Csevegjünk erről- arról, ami Neked éppen problémát jelent, és lássuk új szemszögből a kérdésed. (beszélgetés)
Szióka :9
Látod, mondta, párkapcsolatba, érdekből, nem akar belemenni :)
Igaza van, ne tartsa el valaki, mert előfordul, hogy olyan párt választ, aki kihasználja, mert segít :(
Inkább a saját lábán álljon, de ne szóljon az életébe senki :)
Jah, ez az én véleményem :D
Örülök hogy jól érezted magad tegnap :)
Szép estét!
pihenjetek, mert reggel kezdjük a hetet....
Szia :)
Hát én elsőnek elmennék kisebb albérletbe, először is :)
Aztán meglátnám, hogy bírom egyedül. Közben felújítanám a régebbi barátságokat, akik csak a család miatt maradtak el :)
Sokan vannak má már egyedül, talán jól fog esni, ha néha összejöttök :)
Olyan tapasztalatokat kapsz ingyen és bérmentve, amit sikeresen tudsz hasznosítani :)
Ha ez sem megy, túl egyedül maradsz, még a net mellett is, akkor nézz körül, próbálj kimenni, de ne a fiadhoz, mert álljon csak lábra Ő is :)
Sok sikert mindenhez :)
Szia :)
Már kérdezték többen, én is megteszem: találkoztatok már?
Mert egy ilyen, sok mindent elárul. Belenézel a szemébe, már nem tud úgy hazudni.
Ha csak net ismerettség, akkor ne akarj sokat, várj addig, míg Ő kezdi a barátságot más vonalra terelni.
A fiúk mindig jobban szeretik azt a nőt, akiért tenni is kell és nem azt érzi, hogy bármikor az ölébe hullik :)
Tartás! Én már csak ezt tudom javasolni minenkinek :)
Lehet elmegy így az, akire fáj az ember foga, de akkor nem nekünk lett szánva.
Ha egy fiú után túl sokat kell teperni, lehet meg sem éri, mert miután megkapjuk, olyanná válik, mint a csodás baba a kirakatban, míg nem a miénk, vágyunk utána, mire a karácsonyfa alatt ott lesz, már nem is érdekes annyira :)
Húúú Nyuszkó, eszembe jutott a fiam körüli herce-hurca :8
Az sem volt semmi :)
De, túléltem és még valami, megszokták, hogy én így teszem, aztán meg közöltem mindenkivel, ha a nagymamám, aki 5 gyereket nevelt és még engem is, nem szól bele abba, amit csinálok, akkor Ők se tegyék,
Ha valami nem megy, kérdezek, de minden gyerek más, eleve más korban születtek, születtünk, mások a lehetőségek, az eljárások és mi szülők sem vagyunk ugyanazok, mint a mieink.
A másik, a nagyszülők is kezdték valamikor, Nekiks em volt jó, ha beleszóltak a rokonok.
Gondoljanak ebbe bele és úgy álljanak hozzá.
A kicsinek külön9sen nem jó, hogy ahány ház, annyira más a nevelés.
Jó igaza van Enissnek, mindent meg kell szokni,
de, ha anyósom a torkával betegeskedő gyereknek fagyit adott, miután én szóltam, hogy NE, a gyereknek meg mondta, hogy meg ne mond anyának,
jó kis nevelés mondhatom, pedig szerettem szegény anyósomat, míg élt.
Szóval az ilyenekért foroghat a bicska a zsebekben.
Majd figyeld meg, másért nincs vita egy családban, csak a gyerek miatt. :)
Ha kicsi azért, ha nő és másként, mint a szülei, azért, ha van sapka rajta azért, .... szóval érted.
Minden nagyszülő vét hibákat, amiktől meg szeretné óvni a gyerekeit, de ez nem megy.
Születésekor egy gyerek már önálló egyéniség, hogy aztán mit lehet kihozni belőle, nevelés és hozzáállás kérdése :)
Csak annyit kérdezz a nagyszülőktől, mikor Nálatok vannak, hogy jó az Nektek, ha minden időtöket a vitára és az én nevelésemre fordítjátok, ahelyett, hogy a kicsivel foglalkoznátok?
Mindenkiből szülő lesz, akárhány éves és nem lehet ráerőszakolni a véleményt senkire.
Nekem is sok az a 9-10 óra, mivel most még kicsi, mindent megszoknak, és bizony később, ha már oviba, iskolába fog járni, kellene az a 8 órai lefekvés.
Ha első alkalommal engedtek annak, hogy Ő mit akar, mert hiszed, vagy nem, próbálkozunak mindennel, Ő lesz, aki dirigál.
Próbáljátok ki, fél nyolc, fürdés, kis gyereknek kis mese, nagy gyereknek hosszabb, utána nyitott ajtónál aludni.
Ha hallja a beszédeteket, megnyugszik és elalszik, de ha berohangáltok minden gőgicsélésére, szavára, érzi, hogy uralkodhat, minden az Ő szava szerint van, kihasználja. :)
Kell a szigorú beosztás a kicsinek, hidd el, mert később nagyon nehéz lesz rászoktatni, pedig a nagyobb korban már eleget kell aludni ahhoz, hogy bírja a sulit és a többit is.
Nah tessék én is jól a nyakadba zúdítottam a véleményemet :)))
Mindenkinek kellemes pihenést még erre a pár órára lefekvés előtt :)
Holnap munka, szép hetet a társaságnak :)
Attól függ irántad mit érez, és a potenciális kapcsolata milyen.
Attól, hogy híres ugyanolyan ember, mint más, csak néhány ember többet képzel bele:)
Korkülönbség van köztetek?
így ebben az olvasatban még mindig Neked adok igazat, és igenis hagyják, hogy Te is élvezd a babázást, nevelést, ahogy tették Ők is X évvel ezelőtt.
Én úgy érzem nagyon jól neveled. :)
Finoman közöld velük, hogy Te szeretnéd a saját belátásod szerint nevelni, anyósodékkal jobb ha a férjed közli :) abból nincs akkora sértődés úgy gondolom.
Nem lesz könnyű menet, de muszáj lesz meglépned a nyugalmatok miatt. A nagyszülők kényeztessék, Ti neveljétek a babátokat. :)
Amit még kihagytam:
igaz jó lenne tudni, hogy tényleg van-e barátnője mert akkor biztosan nem kergetném hamis ábrándokba magamat de bátorságom nincsen ahhoz, hogy rá is kérdezzek.
Különben Ti mit gondoltok? Vajon ha lenne valakije, akkor elárulta volna (már csak azért is, hogy ne képzeljek bele semmit a „barátságunkba”)?
Igazából ez az amit én sem tudok biztosan. Sejtem, hogy van valakije (már csak azért is mert egy ilyen helyes fickó biztosan másoknak is bejön) de erre mint már írtam nem szeretnék rákérdezni tőle hiszen lehet, hogy ez a kérdés vetne véget a levelezésünknek.
Találkoztunk már többször is és beszélgetni is szoktunk, de soha nem merem előtte felhozni ezt a témát.
(Annyit elárulok, hogy vele duplán nehezebb lenne összejönni hiszen egy ismertebb személyiségről van szó. De félreértés ne essék nem a hírességébe szerettem bele, hanem magába az EMBER-be.)
köszönöm,tudom én legbelül...
én is sokat sírtam-sírok...de a Babócám a legfontosabb nekem!!!
Jől itt hagytatok..... :(
azért köszönöm, a hozzászólásotokat! :)
jó lenne ha konkrét dolgokat is írnál..
de enisnek nagyon igaza van...
hallgass a szerető szívedre!
az adja a legjobb tanácsot...
Gondolj arra, hogy csak segíteni szeretnének...
Esetleg mikor egyszer alszik a picinyed ülj le velük beszélgetni, és mond el nekik, hogy nagyon szereted és tiszteled őket azért amit értetek tesznek és szeretnéd ha továbbra is segítenének, neked, de szeretnéd te megpróbálni, hogy csináld, és ha szükséged lesz a tanácsukra ugyis meg fogod kérdezni őket.
De értsenek meg téged is, és próbáljanak úgy segíteni, hogy ha te kérsz valamit vagy teszel valamit a picivel ne tegyenek neked ellenkező dolgot, mert az nem jó sem neked sem a picinek, még akkor sem ha ők segíteni szeretnének.
Ha meg náluk vagy hagyd hogy időnként dajkálják kényeztessék te meg csak figyelj nekik hogy megy:)
néha jókat fogsz nevetni mikor kivülről figyeled őket!
és rengeteget meg fogsz tudni gyermeked mutogatós testbeszédéből :) így neked is könnyebb lesz..
Sőt időnként hogy magaddal is törödni tudj, hagyd hogy ők legyenek vele, te pedig menj fodrászhoz, venni egy nadrágot, stb...
Attól még nem leszel rossz anya ha néha mással hagyod, SŐT!
segítesz neki azzal, hogy más értékrendeket is megismer, más beszédstilusokkal is találkozik :)
Szia nyuszkó!
Így elsőre azt mondom, a Te gyermeked tiéd a felelősség , ne hagyd, hogy befolyásoljanak.
Általában az anyai ösztönök jók szoktak lenni :)
Nem tudom miben kérdőjeleznek meg.
A táplálás évről- évre tudományosan változik, a játékok mennyisége is :D A napirended Te tudod, hogy jó nektek. Esetleg, ha bővebben kifejtenéd mi nem tetszik nekik.
Üdv mindenkinek!
Az lenne a kérdésem hogy hogyan kell, kellene kezelnem azt a helyzetet,hogy senkinek nem felel meg az ahogyan én szertném nevelni a gyerekemet?
Ezt úgy értem,hogy 26-éves vagyok,most 10-hónapos a kislányom,és a szüleim,az anyósóm mindent megkérdöjeleznek,kritizálni próbálnak,mondván ök is neveltek gyereket...tudom hogy a tanácsot megkell hallgatni,igyekszem is ezt tenni,de ha közlöm,hogy bevált az a módszer amit én kitapasztaltam,és lett benne rutinom ezáltal,egyszerüen ugy kezelik mintha,én akkor sem értenék a gyerekneveléshez...
ha barátilag fontos, maradj meg így
és várd, hogy ő lépjen,
vagy lépj te
vagy közben ismerkedj mással is...
Közben pedig ne gyötrödj! hanem érezd jól magad!
és mit tudsz róla? van párkapcsolata vagy egyedül van? szokot járni bulizni? találkoztatok már? egy halom kérdés merül fel bennem...
De igazándiból neked kell ismerned az érzéseidet!
Ami szeretetből jelenik meg benned az jó, de ami félelemből, az nem ...
És külföldről a gyermeked nem tud segíteni?
Esetleg ha az egyik szobába egy diákot odavennél és a felét ő fizetné...azaz a szülei...
vagy kisebb albiba menni...
Párkapcsolat?
"Ne szaladj olyan szekér után ,ami nem vesz fel"
Közmondások.
Bontjuk a sátrat. Vége a szép életnek:(
Kellemes délutánt:)