...gondolatok... (beszélgetős fórum)
Azt hiszem,az embereknek két csopertja létezik!Egy aki agressziven reagál,támad,és úgy tűnik erős egyéniség.A másik csoportba tartoznak a passzív emberek.Ők inkább kerülik a konfliktust,meghunyászkodnak,és inkább nem is szólnak,csak teszik a dolgukat.Mindkettőnél ami egyező tulajdonság az az önbecsülés alacsony szitje,vagy hiánya.
Jellemző még az is ,hogy az emberek soha nem mondják ki amit gondolnak.KONKRÉTAN!
Vagy személyeskedve támadnak,vagy inkább visszavonulót fújnak,ha épp meg kellene indokolniuk mit ,miért mondtak,vagy cselekedtek.
Azt hiszem,hogy az önbecsülés az egy olyan dolog,amit mindenkinek ápolnia,vagy fejleszteni kellene.Sokféle lehetőség van,mint pl az agykontroll,vagy a meditáció.
Ha sikerül ,azt hiszem más emberekké válhatunk...jobb emberekké...
Erről nem tudtam!Így már más a felállás ,természetesen.És igen ,pontosan az említett másik személyre és még tudnék emliteni párat,akik talán még durvábban "beszélgetnek" és még itt vannak.Ezért volt furcsa,semmi másért.
De ezt azt hiszem már kifejtettem!
ha egy társasághoz akarsz tartozni, akkor elfogadod a szabályait
nem tudom, hogy most mi történt, de Hoxa nem szokott ok és szó nélkül törölni
vagy saját kérésre ment, vagy figyelmeztette előtte
Látod Malefico!Épp most "dobtak" ki egy ilyen embert,akinek ez volt a bűne.Pedig csak a véleményét mondta el ,mint bárki más!
Lehet ,hogy néha tenyérbemászóan,és dúrván fogalmazott,de nem látom a szabályzatban,hogy ezért kizárás illette volna.Csak azért mert pár embernek,vagy soknak bökte a csőrét,egy tollvonással kiiktatták.
Még annyit!Nem lehet szavakkal meggyőzni senkit...talán csak jelentéktelen témákban!Meg kell tapasztalniuk ahoz azt amit te érzel,vagy gondolsz,hogy értsék is azt amit te mondassz!Ezt nem intézheted te el,sőt,nem is segíthetsz!
Ebbe bele kell törődnöd!De próbálkozni muszály!mégha tudod ,hogy forradalmat is indítassz el vele!!!
Malefico!Az emberek többsége aszerint cselekszik,aszerint gondolkodik amit helyesnek vél.De addig a pillanatig eszébe sem jut arra is gondolni,hogy vajon én gondoltam-e így,vagy mások normái szerint élek,amíg nem dől össze az élete.
Mindenki úgy nyilatkozik ami az adott "leki szinteje"(hú ezt nagyon csúnyán fogalmaztam),és eszerint véli igaznak amit ír,mert az is .Számára az az igazság!Te is tudod,mert te is jártál még valaha az elején ,ugye?
És bizony tolerálni kell azt is ha lehülyézik az embert,mert tudod nem lehet ugrálni a tapasztalások között,hanem csak folyamatában működik a dolog.Gondolj csak bele!
Biztos veled is megesett ,hogy valaki mondott,vagy tanácsolt neked valamit amit egyszerűen hülyeségnek gondoltál.Aztán pár hónap,vagy év múlva belédnyilalt,hogy te jóisten,ezt akarta nekem mondani,de én akkor még nem értettem.
Hát látod ezért van az ,hogy sokan nem tolerálják amit mondassz,mert nem is tolerálhatják,mert azt sem tudhatják miről beszélsz!
De majd egyszer lehet ,hogy rád fognak gondolni,hogy te jó ég ,hát erről beszélt az a lány,és milyen igaza volt.
Mily,te meg tudod nekem mondani,h azért valakinek áltaálban más a véleménye,nem a társadalmi elvárásoknak megfeleöen gondolkodik és ellent mer mondani,akkor azt miért tekinti szinte mki kötözködésnek,inzultálásnak,irigykedésnek és azért mert máshogy vélekedik,miért hülye,buta,müveletlen,idióta? Sztem inkább épp ezek az emberek korlátoltak,hogy nem tudják feldolgozni,hogy nem minden úgy van,ahogy az általáuk megélt/gondolt álomvilágban .Feltünt hoy rengetegen mintegy utópában élnek.Aztán konfrontálódnak azzal,hogy nem minden úgy van,mint a pici buksijukban.Illetve épp hogy inkább nem néznek ezzel szembe.Egyszerübb rámondani,hogy:te hülye vagy,inkább nem beszélgetek veled!Néha úgy felidegesit,hogy ezt nem tudom nekik megmagyarázni. Hogy nem én vagyok az intoleráns,hanem többnyire ök.
Na,igen,nagyon nagy igazságot mondott Pázmány Péter !:) Talán erről szólna az idézet...
Szerintem tévedsz!Az emberek döntéseiket inkább a racionalitásra,ésszerűségre alapozzák ,mint inkább az érzelmekre.
Bár az igaz,hogy a nőknél,nagyobb súlyal nyom a latba az érzelem,mint a férfiaknál!
Ujra es ujra elgondolkozok a racionalitas es az erzelem kapcsolatan, ha egyaltalan van koztuk kapcsolat... Tudom, hogy az ember 100%-ban erzelmi alapon dont. Mindenben. De akkor mi ertelme van a racionalitasnak? Hogy lehuzkodjon a foldre? Hogy kordaba zarjon? Hogy neha, feleszmelve, legyen miert ostoroznod magad? Hogy milyen hulye voltam ekkor, vagy akkor? Miert nem igy, ugy dontottem?
Mire jo az esz, ha ugyis az erzelmeink vezetnek?
Naaaaaaaa,nem úszod meg ennyivel!!!
Nem sokára mennem kell,de ha bármi van amiről elbeszélgetnél...(na nem azért ,mert tökéletesen egyetértessz:))))))),hanem mert tudom ,hogy sokminden jár a fejedben ami kikivánkozna,akkor csak bátran!!!:)))
Szerintem ez a lényege.....
De lehet ,hogy félre értettem.Maleficó,te mit mondassz???
Én sem szeretem az idézeteket,mert minél többet olvasok,annál tompább a saját agyam,és mindíg rájövök,hogy más sokkal szebben jobban el tudja mondani,amit érzek.Mint például ez is itt.
Azt hiszem ,sok sok mondaton,oldalon keresztül ragoztam már ugyan ezt,amit Pázmány Péter csak úgy pár mondatban kirázott a kisújjából:)))!!!
Tiszta sor.Az emberek gyűlölnek,utálkoznak olyan dolgokon amiket nem is ismernek,nem tapasztaltak meg soha,de ahoz már eléggé eltunyult az agyuk,hogy a dolgok mélyére lássanak,de legalább elgondolkozzanak a másik oldal szemszögéből is.Pedig csak ezután lennének jogosultak arra ,hogy ítélkezzenek!Viszont ha egy kicsit is elkezdenének gondolkodni,beleképzelnék magukat a gyűlölet "tárgyának"a helyzetébe,akkor már szerte is foszlana a gyűlöletük,mert megértenék a másik embert.Viszont sajnos nagyon sok ember eddig a pillanatig soha sem jut el,így soha nem lesz őszinte,tudatos ember....csak a betanult dolgokat fogja szajkózni,mert valljuk be mindenki tudja,hogy mit kell mondania,mit kell cselekednie egy adott helyzetbe,hogy ne váltson ki ellenérzést.És az emberek szeretnek elsüllyedni csoportokba,a társadalomba,hogy még véletlenűl se tűnjenek ki se véleménnyel,se kinézettel,se bárhogy máshogy.Ez pedig a leki tunyasághoz vezet,és onnan nagyon nehéz a visszaút!
Én nem rajongok az idézetekért,de van itt egy amire vélatlen bukkantam és azt hiszem sokan értelmezhetnék.
" "Nincs hamisabb dolog, mint mikor az ember azt gyűlöli, amit nem ért, ha szinte gyűlölségre méltó volna is. Mert akármi is akkor méltó gyűlölségre, mikor megismerjük méltó voltát: mely isméret nélkül nincs igaz mentsége az gyűlölségnek. Ha jól megértenék, semmiképpen nem gyűlölhetnéjek. De csak ebben restül meg az emberi elmének nyughatatlan volta; érteni sem akarják, amit egyszer mód nélkül meggyűlöltek."
Pázmány Péter, Az mostan támadt új tudományok hamisságának tíz nyilvánvaló bizonysága (ÖM I. 386) "
:-DDDDD
nagyon jóóóóó :)))))
......"Van egy történet, amit különösen szeretek:
"Egy vasárnap apa és fia együtt vannak a nappaliban. Apu újságot olvas, a gyerek meg folyamatosan nyaggatja: Apu, ugye játszunk? Csináljunk már valamit! Mikor játszunk?
Az apa erre meglát az újságban egy világtérképet. Kitépi, kisebb darabokra szakítja, és odaadja a fiának, hogy rakja össze, azt gondolván, hogy most egy időre nyugta lesz. A fiú viszont 3 perc múlva már büszkén mutatja az összerakott térképet.
- Hogy csináltad? - kérdezte az apja, kicsit megszeppenve, hogy ekkora zseni a gyereke.
- Egyszerűen: a lap másik oldalán egy ember fényképe volt. Ahogy a személyt összeraktam, a világ is a helyére került."
Hogy jön ez ide? Annyian vannak (én is köztük voltam), akik azt gondolják: a boldogságot, a békét, a nyugalmat kívülről, a világtól kapom majd meg, például egy új kocsi, egy nagyobb lakás, egy új kormány vagy miniszterelnök képében. Amikor pedig elérik azt, amiről azt gondolták, hogy boldogságot hoz, rájönnek, hogy ez csupán üres győzelem. Reggelente a tükörből ugyanaz a boldogtalan szempár néz vissza. Jól tudom, hogy van ez, én is átéltem.
Az embernek rá kell döbbennie arra, hogy az igazi boldogságot, békét és nyugalmat nem a világi dolgok fogják megadni, hanem azokat nekünk magunknak kell létrehozni legbelül. Nem kívülről befelé kellene élnünk, hanem fordítva: belülről kifelé.
Rakjuk össze a személyünket és a világ a helyére kerül!".........
Olvasgattam a fórumokat,és feltűnt egy dolog,ami sok ember jellemzője....a "nem",az "úgyse""sohasem" szavak mértéktelen használata!
Annyian és annyiféleképpen mondták már,hogy az önmagunk valóságát a gondolataink határozzák meg,de valahogy nem értem,hogy miért nem tudják ezt az emberek jól az eszülbe vésni!!!Pedig olyan egyszerű!
Ha valamit élből lehetetlennek tartunk,akkor mégha meg is tesszük az első,vagy a második lépést,akkor is belebukunk ,nem fog menni!Mert élből kárhozatra van ítélve a dolog.Bármit,akármit megtehetünk,ha teszünk a korlátainkra,és messzebb húzzuk meg a határt!
"Én úgy sem tudok már lefogyni....soha sem leszek boldog,.....úgysem tudok erről beszélni a férjemmel,de azért megpróbálok......."
Ezek a mondatok előrevetítík a folytatást,beteljesednek,mint valami rossz álom!
Pedig nem kellene így lennie,elég lenne csak egy picit hinni,hinni magunkban és abban,hogy a magunkról alkotott kép megváltoztatható.Egyszerűen csak csak gondolnunk kell rá...és lehetőleg a gondolat igennel kezdődjön.....Igen,le tudom adni azt a 20 kilót,igen boldog leszek,sőt már az is vagyok,Igen,Igen IGEN!!!!!!!
"Leginkább a magadról elfogadott korlátok tartanak távol attól a valakitől, akivé válhatnál."
Majd eljutsz ne aggódj!Jobban mondva már eljutottál....:DDD)!
Szóval nem te késel,hanem a törvények,amikkel szabályozhatják,vagy "bűnnek" titulálhatják,a szabad gondolkodást!!!!De szerintem ami késik nem múlik!A történelem folyamán,számtalan példa volt erre,de aztán jött a nagy demokrácia!
De hát most retro őrület van,akár még a boszorkányüldözés is divatba jöhet megint:D)!!!
(erre már példa is,van,nem rég boszorkánynak minősítettek egy asszonyt,pár szoborért,meg pár gyógyfűből készült orvosságért és elvették a nevelt gyerekeit,kész röhej,nem??????)