet, hogy rám hallgatott...

Akkor viszont lecsukhatták:S

A bizalomnak is vannak fokozatai. Kell, hogy legyen az embernek saját titka. Csak nem mindegy, hogy mi. Az én kisfiam még nagyon kicsi, de ő is szokott füllenteni, mert tudja, hogy amit csinált nem helyet és esetleg büntetés jár érte. Már ebben a korban is védekezésként eltitkolnak dolgokat. De én észreveszem és a kérdésemre elismeri, hogy rosszat csinált. Aztán megkapja érte ami jár. Vagy büntetés (nem verés) vagy jó kis fejmosás esetleg, ha enyhébb a dolog egy enyje-benyje.

Ebben az esetben szerintem a lány tudja, hogy amit tesz nem helyes és nem meri elmondani az anyukájának. Ez még nem bizalmatlanság, inkább félsz a reakciótól. Ha anyuka turkál a magánholmiban na az már az.

Mellesleg egy idő után - és azt hiszem itt egy hónap szerepelt a naplóban, tehát már kellene - a lánynak a viselkedése miatt le kellett volna buknia anyuka előtt. És nem a naplót kellett volna elolvasni, hanem az észrevételt szóvá tenni.