Hagyjam vagy lépjek (beszélgetés)
Az hogy konkrétan történt e valami az mindegy,elég volt a flört meg a telefonálgatás ki tudja mennyi időn át, amit letagadott. Hidd el veszélyesebbek az érzelmek mint más. Hogy minek venném annak hogy csúnyán megbukott nem tudta kimagyarázni látja hogy nagy kavart csinált és próbál békülni mert mennyivel kényelmesebb egy közös nagy házban egy házvezetőnővel élni mint két kisebben konzerven.
Igen el. Biztos gyanakvóbb lennék egy ideig , de mint már oly sokszor írtam ebben a fórumban, 20 évet nem dobnék csak úgy el. Az eltelt idő alatt a közösen megélt szép dolgokra gondolnék, ami biztos akadt szép számmal ennyi idő alatt.
Mit tennél, ha pár nap múlva eléd állna és azt mondaná, igazad van mindenben elkapott a gépszíj, nem tudtam ellenállni a kísértésnek. Vágytam valami újra, de nem történt köztünk semmi a telefonos beszélgetéseken kívül. Igaz, az naponta több volt, de ezen kívül semmi nem történt.
Hát tudod akkor talán elgondolkozna azon hogy mit csinált. De azért nagyon örülne neked hogy te picit szolidáris vagy vele. Elhangzott pár szó? Amikor már hetek óta telefonálgattak csak azt hitte hogy nem esik le nekem a tantusz?
Na ez az tudod ha odaáll elém bármikor és azt mondja hogy figyelj anyukám vagy Mazsu vagy ami éppen a nyelvére jön beleszerettem másba akkor lehet hogy lerendezek neki egy hatalmas hisztit de azt megértettem volna nem úgy mint ezt a hátmögötti szemétséget.
és mi lenne, ha valami értelmes mondanivalód lenne a témához?
Elképzelem, hogy Mazsu férje beleolvas ebbe a fórumba és látja, elhangzott pár szavát hányan elemzik, értelmezik, vagy feszítik őt keresztre... :)
Ha a férjed szerelmes lett, akkor nem fog érted kapálódzni és minden leegyszerűsödik.
Ha csak elhülyült a rokona élettársával, akkor fog.
Persze, ha te már eldöntötted, hogy sem így, sem úgy nem kell a férjed, az más. Híváslista ide, vagy oda.
A szerelem is kontrollálhatatlan, de az a lényeg, hogy "mit teszel ennek függvényében" - ahogyan leírtad.
Hát amig nem volt híváslista addig ő is zsigerből tagadta. De hát az már tény volt.
Hát nem kell ezt tagadni szerintem fontos ez mindkét fél részére gondolom mindenkinek. De ha esetleg ez lett volna a baja akkor mondja azt hogy nézd ez nekem kevés, vagy sok, vagy amatőr vagy túl profi vagy bármi, mivel értelmes lény vagyok felfogtam volna agyilag.
de még mennyire féltékeny (volt). Csak egy rövid story lent voltunk tavaly a Kopaszi gáton (közkedvelt napozóhely vagy minek nevezzem Pesten) és összefutottam egy volt osztálytársammal és hát leálltunk dumálni és baromi jól eldumáltunk ez igaz. Két napig nyavalygatott hogy "jó persze de milyen sokáig eldumáltatok meg mennyit röhögtél vele meg milyen jól nézett ki meg hogy majd felfalt a szemével" stb. Ezt hallgattam két napig. Hát hogy a fenébe ne röhögtünk volna meg dumáltunk amikor 8 évig azt csináltuk az általánosban. De á nekem nem lehet, neki igen.
persze hogy fontos. De úgy tudtam eddig az is oké nálunk.
Igen. Biztos előtörnek az emlékek, indulatok.
Olyan is történt, de talán itt egy értelmesebb emberrel áll szemben mazsu. De azt is írhattam volna, hogy a Hoxa fórum, mert sokan a pontos ismeretek hiányában is már úgy utálják, mintha ellenük tett volna valamit. :))
Na, legalább közreműködőbb lett, ahogy szorult a hurok. Vannak, akik zsigerből tagadnak, akkor is, ha nyolcan érik tetten.:D
Legjobb védekezés a támadás.
Gondolom hallottad már azt a mondást, hogy mindig az a leghangosabb, akinek a háza ég.
Nem egy alkalom volt anno a munkám során, hogy amikor valakit tetten értünk, elkezdett támadólag fellépni. Kivetkőztet, feljelent, leszereltet. Aztán ahogy látta, hogy szorul a hurok körülötte úgy lett egyre közreműködőbb.
Ami azt illeti, az állatok is féltékenyek pedig nem gondolkoznak ilyeneken, ezért azt gondolom, hogy valahol független dolog, meg lehet ez is, meg az is.
Lehet féltékenység, mert hogy az illető is csal, lehet bizalmatlanság mert átverték, lehet önbizalomhiány, de lehet akár egyik sem. Csak úgy. Mert a kutyám is féltékeny a csajára pedig nem dug félre, nem bizalmatlan és nem önbizalomhiányos.
A féltékenység velünk született ösztön. Nem betegség. Az éhség is ösztön. Kontrollálhatod az éhséget? Nem. Kontrollálhatod, hogy mit eszel, azt igen. Kontrollálhatod a féltékenységet? Nem. A meglétét nem, mert ösztön. De kontrollálhatod azt, amit teszel ennek függvényében (pl nem kötelező ölni:D). Egyeseknél erősebben jelen van, mint ösztön.
Valamint ahhoz már pofa kell, hogy megcsalás gyanújába keveredek, a párom ezt szóvá teszi, és még én hülyézem le őt...
Most olvastam az újabb hsz.ket, komolyan mondom, mintha egy családi bántalmazásból zárdába vonult férfigyűlölő csapat lenne itt.:(
És már a múltban turkálnak, lassan kijön a lap, hogy hiba volt összeházasodniuk. Szörnyű.:(
Nem, és az én életem jottányit sem változtat a más életén.
Nyilván nem keletkeztek új szavak.
A kettejük közt, illetve a családban használt kommunikáció mindenkinél más és más.
De ebben a szituációban különösen fájó és rosszul esik ez a "családi gesztus", ha az. Figyeljétek meg, Mazsu most sem minősíti a férjét, csak leírja, mit csinált. Még annyit sem írt róla, hogy "az a piszok". Viszont megírta, hogy jó családapának tartotta, és azt hiszem, ezt továbbra is tiszteli benne.
Én sem! Leseggezem! Simán!
de ez te vagy. nem a lehulyezes szamit, hanem az, hogy inkabb elhuzott ebben a szituban, minthogy ottmaradt volna, es probalta volna rendbe tenni, mar amennyire ilyen helyzetben ez lehetseges. szerintem ilyenkor mutatkozik meg valakinek az igazi jelleme. lehet az elso reakcio a tagadas, de egy 20 eves kapcsolat er annyit, hogy az ember ne elrohanjon es hagyja ott a masikat az altala krealt szarban, hanem megbeszelje, vagy turje a tanyerok csattanasat a fejen
De még ilyen eset miatt nem is volt vitád.
Nem, de a társamat nem hülyézem le. Soha semmilyen hangulatban vagy indulatban.
További ajánlott fórumok: