Ha nem edzek mindennap akkor kifogást gyártok? (beszélgetős fórum)
íy is lehet... meg úgy is lehet, hogy azért megeszed a szalonnát is akár, és ahhoz képest lövöd be a mozgást stb.
a változatos kaja nagyon fontos. de nem baj, ha ez is az is van benne szerintem . bár ez csak az én véleményem.
köszönöm mindenkinek a válaszokat, a zugolvasóknak pedig remélem pro és kontra kedve telt az olvasásban ;)
Én elkönyvelem szerencsének a gyerekkorban elsajátított szokásokat, de saját érdemnek, hogy 15-16 éves korom óta már érdekelt is, hogy mit miért csinálok, 20 évesen már volt egy jól felépített rendszer benne. Apukám is sportoló volt és az ô egyszálbél alkatát örököltem, vékony csontozattal, de náluk is volt a családban cukorbeteg, vagy érelmeszesedés, így nem hiszem, hogy minden odafigyelés nélkül ezt meg is tarthattam volna.
Anyám pedig erôs csontozatú és ô állandóan diétázott de sose sikerült neki meghazudtolni az alkatát, szóval ô raktároz, akkor is, amikor formában van. Mivel diétázott mindig, mi is azt ettük szóval nagyjából egészségesen fôzött, ezt el kell ismernem. A mai napig én hányok, ha valaki ódákat zeng csülökrôl, pacalról, szalonnáról, kolbászról mert én ezeket nem bírom megenni, nem fut össze a nyál a számban. És nálunk ritka volt az olajban sütött, rántott izék is, ezért az én konyhám is ilyen, nem létfontosságú hogy ilyen cuccokat együnk és nem is kérik, meg nincs elô napi szinten a tepsi süti. Ha eszünk, utána rakom is el, ki volt-ki nem, bezár a bazár. Mondjuk szerencsére a férjem is így nôtt fel, neki is ez tök normális, nem igényli, hogy legyen folyton valami rágcsa.
Ááá! :DDDD
Most már értem, hogy ki csórta el a babos keszkenômet!
Nem ugyanarról a titokról beszélünk. Nagyon nem.
Azt hiszem Gribedli írta - és igaza van - hogy az, hogy milyen alapokat kaptál, milyen volt a gyerekkorod, az nem a te érdemed. Max szerencséd volt. Na nekem nem volt szerencsém. Hamar megtanultam esténként, a takaróm alá bújva zugevéssel vígasztalni magam, amíg körülöttem ment az öldöklés. Mellé adagolták hogy nekem vastag a csontozatom, sosem lennék vékony blabla...
Nem mindenki indul nulláról. Van hogy nagyon-nagyon mínuszról kell összerakni testet-lelket.
Szerintem azert ennyire nem egyszeru. Mert a kisgyerekkor gyerekkor etkezesere a szulok befolyasa elhanyagolhatatlan. Es a sportra is.
Szoval siman kezdheti ugy az eletet ember hogy vegul felnottkent jut csak arra nem ok hogy o hizik veg nelkul es egyre nagyobb.
No meg a normal testalkat os mi? ;)
Bakker felment 130 kiló fölé és így osztja az észt ? Na ez már übergáz. Ha olyan életet élt volna soha nem kellett volna 40 kilót lefogynia. Bár
nekem az is döbbenet hogy vkinek úgy fölmegy 20 kiló hogy észre se veszi...
Én ma nem gyártottam kifogást, szimplán elaludtam az edzésemet :) úgy látszik ma inkább erre volt szüksége a szervezetemnek.
Ami a termeket illeti, én itthon tuti nem csinálnám, van itthon konditermünk de nem igazán használjuk. Nekem az vált be hogy ha már lemegyek a terembe akkor ár csinálom becsülettel, van edzőm ő írja az edzéstervet (meg az étrendet - de azt nem tartom), megmutatja a gyakorlatokat, figyel, segít, figyelmeztet ha rosszul csinálom nehogy megsérüljek, meg hajt is (holnap az elmúlt 2 hét miatt tuti morci lesz).
Egyébként én abszolút pozitívan csalódtam a "klasszikus" edzőteremben. Korábban jártam női csillivillibe na az katasztrófa volt. Ahova most járok elnyűtt, büdös, bőven vannak "szénnégyúrtak" (fiúk, lányok egyaránt) de nagyon jó kis közösség, el sem hittem. Jönnek, segítenek, tanácsokat adnak és k.rvára nem nézi senki hogy szakadt-e, elnyűtt, agyonmosott rajtad a póló, nem érdekel senkit, ahogy nem ciki az sem hogy csatakosra izzadsz.
Ami a szenvedős arcot illeti, nem csak a konditerem mellékhatása, bármely sporté amit a művelője napi szinten, huzamosabb ideig űz. Nézzünk meg pl egy hosszútávfutót, vagy evezőst/kajakost/bicajost; ez sajnos ezzel jár, a "szenvedés" idővel bizony meglátszik.
:( részvétem.
de jó hír, hogy megédesíti a napokat azért .;)
Óóó, én ma igazi kifogásnapot tartottam:DD
Hajnalba arra keltem fel, hogy szétrobban a fejem és leszakad a vállam. Halottam, hogy vihar van. Reggel, amikor felkeltem szintén fejrobbanás és eső így nem bicajjal mentem melózni. Egész nap a sebeimet nyalogattam és azon gondolkodtam, hogy hányjak e?
16 óra fájdalom, hányinger és 4 db gyógyszer után egész jól éreztem magam:D
A holnapi napom nem tudom, hogy alakul....
Ja, azért a bicaj helyett gyalogoltam vagy 60 percet. Persze ez nudli, de ma ez fért bele...
én egyetlenegyszer csak HALLOTTAM régen a lakótársam szobájából. először azt hittem pornót néz (csaj) XD
kijött, én röhögtem :D ő meg izzadt.. félve kérdeztem meg hogy mi lelte. aszondja "tornáztam"
olyan nyögéseket meg hangokat hallat hogy már az hasizom erősítő hogy hallgattam mert szakadtam a röhögéstől :D ezaaaz, jóóó, méééég, csináljuk.. XD