Házassági válság? (beszélgetős fórum)

Idézlek:

"Kezdetben voltak nehézségeink, úgy tünt, kapcsolatunk az elsö évben véget ér. Akkor viszont kiderült, hogy az elsö gyermekünket várom, s ez valahogy mindent megváltoztatott..."

Eszerint voltak arra utaló jelek, hogy ti ketten (hosszú távon) nem tudtok kialakítani olyan kapcsolatot, amely megfelelö lenne. De terhes lettél, s emiatt mégis együtt maradtatok...

Olyan párkapcsolat esetén, amelyet (csak) a gyerek miatt próbálnak fenntartani, olyan, mint egy idözített bomba - csak és kizárólag idö kérdése, hogy mikor "robban", azaz megy teljesen tönkre.

Ha nem lettél volna terhes, e férfi mellett maradtál volna anno?

Szia.

En is ugyanebben a cipoben jarok,csak nalunk mar szex sincs.6 eve vagyunk egyutt(kisebb-nagyobb megszakitasokkal),2kozos gyerekkel.Legszivesebben kilepnek ebbol a hazassagbol,de sajnalnam a gyerekeket hogy mi nem vagyunk egyutt,es hogy ide-oda lennenek rangatva.

Az 59. hozzászólásra reagáltam, nem a későbbiekre.

Ennyit a kommunikációról.

Neked is van még tanulnivalód, nem kevés. Például arról, hogy az emberek különbözőek. A nők is és a férfiak is egyéniségek. Nem mindenki ilyen, egy kalap alá vehető figura. Hála az istennek.

A szakértők, valódi szakértők szerint a legfontosabb egy hosszú, boldog házasságban: közös célok, megfelelő kommunikáció, tisztelet, hasonló pénzkezelés, intimitás. Nem szex, nem gyakori szex, hanem a mindkét fél igényeit kielégítő intimitás.

Az nem azt jelenti, hogy szexelni kell. Azt jelenti, hogy ha olyan igényű a pár mindkét tagja, akkor szexet jelenthet, mindkét fél megelégedésére, ha pedig olyan a közös igény, akkor intimitás lehet egy összebújós beszélgetés, egy tekintet, egy simogatás is. A lényeg az összhang.

ne is:) Szeretlek:) Nem kell hogy egyformán gondolkozzunk mindenről.

Kutyás témában pl. biztos 100%-osan egyetértenénk ;)

Jókat dumálunk, nagyokat röhögünk, együtt kutyázunk, figyelünk a másikra és ha úgy hozza az élet szeretkezünk egy jót.

Mindezek együtt biztosítják azt hogy még most is szeretjük egymást:)

Nem kell hogy mindenki úgy érezze hogy a párja a legfontosabb neki a világon. De nekem az több mint fura hogy jajj de szeretem a páromat de babát várok és ezért hónapokig nem szexelek vele. A szex szeretkezés, a másik kényeztetése, szeretgetése úgy, hogy közben azért én sem érzem rosszul magam:) Ha ez valakinek nem szükséglete, ám legyen. Tényleg nem vagyunk egyformák:)

Mondtam hogy a legfontosabb?

Nekem jó a házasságom - bár nem részletezem minden fórumon naponta kétszer - , nem elvagyunk egymás mellett, hanem szeretjük egymást. Több mint 20 éve. Itt a Hoxán lehetőség szerint hallgatok a témáról, mert mindig akad aki kiforgatja a szavaimat... Ahogy ez most is történne, úgyhogy bocs hogy megszólaltam, csak kicsúszott... Jó kislány leszek és hallgatok.

Manapság túl nagy jelentőség van tulajdonítva a szexnek.

Amúgy meg nem vagyunk egyformák. Nem mindenhol olyan nagyon eget rengetően fontos, a 3. hely elég előkelő szerintem :)

Ne is mond, azon én is akkorát röhögtem:) Elég felületesen olvashatta el a cikked:) Meg oké aláírtam mindig, hogy fontos a szex, de az én véleményem szerint nem a legfontosabb. Egy listán úgy kb a 3. helyre sorolnám. Én is épp várandós vagyok 24. héten járok, és mióta teherbe estem nincs is szex. Első gyerek, amúgy is be vagyok tojva :)

Egyébként nem véletlenül van annyi válás. Buták az emberek és mindig a könnyebb utat választják. aZt hiszik válni könnyű, jó biztos könnyebb mint javítani, nem tudom nem volt benne hálisten részem. De azért amíg van remény meg kell próbálni helyre hozni.

Nagyikat szerintem mindenképp kicsit mellőzni kéne. Mi szüleimmel élünk még egyenlőre együtt és azért vannak surlódások, és a legtöbb vita párom meg köztem ezért van, pedig piszok lazák, meg jó fejek, de együtt élni megint más. Na párom szüleivel nem tudnék. 300 km-re laknak tőlünk, de így is múltkor mosolyszünet volt. MEg amit én még fontosnak tartok s ezzel segíthetsz a dolgon, leülni és őszintén megbeszélni a dolgokat, ha felhúzza magát, akkor próbálj meg Te nyugodt maradni, és mondani neki, hogy ne legyen már mérges, csak meg szeretnéd beszélni, hátha elő rukkol valami ötlettel. Meg ha az ember teheti közben kettesben kimozdulni az fontos. Séta, wellness, étterem, mozi. A legapróbb, legolcsóbb kimozdulás is sokat segít, ezt magamon tapasztaltam :) Szép Napot!

Szia!

Nem olvastam a többiek hozzászólásait csak a cikkedet. Teljesen átérzem amit írtál mert én is voltam ilyen helyzetben azaz éreztem így magam a második gyermekem után. A lényeg, hogy szerintem próbálj meg elsősorban magaddal megbékélni. Őrült nehéz mert már csak anyának érzed magad és háztartásbelinek és nem nőnek... nem fogadod el magad ezért keresed a férjedben is a hibát, meg hiányolod, hogy nem olyan kedves, figyelmes stb. (az én gyerekeim 3,5 és 1,5 évesek) de a férjednek sem könnyű mert Te már anya vagy és most megint a terhesség szülés stb, szóval nem várhatod hogy úgy tekintsen Rád nőként mint előtte. A nagyszülőkkel kapcsolatban mi azt beszéltük meg, hogy havonta egyszer!!!! És havonta egyszer pedig családi program:-)csak mi!

A másik téma, hogy igen ő keresi a pénzt, Te meg "csak" otthon vagy... ismerős. ez van, Te vagy otthon a TI gyerekeitekkel, ő meg biztosítja a TI megélhetéseteket! Mindenkinek meg van a maga szerepe amiből időnként jó lenne kibújni. szerintem legyél Te is megértőbb, neki sem könnyű, ha szeretitek egymást akkor ez a dolog meg fog oldódni csak türelem és megértés kell! Válás? az azoknak való akik szeretnek elmenekülni a gondok elől és azt hiszik mással majd jobb, könnyebb lesz, hát nem! mindig vannak problémák... csak kezelni kell őket. Örülj, hogy van egy rendes férjed és csodálatos gyerekeid, nagyszülők akikre számíthatsz! Most ezt így éled meg és esetleg érzékenyebb vagy, többet lovagolsz ezen a témán, sajnáltatod magad stb. szedd össze magad! Mi kemény csajok vagyunk!

beszélni beszélni beszélni beszélni

egymással

viszont én vallom azt h az ami a másiktól nem jön zsigerből, érzésből azt nem lehet követelni tőle. Vagyis követelni lehet, de csak ideig óráig teljesíti, ha teljesíti aztán újra monotónia.

Pl. ha neked arra van igényed h a párod többet figyeljen rá de ez benne nem igény, akkor azt egy ideig tudod kikövetelni, egy idő után nem.

Ezért fontos megbeszélni h ki mit hiányol a kapcsolatban és mit tud beletenni.

Kedves Adri005! Kiakadni azért nem kell. Én azért "férfiasan" bár nő vagyok bevallom, volt amelyik hozzászóláson igazán jót derültem. pl.: még van szex?: Ezúton üzenem a kérdést feltevőnek, hogy a szakirodalmak alátámasztják állításom, miszerint nem a gólya hozza!

Az viszont elgondolkodtató, hogy párunkkal kapcsolatban milyen nagyok az elvárások, míg az élet egyéb területén pl.: munkahely tolerálunk, elviselünk, kibírunk.... K

Azon gondolkodom, lehet félreérthető volt a cikkel, és sokan azt szürték le, a tanácstalanság a válás, és nemválás ügyét érinti. Pedig ez nem kérdés. Nemválunk, javítunk. A kérdés, hogy hogyan...:-)

Azért még néhány gondolat.

Bizonyos hozzászólások, és akinek inge az vegye magára, távol álljon tőlem bárkit megbántani, de olyan, mintha kifejezetten rosszul kéne éreznem magam, és teljesen butának, amiért kitartok az egy életre választott társam mellett, hiszem, hogy az egymás iránt érzett szeretetünk, szerelmünk átlendít minket ezen a "krízisen".

BÍzom benne, bízom magamban. Merek tanácsot kérni, nem akarok szeretőt, csak javítani akarok. Merek gondolkodni, és arra gondolok, talán igaza lehet annak a hozzászólónak, aki azt írta, gyes alatt ez előfordul. És annak a hozzászólónak is, hogy a gyerekek születése magával hoz egyfajta monotoniát.

Annak a hozzászólónak is köszönet, aki a hobbit említette, mert a gyerekek születése óta, igazából csak nekik igyekeztünk élni, magunkról elfelejtkezve.

Szóval mind a pozitív, mind a negatív hozzászólásokért köszönet, mindkettő előre vitt!:-)

Meglepve olvastam viszont, hogy ennyien választanák a kapcsolatból való kilépést, a küzdelem helyett.

Krisz42-nek külön gratulálok a tökéletes életéhez! Nekem sajnos a tökéletességbe nem fér bele a tökéletesség! (ez nem elírás volt)

Mindenkit üdvözölve: koma*

Köszönöm szépen a hozzászólásokat. Őszintén szólva van kinek a tanácsából, tapasztalatából tudok ötletet meríteni.

Azt hiszem, akik ténylegesen olvasták a soraimat, és értelmezték is, azok számára kiderült, hogy válságként élem meg a jelenlegi élethelyzetet, merthogy ezidáig, mint írtam kb. egy évvel ezelőttig ez nem így működött. Akiben kérdésként merült fel, hogy az első gyermekünk érkezésénél miért is sikerült életünket egymás irányába terelni, és egyáltalán a romló kapcsolatnak milyen okai voltak, egy következő cikkben szívesen leírom...

Nem is akarom:)

Csak olyan hihetetlen, hiszen mindenkinek lehet rossz napja, vagy lehet egy probléma, betegség, akármi jöhet.

Krisz minden fórumon leírja, hogy minden nap szerelmeskedik.

Mindenhol muszáj megemlítenie.:-)

Nekem túlmagyarázza a bizonyítványát.

Na de 9 éve minden nap egy beteg férjjel. Ha jól tudom és bocsi, ha tévedek, de beteg a férje.

Ha nem, akkor tényleg bocs.