Főoldal » Fórumok » Szépség & Egészség fórumok » Diagnózis: Pánik szindróma fórum

Diagnózis: Pánik szindróma (beszélgetős fórum)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Diagnózis: Pánik szindróma

2015. máj. 26. 15:30
Gratulálok azoknak akik letették a bogyókat és jól vannak!12 évig szedtem én is rivót meg zoloftot..nem igazán segített hol jól voltam hol nem..aztán kb 2 éve semmit nem szedtem és jól is voltam.olyan boldog és büszke voltam magamra hogy végre nekem is sikerült!Aztán május elején elájultam egyik percről a másikra..nem gondoltam a pánikra se rosszullétre mégis..azóta újra vissza estem..fejbe dől el?talán lehet benne valami de mikor nem is gondolsz rá és mégis szédülsz remegsz félsz..akkor aztán hiába tudom hogy nincs szervi bajom de mégis rosszul vagyok.nem tudok elmenni dolgozni pedig szeretnék de mégse megy..félek elvesztem a munkám akkor aztán mi lesz?ez a legborzasztóbb állapot..szeretném vissza kapni a régi erőm életem..de nem megy..mindent megtennék hogy újra normális életet éljek de nem könnyű ezt legyőzni.nem fogom feladni és remélem újra ki tudok mászni belőle.
25. lomita (válaszként erre: 22. - B00d33e65c)
2015. márc. 17. 13:58
Egyelőre igen, bár néha 1-1 felet beveszek. És nem ér mostanában sok stressz szerencsére.
2015. márc. 16. 15:39

Nagyon egyet értek! AKARAT kell, jöhet bármilyen doki, enélkül nem lesz gyógyulás!

Ezeken én is keresztül mentem és 3 hónap frontinszedés után, magamtól tettem le, amikor is kiderült hogy nincs semmi szervi problémám (mert én azt gondoltam amikor remegtem és csak oltás segített és zakatolt a szívem) mikor az orvos közölte hogy pszichés akkor vettem magam kezelésbe. Egyedül voltam, sok csalódás után de ezek után szembe néztem a múltammal. Össze tudtam kötni miért volt mindaz, el kellett sok fájdalmat engednem. Elköltöztem, új lappal indítottam, máshogyan kezdtem el élni. A cigizést én is letettem ezek után, egészségesen keztem el élni, sportolni és igyekeztem minden kártékony embert kiírtani a környezetemből és többé nem akartam olyan önzetlen módon megfelni már senkinek. 8 év telt el! Azt gondolom csakis rajtunk múlik hogy akarunk élni, de egy ilyet leküzdeni nem egyszerű főleg egyedül! Én is örökké büszke leszek magamra! Azt gondolom méltán megerősített egy életre is bennünket mindez! ;) Gratulálok! <3

23. megi04
2015. márc. 14. 18:42

A frontin olyan,mint tüdőgyulladás ellen a lázcsillapító.

Nekem sikerült letennem,2 évig tünetmentes voltam.Egy rohadt időjárási front előhozta.3 hétig,ameddig a gyógyszer el nem kezdett hatni,megjártam a poklot.Örülök,ha valaki meg gyógyul a petrezselyemtől,citromtól,D vitamintól.Én,inkább szedem,hogy élni tudjak.

Ahogyan egy cukorbeteg is tudja,hogy egy életen át szednie kell a gyógyszerét.Frontint nem,mert az azonnal ható,de a xanax sr. 12 órát tartja bennem a lelket. (nyújtott hatású)és a cipra.

Nélkülük mesélhetném,mekkora hiro vagyok,hogy abba hagytam a gyógyszert,de mi értelme lenne? Én gyógyszerrel bírom,és kész.

22. b00d33e65c (válaszként erre: 20. - Lomita)
2015. márc. 14. 16:52
Szia!Mi a helyzet?Sikerült tünetmentesen letenned?
2015. febr. 12. 15:48
Nagyon sokféle és más intenzitású rosszulétek vannak a pánikbetegek körében. Ez tény. Mindenki másként éli meg ezeket és szerintem nincs igazi gyógymód, ami bárkinél beválhat. Sajnos ezt a harcot mindenkinak magával kell megvívni, kinek hogyan..., segítséggel, orvossal, gyógyszerekkel, anélkül. Nincs recept, amit mindenki alkalmazhat. Én azt gondolom, hogy hosszú ideig nem szabad hagyni ezeket a rosszulléteket anélkül, hogy ne fordulnánk orvoshoz. Szerintem kezdetben kell a "mankó", a gyógyszer, amire támaszkodhat az ember. Amikor érzi, hogy jobban van és nincsenek folyton rosszulétei, akkor már alapozhat kicsit az akaraterejére is. Aki el meri hagyni a gyógyszereket, már erősebb, magabiztosabb, elindult a gyógyulás útján. A többi csak idő kérdése. Mégis azt gondolom, aki csak egyetlen egyszer is benne volt ebben a betegségben, lehet tünetmentes évekig, de sosem tudhatja mikor térnek vissza ezek a pánik rosszullétek. Talán van, akinél sosem, de előfordulhat, hogy bizony visszatérnek. Nagyon sok múlik önmagunkon az is igaz, lehet, tényleg lehet kezelni, ún. önnyugtatással, "befelé beszéléssel", mindenkinek meg kell találni a saját technikáját, ami használ. Rettenetes betegség ez, az biztos. Sajnos egyre többen szenvednek tőle és sajnos sokan vannak, akik csak nevetnek ezen és hisztinek vélik, ők szerencsések, mert valószínűleg sosem éltek át olyan rosszulléteket, mint amiről beszámolnak a pánikbetegek. Szerintem nagyon sok múlik a biztonságon, ha van mellettünk valaki, aki tudja, hogy mi ez és számíthatunk bármikor a támogatására. Mindenkinek felépülést kívánok, aki még benne van...
20. lomita (válaszként erre: 17. - B00d33e65c)
2015. febr. 2. 08:24
Én pár hete tettem le, remélem nem jön vissza, majd néha adok helyzetjelentést.
19. satya109 (válaszként erre: 1. - Paris25)
2015. febr. 1. 19:30
Ez a történet olyan szép, hogy el sem hiszem. Tudod, olyan Szendi Gáboros.
18. stokimagdi (válaszként erre: 17. - B00d33e65c)
2015. jan. 28. 08:56
Nekem a napi 2-3 frontin mellett is jönnek a rohamok :(
2015. jan. 28. 08:37
Le tudtam tenni a bogyókat ahogy már meséltem.Minden szép és jó volt hónapokig.Semmi tünet,tök jól voltam.Aztán ez az alattomos pánik egyszercsak megint megjelent és sokkal erősebben és sokkal borzasztóbb...Most megint napi 3 frontin hogy emberhez méltóan élhessem az életem. :(
16. lomita
2015. jan. 6. 13:45

Sziasztok!

Én is 2013 novembere óta vagyok nyilvántartott pánikos. Nekem is a szívroham érzős fajta van. Frontint kaptam először 3x0,5 most napi fél szem 0,25 kell. Néha veszek be kicsit többet ha érzem, hogy feszült vagyok. Antidepresszánst is írtak fel, de mondtam, hogy nekem egy gyógyszer elég. Szerencsére így is lett. Jártam pszichológushoz, autogén tréningre, de leginkább egy speciális légzés segít ha érzem a kezdődő rohamot. Ennek lényege: 3 ütemig belégzés, 4 ütemig kilégzés. Ezen kívül fontos a mozgás, egészséges táplálkozás, emberi kapcsolatok elmélyítése, gyarapítása, sok pihenés (alvás!) és a magamra fordított idő. Ha ezekből elhagyok valamit, már érzem a feszültséget.

Még egy dolog, hogy ha nincs is segítség, de meg kell próbálni megkeresni az okokat magunkban! Mitől félek? ettől félek igazából vagy csak rámondom? És szembenézni a félelmeinkkel. És addig keresni a félelmeket, amíg el nem fogynak. Rajtam eddig a halál fogott ki igazán, azt elemezgetem, ha erőm van hozzá.

Remélem aki nem tapasztalta meg ezt a rémes betegséget nem fogja soha, aki pedig benne van, nekik kitartást és türelmet kívánok saját testük reakcióinak elviseléséhez és megértéséhez!

15. stokimagdi (válaszként erre: 14. - Cukorfalat19)
2014. dec. 30. 21:35

Nekem ugyanez van, frontint szedek én is.

:(

14. Cukorfalat19 (válaszként erre: 13. - Lily23)
2014. dec. 30. 05:22
Egyetértek :).Én pánikroham szerű tüneményekkel küzdöttem de csak pár hónapig ,hát az is elég volt.Általában boltban,áruházban,de akár otthon is rám tört,heves szívdobogás,mellkasfájdalom ájulás érzéssel+ halálfélelem hogy itt és most végem lesz. frontint szedtem nem sokáig igaz max 2 hónapig,aztán fokozatosan abbahagytam.Áltatlában mostmár ha rámtör ez a szorongás-pánik nyugtatom magam,vvagy elviccelem.Pl boltba várok a kasszánál,hirtelen szívdobogás érzésem lesz akkor arra gondolok,hogy persze rámjött a pánik hogy mennyit fogok fizetni :)De szerintem nekem csak enyhe pánik betegségem van amit még tudok kezelni,gondolom ennek a betegségnek vannak fokozatai.
13. Lily23 (válaszként erre: 11. - BESTia ☺)
2014. dec. 18. 19:31

Az első gondolatom: Mivel lényegében semmit nem tudsz a betegségről, valamit fogalmad sincs róla, mert nem élted át, inkább meg se szólaltál volna... :D


A 2. igen, az okok... na arra mondjál nekem orvosságot, hogy ha valaki így születik meg, (mondjuk hogy az anyja stresszelt végig terhesség alatt, v bármi, ami miatt a gyerek így született már meg szorongósan, és pár évesen már kirobbant nála) és már 3-5 évesen is pánikrohamai vannak, és ettől kezdve így nő fel, mert mondjuk a "tudomány" 10 évvel később szerez tudomást a "pánikbetegség" létezéséről, és akkor már az illetőnek vagy 15 éves "rutinja"... mire elkezdik kezelni... amikor is még szintén gyerek, és már agyongyógyszerezik, kb 5-6 félét tesztelnek rajta, aztán pszichiátria, Xanax, napi 3x, 1-2 évig, stb.. és még mindig csak 18 éves....


A többi része is már történelem, és igazából nem feltétlen akarok rá választ tőled, küzdöttem és küzdök a pánikkal eleget és kezelem a dolgaimat, és győzöm le önmagam naponta, ahogy csak tudom... Akarattal, elszántsággal, stb.

Csak akinek fogalma sincs róla, az inkább ne okoskodjon már, mert a fara mászom az olyantól. Köszi.

De ha meg tudsz "gyógyítani" mindezek ellenére, akkor léccike, ne fogd vissza magad! ;)

12. stokimagdi (válaszként erre: 11. - BESTia ☺)
2014. dec. 10. 22:08

Igen, azt mondják fejben dől el minden.

De mi van akkor ha rajtad kivülálló okok miatt képtelenség megoldani a problémáidat.

Benne élsz. Még a leszarom tabletta sem hatásos.

11. BESTia ☺ (válaszként erre: 10. - Stokimagdi)
2014. dec. 10. 17:57

"Addig ez nem is szűnik meg amig meg nem szűnnek az okok. ( az orvos szerint )"


Nem vagyok orvos, meg a pánikbetegségről is keveset tudok, de szerintem az, hogy a dolgokra (okokra) hogyan reagálsz, az benned dől el. A pánikbetegségről nem nyilatkozom, mint írtam, nem ismerem annyira.


Mindenkinek gratulálok, aki le tudta győzni saját magát, ez az egyik legnehezebb dolog!

2014. dec. 10. 15:00

Nálam az a gond, hogy naponta tőbbszőr jőnnek a szívgőrcsős rosszullétek.

Az idegeskedés az csak egy dolog, de hogy olyan rosszul vagyok, hogy úgy érzem ott pusztulok meg ez már sok.

Addig ez nem is szűnik meg amig meg nem szűnnek az okok. ( az orvos szerint )

2014. dec. 10. 00:31

Ugyesek vagytok. Barki, aki megszabadul barmitol... Mint exEU-s tudom a menetet. Mondani konnyu, de aki benne van :-/

Vkink kell a segito kez, vkinek nagyon nem!


Kitartast mindenkinek!

2014. dec. 9. 23:18

Én 7 évig szedtem kemény antidepresszánst, kóvályogtam és egész nap csak aludtam volna. Aztán azt mondtam, hogy ez így nem élet. Én magamtól kezdtem el megvonni a gyógyszert és szépen lassan először csak keveset, aztán többet végül az utolsó negyedet is letettem, ennek 3 éve. Végül bejelentettem a doktornőmnek, hogy szépen leszoktattam magam a gyógyszerről és köszönöm, jól vagyok! :) Nem azt mondom, hogy azóta nem voltam mélyrepülésben, de ez csak átmeneti volt, mondhatni rossz hangulat.

Szóval fel a fejjel, jól és főleg okosan csináltad! Ügyes vagy! :) Ne hagyd, hogy bárki és bármi visszarángasson a mélybe! Az élet szép és rengeteg boldogságot tartogat! :)

2014. dec. 9. 19:33

Há persze!

Embereld magad, ne hagyd el magad, csak sajnáltatod magad, szimulálsz nem akarsz dolgozni stb.


Ne keseredj el, átmeneti állapot lesz csak. Saját tapasztalat

6. b00d33e65c (válaszként erre: 5. - Stokimagdi)
2014. dec. 9. 19:18
Én is napi 3 frontint szedtem,pár hónap alatt elhagytam.29 éves vagyok és nem akarok nyugtatókon élni.Nem mondom,hogy nincsenek rossz gondolataim,vagy néha nem vagyok rosszul,de már tudom kezelni.
5. stokimagdi (válaszként erre: 2. - B00d33e65c)
2014. dec. 9. 19:13

Én is eldobnám.

Az 53 évem alatt, összesen nem jártam annyit orvoshoz, mint az utóbbi 5-6 hónapban.

2014. dec. 9. 19:07

Nekem azt mondta ma az orvos, hogy kezeljem a stresszhelyzeteket, illetve szüntessem meg minél előbb, ha lehet, azonnal. ( Azt nem mondta hogyan, az egészségügyi problémáimat tudja, de mondtam van itthon még azon felül is bőven. )

Nekem ez a szivgörcsös pánikizém van, a legváratlanabb pillanatokban tör rám, egymás után többször is.

Frontint szedek napi 3 szemet, de ugy tűnik már

kevés.

2014. dec. 9. 18:53

Június óta egy szemet sem? ...Én 1 egész évig nem szedtem,utána "triplázva" tért vissza..:(

Szívből remélem,neked nem fog.Minden jót kívánok!

2014. dec. 9. 18:15

Gratulálok!

Tudom milyen nehéz!

Én is nyáron dobtam el a bogyóimat,egyedül. :)

Minden fejben dől el!

2014. dec. 9. 18:08
A pánikbetegség is múlandó, itt vagyok én az élő példa. :)
Tudom, hogy sokan, akik olvassátok a cikkeimet, azt gondoljátok, hogy velem csak rossz történik, de nem.
A rossz dolgokat csak terápiás jelleggel írom le. És tudjátok mit? Segít! :)

Ugrás a teljes írásra: Diagnózis: Pánik szindróma

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook