Ha ezerszer elnézést kértél, és nem fogadják el... Mit teszel? Mi a helyes? (beszélgetős fórum)
Én is hiába csinálok jót ezerszer az anyósomnak(egyszer sértettem meg...) semmi se jó neki...
Ha ezerszer elnézést kérek valakitől valamiért, és akkor sem hajlandó az illető a megbocsájtásra, akkor egyszerűen nem érdemli meg, hogy tovább foglalkozzak vele, és lehúzzon a helytelen mentalitásával..
Nem is érdemes abba energiát fektetni, hogy most ki mit bocsájt meg, olyanba kell energiát fektetni, ami hasznos, és a negatív dolgokat átlépni, nem foglalkozni vele...
Szerintem hagyd békén egy darabig. Amúgy sosem értettem, hogy a barátok miért hazudoznak egymásnak, meg bunyóznak???? Felnőtt emberek közt, akik ráadásul barátok, nem történik ilyesmi...nem értem én ezt.
Én alapon nem értem, ha ő hazudott, és hátba támadott, akkor miről beszélünk????? Ez nem barátnő....ebből kifolyólag bocsánatkérést sem érdemel. Engedd el.
Aki képtelen a megbocsátásra,az magáról állít ki bizonyítványt véleményem szerint.
Megbocsátani tudni kell,még akkor is,ha....
Nem tudom a "barátnőd" miért kéreti magát,de én úgy gondolom,ha igazi barátnő lenne,már rég megbocsátott volna.
Esetleg szabadulni szeretne már tőled,és azért adja a haragost?
Persze,ez csak az én gondolatom.
Hát... Ő alig számíthat valakire... Ez igaz. De... Elveszíteni meg?... Nem is tudom.. Nem.. Nem szeretném. MIndent oda adnék azért,hogy... Hogy tudjam,-igen,ez megmarad...
En az aranyat sem szeretem, a fonalat sem, a csomot pedig vegkepp...:o) Sztem, aki IGAZI barat, az tullep barmin, viszont,ha feluletes volt a dolog(akarhany ev is) akkor nemtud rajta tullepni. Nalatok is ez az eset forog fent...
Igazabol csak energiapazarlas a reszedrol, tapasztalatbol mondom, nekem is volt a kozelmultban hasonlo, akit baratnak hittem, aztan kiderult, hogy megsem.
Utana az ilyen emberek szoktak csodalkozni,hogy "miert nincs senki,akire szamithatok..." Vajon miert?!
Remélem... Egy látó szerint életekkel ezelött kötetett a Mi barátságunk. Talán ezért érzem úgy,hogy kitépték az egyik testrészemet a helyéről. Karomat? Lábamat? Vesémet? Nem... A fél lelkemet talán -leginkább.
Várj!Ülepedik majd benne az indulat.Árgondolja.Rájön,h fontos vagy neki.Remélhetőleg.Ha nem,akkor nem tudsz mit tenni.
Jah... Ne értsetek félre... Nem vagyok önsajnáló... Csak ... Most nehéz. Kemény helyzetekből álltam fel... Nagyon keményekből. De... De most nem tudom,hogy mi tévő legyek...
Már szakadt meg- és el... Aztán valahogy mindig helyre zökkent... Most? Kilátás sincs erre. A legcsekélyebb sem.. És nem lesz még egy ilyen ember az életemben,mint Ő. Többet nem...
Érzésre olyan,mintha ezerszer pengét rángatnának végig a testemen,lelkemen, percenként... Hibáztam. De Ő is... Minden kapcsolat két emberen múlik. Csak pokoli. Pokolian nehéz. Mert... Mert Ő az a barát, az az ember,akiért az életemet adnám, a hibáival együtt... A barátság? Nem a megbocsájtásról szól?..
" A barátság aranyfonál, de ha egyszer elszakad, összekötni össze lehet, de a csomó megmarad..."
Adj neki időt!
Általános (bár íratlan) szabály, hogy ha háromszor elnézést kérek, köszönök, stb. és nem fogadják el, attól kezdve nincs mit tenned. A többi nem rajtad múlik. Ettől kezdve úgy teszel, mintha nem történt volna semmi a részedről. Gondolj egy ökölvívó mérkőzésre. A győztes kezet nyújt... Ez így fair.
Csak egyszer!
Nem szabad megalázkodni.
Az attól is függ, kiről-miről van szó...
Én anyósomtól kérhettem ezerszer is bocsánatot, olyasmiért is, amiben még csak igaza se volt, az se elég... Szerinted innentől mennyire érdekel??
Nem fogadja el, úgy,hogy valahol tudom: Ő is szenved... És a legnagyobb bűnöket megbocsájtja... Ezt nem. Hibáztam. De... Ember vagyok...
Arról az emberről van szó, aki a legjobb barátnőm hat éve... Lelki kapocs, s valami halvány köldökzsinor köt minket össze... Hibáztam. Hazudott. Hátba támadott engem,minket többször... Bunyó lett a vége... Elnézést kértem. Egyszer. Tízszer. Százszor. Papíron, szóban, telefonban.. Volt,hogy sírva. De nem... Mindenki másnak hamar megbocsájt. Nagyobb bűnöket a "kiakadásokon" kivül... Miért? Tudtok okosat?...
Van olyan bocsánatkérés, amire én is mondtam már, hogy nincs bocsánat. Ha valakit nagyon megbántottál és ő nem fogadja el a bocsánatodat, akkor ne törődj vele.
Nem foglalkozom vele tovább.
Ha ezerszer elnézést kértél, és nem fogadják el... Mit teszel? Mi a helyes?
További ajánlott fórumok: