Baba a pocakban vetélés/missed ab után! (beszélgetős fórum)

Nikice! Köszi szépen a sok segítséget. Próbálok türelmes lenni és bízni abban, hogy hamarosan babás leszek ismét.

Controllra 3 hét múlva kell mennem. Remélem a mensim időben jön meg, mivel eddig is mindig pontos volt.

Te hőmérőztél ill. hőmérőzöl? Annyira furcsa, hogy a hőm nem akar leesni mint ahogy egy szokványos mensi idején kellene.

Szia Nyuszi!

A babát tervezünk fórumban találkozhattam veled? Egy időben oda is "benézegettem", de nem tudtam annyi felé követni az eseményeket. Sajjnálom, hogy itt futunk össze megint. :(

Túl hírtelen történt,és nem tudtak altatni vagy mi az ördögöt csináltak? Barbárok! Szegénykém...

A görcs normális, húzódik össze a méh. Én 9. napon vagyok, de tegnap is volt még enyhe görcs.

Ennek következtében van az is, hogy néha egyáltalán nem jön semmi, néha meg esetleg nagyobb "adag". És ez is amiatt van, hogy néha barnás (alvadt), néha élénk jön. Ne ijedj meg, ez normális. Ha darabos, vagy újból lázas lennél, akkor mutasd meg magad az orvosnak. Meg a mennyiség napról napra kevesebb kell legyen, sőt igazán pár nap után, már nem szabad sok legyen (én kb a 4. naptól csak tisztaságit használok, azt cserélem, de nem telik meg). Bocsi, ha túl részletes, csak utánakérdeztem,mert én sem tudtam, mi normális.Ha nagyon erősek a görcsök, és nagyon sok jön újból, szintén doki.

A menisvel kapcsolatban: 4-6 hét múlva elvileg jelentkezik. Kb addigra endelnekvissza kontrollra is, hogy nem maradt-e valami. Reméljük nem!!! (mondju én jövő héten megyek, két hét után, nem értem...)

Ez a "bűvös" 6 hét, sajnos mindig a gyermekágyas időszakot szimbolizálta, mennyivel másabb lenne szülés miatt regenerálódni.

Szóval nekünk két hétig tilos a házasélet, tilos fürödnöm (csak zuhi), és kontroll után kaphatok ezekre engedélyt. A fürdés őszintén szólva jobban hiányzik most...

Az utolsó mondattal kapcsolatban: kettősek az érzéseim. Egyik alapelvem az, hogy ha a baba "magától" megfogan, akkor készen álla tested (és az első mensit "túléli"), vagyis észrevétlenül is távozhat szegéyn, szóval ha megfogan, akkor készen áll a tested. Látod, tehettünk mi akármit, nálad gyógyszer, nálam teljes nyugi, kímélő életmód stb.. nem sikerült legyőzni a temészetet. Ez szerintem fordítva is igaz. Ha minden stimmel, meg foganhat.

A kettőségem másik oldala, ez a küretóta motoszkál bennem, hogy a méhnyálkahártyám mennyi idő alatt lesz megint olyan, mint rég?! Hogy meg tudjon rendesen tapadni. Ha most meg amiatt menne el,mert nem vártam eleget megbolondulnék. És alelki okok: rettenetesen félek egy újabb terhességtől, ill. a terhesség első(első? 12-15) hetétől. Reteggésben, nem biztos, hogy jó babát vállalni, lehet idő kell, míg lenyugszom.De nem vagyunk egyformák.

Nyuszi! Gyógyulást neked! Bocsi, ha hosszú lettem.

Remélem, nem csak itt találkozunk még.

Sziasztok! Engem 31-én műtöttek. Az 5. héten kezdtem barnázni, vérezni, Utrogestant kaptam és az uh rendben volt.Rá egy hétre 27-én már felszívódott a baba. Az orvos 8-án akart műteni, várta, hogy spontán ürüljön ki a méhem, de 30-án belázasodtam.

31-én megműtöttek, kábítottak.De sajnos végig ébren voltam, és mindent éreztem a fájdalomcsillapító sem hatott. Azóta többször is begörcsöltem, néha hasgat a hasam. Vannak időszakok, hogy nem vérzek, néha barnás, néha rózsaszínes váladék jön.

Mennyire természetes ez? Van esélyem, hogy rendesen időben megjön a következő vérzésem?

Nekünk az orvos nem mondta, hogy hónapokat kell várni a következö babával. Sőt ahogy olvastam cikkekben, Angliában, Hollandiában az első normál ciklusban javasolják is a teherbeesést.

Az jó, ha találsz valami magyarázoatot, mit el is tudsz fogadni.

Az én gondom ezzel mindösszesen az, hogy a betegségem miatt közel 50% volt az esélyem rá(nem kezelt betegség esetén). Vagyis joggal hiszem, hogy amiatt ment el. Viszont odafigyeléssel igenis lehet rajtuk segíteni, hiszen ilyenkor nem a ababával van baj, hanem a hormonokkal. nagyon régóta vártuk, már ahhoz is gyógyszer kellett, hogy ő legyen, szerintem legalább megpróbálhattuk volna.

Itt az érem másik oldala. Olyan babát is megmenthetett volna, aki valóban el akart menni, mert nem volt életképes, és akkor egy család élete mehetett volna tönkre.

Nem tudjuk, hogy mi történt, és ez nagyon aggasztó a továbbiakra nézve is.

Amit pedig írtál, abba bele sem merek gondolni...és azt sem értem, hogy ennek nincs humánusabb megoldása? Vagy a későbbi terhességed miatt volt fontos, hogy így hozd világra?

Ez rettenetes.

Köszönöm!

Szeretném már ezt a távolból szemlélni, pedig nyakig ülök benne.Lehet, nem is jó sürgetni az időt, senki sem garantálja, hogy eztán csak jó jöhet.

Hetediket töltöttem.

Tudod, tisztában vagyok vele, hogy ennél sokkal borzasztóbb dolgok történnek máshol, másokkal, de ez számomra életem legnehezebb időszaka. És vár is még rám biztosan rengeteg ilyen fájdalom.Amúgy sem leányálom az életem, mindenért küzdenem kellett. A páromért, azért hogy elindulhassak, kitűnő érettségivel nekivágtam munkát keresni, mert a szüleim nem bírták volna a fősulit. Most küzdök a továbbtanulással, jövőre a jogsi, szóval mióta eszemet tudom, semmit sem kaptam "ingyen". Ezek után kicsit több kegyességet vártam volna a sorstól. Végre kicsit helyrerázódtunk, tervezni kezdtük Őt (immár a 17. hónapot kezdjük), és akkor ez történik. Persze ezt senki sem érdemli meg. legfőképpen a babák nem, de olyan nehéz megérteni,mit miért mér ránk a sors.

Nikice, hány hetes voltál?

Talán annyiból volt Neked jó, hogy ki tudott Belőled jönni az öönsajnálat. Belőlem sok minden nem jött ki. Ide tartozik az önsajnálat is, a bezárkózás, a tombolás...Érzem, hogy ezek még kijönnek valamilyen formában. Anyukám rögtön jött, ahogy hazajöttem a kórházból. Másnap a gyerekek is hazajöttek. Párommal alig voltunk kettesben. Pedig olyankor jön elő az elkeseredettség nálam. Szóval most már félek attól, hogy egyedül maradjak...

Juca, otthon vagy? Egyedül?

Nekem az volt a pocsék, hogy 3 napig magányosan otthon "gyógyulgattam". Lehet fizikálisan jobb lett, de az egyedüllét nem tett jót. Teljesen bele tudtam merülni az önsajnálatba. Akkor volt jó, ha a párommal voltam. Akkor valamennyire tudtam tartani magam, és ő bekapcsolata tv-t, a telefonom, míg én csak enyát hallagattam, gyertyákat gyújtogattam, és sírtam. Lehet, ez is kell...nem tudom..

Juca, Neked is ugyanazt tudom mondani, ha beszélni akarsz róla, vagy esetleg kérdeznél (én sokat kérdeztem olyanoktól akik átestek rajta, hogy fizikálisan normális-e egy-két jelenség) itt vagyok. 4 nappal korábban volt nekem, mint Neked.

Sajnálom.

Istenem Panna! Annyira sajnálom!

Úgy tudom, mi egyidősek lettünk volna. Nem írogatom le, most mik jutnak eszembe, mert őszintén szólva engem sem érdekelt más baja. Nem osztogatok kéretlen tanácsokat, úgysem megy az elfogadás. De ha úgy érzed, jobb ha kiírod magadból, én itt leszek. Mindig "visszjárok" ide.

Sziasztok!

Sokat olvasgattam itt, de látom, nem vagyok egyedül...Nekem is volt kedden egy missed ab-om. 15 hetesen. Úgy, hogy a Babával előtte minden rendben volt. (Leszámítva a vérzéseket az elején). Nehéz feldolgozni...

Köszönöm.

Vége van, végül 10-et adtunk, mert két nappal előtte mégegyszer megvizsgált(5000) és a kontroll is annyi lesz.

Nem sajnálom tőle. Remélem, nem sokára élő babámmal járok hozzá!

Szia

Én 5000ft ot adtam!

Köszönöm a választ! és a bátorítást!

N.

Szia

Bocsi hogy csak így beleszólok!

Én 10000ft-ot adtam,de azt is soknak találtam!

:)) Sok-sok lelki erőt kívánok neked!!

Mégegyszer feldobom a kérdést, hátha valaki csak az utsókat olvassa, nem olvas vissza! Bocsi!

"Lányok!

Szerintetek mennyit adjak a műtété után a dokinak?

(amúgy is benn lenne, olyan időpontot keresett, amikor ő "rendel", "ügyel", mittom én...)"