Expocakos Anyukák (beszélgetős fórum)

Figyu és ha nem lesz meg az autód, akkor ezt az anyukát nem kérheted meg, hogy vigye Krisztit is?

Sajnos ez az agresszió-dolog elég zsákbamacska. Ha bekerül a csoportba 1-1 ilyen gyerek, az még elszigetelhető. De ha többen vannak....akkor már csak az óvónőn múlik, hogy meg tudja-e fékezni.

De ez kivédhetetlen, ez meglesz később is, nem csak a kiscsoportban.

Már én is lázban égek az ovi miatt. :) Ma is még szereztünk be pár dolgot, amit vinni kell. Pl. kis ülőpárnát/székpárnát, amit a szőnyegre tesznek, arra ülnek versmondás, éneklés közben. :) Elképzeltem a kis Lenikémet és olyan vegyes érzések jönnek elő, hogy már kezdem magam félnótásnak érezni. :D Egyik oldalon örülök, hogy az én kis okos, ügyes (szerintem :P) kisfiam már ilyen nagy, hogy igazi kis óvodás lesz. A másik oldalon meg szívszorongató érzés, hogy már nem csak az enyém, hanem más tanít neki fontos dolgokat. Idővel sokkal fontosabbakat, mint amiket én itthon tanítottam eddig. Úgy értem, sokkal értelmesebbek lesznek és hasznosabb dolgokat is tudnak már tanulni, mint az első pár évben ugye, de ezeket a fontosakat már nem is én tanítom neki, hanem más valaki.

Irigy meg nem én vagyok, mi? :D

Biztosan igazad van. Vannak gyerekek, akiknek hamarabb igényük támad közösségre, mint másoknak. Amit én látok most, hogy Dodinak színt vinne az életébe, ha nem csak velem lenne vagy egy idősebb nénivel, amikor én végképp nem tudok vele játszani.

Úgyhogy pár hét és megy minicsoportba. Most hétfőn kezdett volna, csak elnapoltam, mert azért a beszoktatás is időbe kerül és én most nem nagyon érek rá oviba járni minden délelőtt. De áprilisban megyünk, ez már biztos.

Hahó :)

Hát én bizony - aki olvasta a naplómat, olvashatta, hogy - most ráizgultam erre a bölcsis napközire (ami heti két délelőttös és fizetős). Mert Bálinton is látom, hogy kellene Neki a társaság. Nem (csak) a testvéreié, és nem (csak) a szüleié, hanem vele egykorúaké.

És igen, szeretném ha Lili is kapna egy kis osztatlan figyelmet. És igen, szeretnék a mostani 1.5-2 évnél gyakrabban eljutni kozmetikushoz pl :)

És ma megint bebizonyosodott, hogy igazam van.

Játszóházban voltunk, és képzeljétek, Bálint nem volt hajlandó hazajönni. Annyira élvezte a társaságot, drágám :)

Szóval társaság kell Neki.

Persze én csak a mi esetünkről tudok nyilatkozni. Bálint ilyen, de ez nem jelenti azt, hogy minden gyerek ezt igényli. Meg azért azt is megértem, ha Benvik nem akar, vagy nem tud a két gyerekkel kilómétereket sétálni az oviig. (Látod Benvik, ezért is írtam, hogy nekem nem való a vidék, mert vezetni én se tudok, de abba meg beleőrülnék, ha nem járkálhatnék el néha....)

Ja és nálunk már megint váltva alszanak. Lili délelőtt és délután, Bálint pont a kettő között. Szóval osztatlan figyelem megvan....de én meg már kezdek beleőszülni abba, hogy valamelyiket mindig csitítanom kell, mert a másik alszik. Szóval nekem is kell már az az ovi ;-)

Nálunk tök más a napok rendje, egyszerre vannak ébren, így kizárt, hogy külön foglalkozzak egyikkel is. Én azt mondom, jó lesz ha lesznek kis barátai, érdekes ovis dolgok, stb. :)

Itt nem ilyen kis fiatal óvónénik vannak, hanem még olyan igaziak, akik nem azért lettek óvónők, mert nem tudták, hova jelentkezzenek máshova. :) A két óvónéni, aki lesz, nem épp huszonévesek. Szerintem olyan 50 inkább. Mondjuk el is kezdték valamikor, de akkor még talán más volt.

Különben én találkoztam fiatal és nagyon lelkes, kedves óvónővel is.

Úúú, én ebben az ovi dologban kicsit más véleményen vagyok. Szerintem kell egy gyereknek a saját korú társaság. A tesó OK, de nem a tesó a közösség, a társaság, a barátnők, a stb., hanem a többi gyerek. Meg kell tanulni beilleszkedni, játszani "idegenekkel", stb. Azért, hogy később se legyen neki egy trauma közösségbe kerülni. Lesz majd iskola, később munkahely, stb. Lehet, hogy messze az ovitól egy munkaközösség mondjuk, de én egy lépcsőnek képzelem, aminek az ovi az első (vagy van, akinek már a második) lépcsőfoka. Az anyának sem árt, ha kicsit szellőzik a feje, ilyenkorra már évek óta 24 órában a gyerekével van. A másik, hogy a picinek is megjár a kizárólagos figyelem, így amíg a nagy oviban van, a kicsié az anya teljesen. A nagy sincs semmiből kizárva, hiszen kiskorában ő is kizárólagos figyelmet kapott.

Nem mondom, hogy csak így lenne jó, de én így érzem és én ezért akarom így. Lehetne Leni is itthon velünk, a kutya nem kérdezné, miért nem ovis, de szerintem kell neki az új élmény. Úgy képzelem, hogy amikor túljutunk a kezdeti nehézségeken, majd boldogan meséli, mi minden volt az oviban. Én meg örömmel hallgatom a meséit. :) Nálunk is így volt otthon, lehet, hogy ezért gondolom én is így.

Van egy óvónő ismerősünk és a múlt héten beszéltem vele, azt mondta, hiába valaki szuper anya és kitalál kis foglalkozásokat a gyereknek otthon is, de az más, nem olyan, mint egy közösségben, ahol a többiek is kicsi gyerekek. Persze, ő mint óvónő, biztos óvoda párti, de hiszek neki, mert ő igazi óvónő. :) Úgy értem, nem a foglalkozása, hanem a hivatása, a hobbija, az élete. :)

Őszintén. Én annak fogok örülni, ha sír, meg ragaszkodik hozzám. Ha szó nélkül bemegy a csoportba, minden anyahiány nélkül, akkor fogom magam rosszabbúl érezni. De majd megszokja. Bár én soha nem szerettem az ovit, és ez enyhe kifejezés. Nem volt rossz ovi, vittek minket mindenfelé. Amúgy honvédségi ovi volt, tök jó játékokkal meg minden, de én mindig inkább iskolába akartam menni.

Na azt nem tudom, Kriszti mikor megy. Először, amikor kérdeztem, és elmondtam neki, hogy mivel jár, élből közölte, hogy ő nem megy. Nem is hoztam fel nagyon a témát, egyszercsak ő kezdte el mondani anyukámnak, hogy "megyek majd Pétejibe oviba" Az én szemem kerekedett a legjobban. Azóta is mondogatja. Ha majd jobb idő lesz, akkor leviszem megnézni. Bár az sem biztos, hogy felveszik, sőt. Az sem biztos, hogy viszem, mert ha nem lesz autó (márpedig most úgy tűnik), akkor nem tudom megoldani, és nem fogom őket minden nap kitenni a több kilóméteres sétának esőben, szélben, hóban, fagyban. Az teljesen biztos, hogy ha megy is, csak 4 órában, és ebédelni már itthon fog. Junior hordja a kaját, és ismerve azt a kaját és a lányomat, kidobnám az ablakon a pénzt. Szóval ez még egy nagy kérdőjel nálunk. Akkor sem dől össze a világ, ha csak akkor megy, ha már tanköteles lesz. Akkor megy már vele Zéti is, és talán könnyebb lesz nekik, hogy ott van a tesó is. Zétivel emiatt már tuti könnyebb dolgom lesz.

Ó, és valamiket elfelejtettem... (pirulás)

Majának boldog születésnapot!

Lilikének is sok boldogságot az első szülinapja alkalmából!

Zéténynek pedig névnapja alkalmából kívánok minden szépet és jót!

Húú, hát nem tudom, mennyi idő alatt szokja majd meg. Ma mentünk megkérdezni, melyik nap jön az óvónéni. Már a folyosón lökdösött, húzott magával, hogy menjünk már, menjünk már, haza akarok menni, stb. Kint azt mondta, nem akar itt lenni az oviban és héfőn sem akar jönni, nem fog ott maradni és itthon akar lenni velem. Na, bumm. Persze ettől még meg fogja szokni és remélem, meg is szereti, de sejtem, milyen kezdésre kell készülnöm. Lesz itt egéritatás neki is, nekem is. Mondjuk nem előtte akarom, de nem fogom tudni megállni bőgés nélkül, az biztos.

Sajnálom is, mert a szívem összeszorul a kis kétségbeesett arca láttán, de közben tudom, hogy jól fogja magát érezni a vele egykorú kisgyerekekkel. Én azon a véleményen vagyok, hogy egy gyereknek igenis kell a gyerektársaság.

Most épp azt magyarázza itt, hogy neki ne vitrolás legyen a jele, hanem alma, mert nekem az volt kiskoromban. :) Vagy ceruza, mert az meg a Norbinak volt. :) Szegénykém, ahol tud, ott kapaszkodik belénk. Mondjuk ez érthető, csak azért fura, mert eddig ő volt a világ hőse, aki sosem félt senkitől és csak lestünk, milyen bátor. Remélem, azért nem a másik végletbe csap át most majd teljesen. Már mondtam sokszor, hogy ő ilyen világ dumagépe, közben meg egy kis mimóza, érzékeny "kislány". :)

Egy ismerősünk mondta, nem is sírt a kisfia egyszer sem az ovi kezdetekor (sem). Mindenki más mondjuk mondta, hogy sírtak a gyerekeik, szóval én ezzel vígasztalom magam. Nem a sírásukkal, hanem hogy akkor csak nem az én gyerekem abnormális, hanem nehéz nekik az anyától elválás, még ha ez csak néhány óra is naponta. :)

Én is bőgtem. Emlékszem is. El akartam szökni. Emlékszem az ovi épületére tisztán. Kiagyaltam, merre menjek ki, amikor nem figyel az óvónéni. A kilincset elértem, már a folyosón voltam, onnan is ki tudtam volna menni, de észrevettek a rutinos gyerekek. Szóltak az óvónéninek is, meg onnantól kezdve mindig figyeltek, akármerre léptem, mert azt hitték, el fogok szökni. Szép, mi? Na, ha az én gyerekem is ilyen lesz, frankó lesz. Viszont ennek ellenére nem érzem lelki törésnek, röhögök magamon. Inkább az volt rossz, amit már írtam, hogy a másik ovimban nem igazán értékelte a tudományaimat az óvónő és ezt keményen éreztette is. Nem tudom a mai napig, mi volt a baja velem.

Bocs, hogy itt el morfondírozgatok magamban ovi ügyben. Tudom, hogy most csak minket érint, de majd ti is sorra kerültök úgyis. :)

Akkor a mi 20-22 fokunk nem is kevés. Kaposváron még a 25-26 fokban teleltünk. Akkor azt szoktuk meg, de már ki nem bírnám. Mondjuk nem tudtam mit tenni, elzárt radiátorokkal volt olyan meleg a lakásban.

Leni egyedül megy pisilni szinte mindig, a zsákban nem is tudom, tudna-e menni így, hogy 3 éves és sosem aludt hálózsákban. Éjjel ő nem kel pisilni mondjuk, de hozzánk átjön. Viszont a pizsirugi miatt írtam, hogy tök jó lenne, mert egyben van, nem csúszik ki a dereka, de reggel is egyedül megy pisilni és tuti megbolondulna reggelente, meg én is a hisztijétől. :D

Azért lenne jó a Simit a hálózsákhoz szoktatni, hogy ő majd tudjon lépni is benne, mint ahogy láttam, hogy Hannának sem okoz gondot.

Jaj, csajok, mához egy hétre ovi. Én el sem tudom képzelni, mi vár ránk. Én egyre úgy érzem, hogy nagyon nehéz lesz. :( Leni érzi a vesztét, egész nap rajtam lógna, el sem mozdul mellőlem.

Sziasztok!

Pitypang!

Nálunk Hanna alszik hálózsákban (jól láttad :D ), de én arra már nem teszek takarót, mert utálja. Próbáltam a délutáni alváskor nem hálózsákba rakni, hanem csak úgy body-mellény-harsinya, és mikor elalszik takaró, de üvölt, ha felébred és az van rajta. Nem tudom miért ez az ellenszenv, de nem erőltetem. Éjszakára body-rugi-hálózsák és ennyi, délben body-harisnya-hálózsák. Pedig nálunk 19,5 fok-ra van beállítva a fűtés estére, csak ezalatt kezd fűteni, és sztem az ő szobájukban még ennyi sincs, mert az hidegebb. Bár ez alkati kérdés, Hanna jó meleg reggel, meg általában beteszi maga alá a kezeit, ha fázik. :D

Leni miért nem alhat a pisi miatt egybe pizsiben? Nálunk Szabi abban alszik, elöl végig cipzáros, és mikor megyünk ki éjszaka pisilni, akkor kicipzározom neki, előhalászom a kukacot (fellépőt használunk és állva pisil) és ha végzett, mindent vissza a helyére. Várom már a jó időt, mikor nem kell ennyi gönc és egyedül is mehet pisilni.

Szia Huhogitárs:-)!

Na én ilyen oviba nem adom a gyerekem az tuti. Láttam már én is ilyet, ahol ciki volt, ha anyuka nem a legújabb terepjáróval viszi a gyereket. És itt nem lesz ajumlátoros quad, ha a világ a feje tetején pörög sem.

Írtam már, hogy itt is sokan Kanizsára cipelik a gyerekeket, mert az a menő. Meg Zalakarosba. Ha láttatok már sznob népséget... Ott mintha mindenki ajándékba kapná a pénzt a bősgészaruból. Csupa márkás és új cuccok, akinek meg nincs akkumlátoros quad-ja, az nem is igazi gyerek. :D A Norbi tesójának a fia is oda jár. A sógornője elég ilyen sznobéria, ő meg képes kihordani Kanizsáról a gyereket oda, ami 20km x 4, mert reggel viszi, majd haza megy, délután ugyanez. Ja, mert a szomszéd faluban építettek egy fullos házat, ami sok-sok millióba került, kész van minden, de nem költöznek be, mert még az udvar nincs kész teljesen és nem akarnak úgy ott lakni. Szegénykéim. :D

Na, szóval tőlük tudom, mi a "követelmény" a karosi oviban pl. Pedig ha majd esetleg ott kapnék munkát, nekünk is praktikus lenne a gyerekeket oda járatni, de így... Kivéve, ha valami olyan puccos melót kapnék egy isteni csoda folytán, de ez szinte kizárt. :D

Ja tényleg, már mondtad, hogy a gazdagabbak behozzák a városba a gyereket.

Na jólvan, akkor nem lesztek megszólva :)

Az nem azon múlik ám (szerintem), hogy városi vagy falusi ovi, hanem hogy honnan jönnek a gyerekek. Ha jól láttam, elég felkapott most a környéketek, szóval nem egy szegény vidék :)

Itt a lakótelepi oviban már akkor is menő volt a lányom, ha vettem Neki egy Siestát, és nem a kínai tornacipőben járt, mint a többiek :D