Az ideális testsúly tanulható (beszélgetős fórum)
Hát ezt nem tudom ,hogyan küldtem el.....törölve!!!Szóval a kiút az evés rabságából-ra gondoltál????Ha nem,akkor is érdemes volt elolvasni,lehet fáradtságevő vagyok????Az elmúlt években is sokszor 3-4 órákat aludtam,hazamentem a munkából az evés a napi egyszeri,/délelőtt nem mertem enni,mert kinevettek,hogy minek eszik hisz úgyis kövér!!!,megalázó volt../majd 1-1,5 óra alvás ,dolgozás..és így tovább minden nap.Túlhajtottam magamat.Ma is 1-kor feküdtem le,4-kor keltem....De enni jóllakni,addig is pihensz,ha nincs idő az evésre,1 csoki és mehetünk,éhenhalás ellen,jó....40kiló az biztos ennek az eredménye,ezt eddig is tudtam,csak a dolog megfogalmazása más!
Gyöngyi,a kiúz az evés rabságáb
Igen, ismerem az érést. De meg lehet tőle szabadulni néhány hét alatt, ha komolyan betartod az evésidőket. Kialakul a feltételes reflex, hogy evésidőben van étel, máskor kár is rágondolni. És egy idő után tényleg nem jut eszedbe az evés evésidőn kívül.
A zöldségevés nagyon hasznos, de él legjobbnak mégis azt tartom, amit a holnapomon is írok a 90 napos újratöltve link alatt.
És bemásoltam itt a naplóba egy régebben írt cikkemet, mely szintén hasznos lehet.
Persze. Mert általában akarjuk is meg nem is. Mert mindig van valami előnye a jelen helyzetnek is. Csak ezt ritkán valljuk be magunknak. Mire jó nekem a túlsúly? Mit vesztenék, ha nem lenne? Mi jót akar az az "énem", aki úgy irányítja a dolgokat, hogy ez legyen, ami most van? Ezek a kérdések csak első hallásra furcsák. Érdemes egy kicsit a legnagyobb őszinteséggel elidőzni náluk, és őszinte válaszokat találni. A túlsúly tünet, a túlsúly jelkép, a testünk a színpad, amin a lélek eljátssza a maga drámáját.
Mostanában minden nap meditációt,agykontrollt hallgatok.Próbálom magamban tudatosítani a célom elérését.El akarom hinni,hogy tényleg be tudjuk vonzani az életünkbe a soványságot ill a számunkra ideális testsúlyt.Végül is felfoghatjuk a dolgot úgy is,hogy most jött el az idő az életemben,hogy nekem ezt meg kell tennem,hogy végre valahára lefogyjam.Jó lenne tudni mi is az én feladatom az életben,mire vagyok hivatott?
igen, olvastam :-))
és újraolvastam :-))
ugyanez a dolog egyszer működik, máskor meg nem,
valami megvan hozzá vagy éppen hiányzik az agyban
= az elhatározásban.
vagy tévedek???
de igaz, odaírtad, hogy adjunk időt magunknak, és szánjunk időt magunkra, az elhatározásra, és a megvalósításra..........
szia,
szerintem egy elég jó gondolatot hoztál össze!
evéskényszer, és az agy járása
kulcsgondolatok, szerintem
el kell érned (érnünk!!!), hogy máson járjon az agyunk, pasikon, ruhákon, cipőkön, filmeken, táncoláson, sporton, utazáson, minden máson, és a nem evésen, és biztosan vannak erre ügyes technikák, valószínűleg mindnekinél más, de a sok másféle elfoglaltság biztos egy ilyen.
a zöldségevés szerintem egy jó kezdés, ha nem is életforma, minden megoldás jó, ami minőségileg-mennyiségileg diétás, ezt elvileg tudjuk, csak nem akarjuk tudomásul venni (önkritikát is gyakorlok), vagyis fejben rendet tenni, akarni és tenni érte = lemondásokat vállani, ami egészen addig lemondás, amíg meg nem jönnek azok az első sikerek, amik felvérteznek akkora erőkkel, ami elég....
igazából más nem győz le téged csak te magad.
Köszönöm,Tudod regisztráltattam magamat nálad,úgyhogy majd tényleg megpróbálom olyan módon amit ajánlottál,ha siker van megírom...Azt szeretném kérdezni ,hogy evéskényszer,,vagyis olyan ,hogy állandóan azon jár az agyad,hogy mit kellene enni,szóval ilyesmi fordult veled is elő???A zöldségenélésen most tartok a 10 hétnél,vagy a 11.nél,már nem tudom,lehet most már valami mást is kellene enni...
Kedves 49,5! Neked is azt tudom mondani, amit Kerena-nak írtam a 22. hozzászólásban. :)
Kedves mazsidrazsi76!Sajnálom, hogy nem sikerült a vásárlás. Nem tudom, hogy van ez, lehet, hogy csak néhány boltjukba visznek? Ez titok előttem. Elvileg az internetes könyváruházakban is van. (Azért elvileg, mert néha van, néha nincs, ezt sem értem egészen, de a kereskedelem útjai számomra kifürkészhetetlenek.) Itt a fórum mellett feltűnő könyves portál reklámjára kattintva is megtaláltam. De ha az én honlapomon a könyv képere kattintasz, akkor ott is olvashatod, hogy hogyan rendelheted meg postán. Azt hiszem, hogy ide a fórumba nem írhatom le konkrétan, mert az reklámnak számít.
Drága Gyöngyi.Ma voltam Debrecenben ,mind a két könyevesboltban,amelyikben mondtad,hogy meg lehet vásárolni a könyvet,még csak nem is hallottak róla!Rákerestettem a rendszerükben és azt mondták mind a két helyen ,hogy ők ezt a könyvet nem forgalmazzák!!!!!Hogyan lehet ez,hiszen a honlapodon világosan le van írva hol kapható.Most keressem meg a neten ,és rendeljem meg???mazsidrazsi
Csak kb. 10 kilóval kell megküzdenem, és keményen sportolok is, inkább amiatt "beszélgetnék", mert a tudatosság nálam sem működik tökéletesen.
Én is megnézem a weblapodat. Esetleg én is szívesen fogadok tanácsokat:-))
Igen, így gondolom. És ha ezt a szemléletmódot kombináljuk azzal, hogy naponta csak háromszor és nagyjából ugyanabban az időben eszünk, és kalóriatartalmú italt is csak akkor iszunk, akkor biztosan kedvező változást tapasztalhatunk. :)
Kedves Gyöngyi!
Köszönöm a válaszod!
Ha jól értelmezem, akkor elsősorban a gondolkodásmódon kell változtatni, hogy ha eszünk, akkor ne úgy gondljunk, rá, hogy megint csak hízunk tőle, hanem, hogy hál' ég, hogy van mit enni, ráadásul még finom is?!
mazsidrazsi76, hajrá! Ez a beszéd! Néha jelentkezz, hogy hogy haladsz! Nem feltétlenül a nyilvánosság előtt, de én azt sem bánom. De privátban is szívesen olvaslak.
Kedves Kerena!
Mindannyiunknak az a leghasznosabb, ha gondoskodó szeretettel figyelünk magunkra. Ez azt is jelenti, hogy megfelelő időt, figyelmet számunk magunkra. Én nagyon hasznosnak tartom, ha van három evésidőnk, és csak akkor eszünk, s közben kalóriatartalmú italokat sem iszunk. Ezektől sem kell azonban teljesen megválnunk, de ezeket is csak evésidőben javaslom. És még azt is fontosnak tartom, hogy adjuk meg az evés módját hétköznap is. Ha eszünk, figyeljünk az evésre! Élvezzük az ízeket! Az evés örömforrás is, és ez nem baj, sőt! Szerintem, ha ezeket megfogadod, pár hét múlva már látod az eredményét. A pizzákat pedig a legnagyobb örömmel és élvezettel, a legnagyobb lelki nyugalommal edd meg alkalmanként. S közben örülj neki, legyél hálás, hogy ezt megteheted.
Ha van kedved, pár hét múlva írj, hogy változtattál-e valamit a szokásaidon, s ha igen, milyen eredményt tapasztaltál. Sok sikert:)
Kedves Gyöngyi!
Az én súlyom 66 kg, de nem vagyok magasabb, mint 152 cm. Ez zavar, bár gyerekkoromban mindig azon csúfoltak, hogy olyan vékony vagyok, mint a hurkapálca. Aztán tinédzser koromban korházban is voltam, mert szorulásos vagyok. Ennek folyamán szépen meg is nőtt a hasam. Szeretnék pár kilót lefogyni, de nem szeretném feladni a hasam, hisz nagyon szeretek enni. Nem vagyok fittneszguru, így csak ritkán eszem salátát, az engem nem laktat. Havonta 1x, 2x rendelünk pizzát, amit nem tudok kihagyni az életemből és nem is akarok! Ha nem ehetek kedvemrevalót úgy érzem depressziós leszek. Ilyen esetben mi a teendő?
Semmi vesztenivalóm nincsen,mindenképp nyerhetek,ha mást nem...tapasztalatot.Már elolvastam a honlapod,megcsinálom!
Kedves mazsidrazsi76! Igen, megértelek. Tudom, hogy milyen nehéz, de azt is tudom, hogy nincs reménytelen eset. Remélem, hogy tudok olyant mondani a könyvemben, ami használ. Olvasás közben írd fel a kérdéseidet, s küldd el nekem! A legjobb tudásom szerint válaszolok majd.
Mindenek előtt azt javaslom azonban, hogy legelső lépésként (már most, minek is halogatnál?) olvasd el a honlapomon, amit a 'Csak felnőtteknek' link alatt írok, és kezd el kialakítani a kötött étkezési idők szokását. És kezdjél el étkezési naplót vezetni. Írd le, hogy mikor éreztél késztetést az evésre, milyen érzések kapcsolódtak még ehhez. Ettél-e, amikor eszedbe jutott, vagy ki tudtad várni az evésidőt. Ha ettél, mit ettél? Milyen érzéseid voltak azután? Örömmel veszem, ha beszámolsz nekem. Ha elindulsz velem a változás útján segítek. És ha hallgatsz rám, megláthatod majd, hogy a változás érdekes. És veled is megtörténhet, ha szeretnéd. Varázsigéim nincsenek, de szenvedned nem kell. Van-e vesztenivalód, ha elfogadod a tanácsaimat?
Kedves Gyöngyi!Nekem 70kilótól kellene megszabadulnom,még csak 33 éves vagyok!!!Tudom,hogy nehéz lesz és kitartás kell hozzá.Olvasgattam a honlapod,és leírtátok,fogalmazzam meg magamban miért lett a háj rajtam.Szóval kis korom óta túlsúlyos vagyok,rakódtak rám a kilók,78 kiló olyan 13 évesen lehettem.Ha te is voltál,már korán súlyos,akkor átélted te is a sok megaláztatást....Még az ovodában ha párba kellett állni sem fogta meg egy gyerek sem a kezemet,"mert zsíros",meg rugdostak...szerintem egy fiúnak se kellett annyit verekednie,mint nekem,nagyobb lettem féltek tőlem.Nekem kimaradt az életemből randizgatás,a fiatalkori szerelem,mert egy kövér lány kinek is kell,a mai napig nincs egy tisztességes ruhám amit felvehetnék,Szeretnék már családot,gyereket...tudom,ha lefogyok attól nem fognak jobban szeretni,de talán az első meglátás nem a döbbenet,a szánakozás lesz,hanem meglátják bennem is az embert,a nőt!!Én is azon az elven vagyok,hogy ha nem kellek kövéren ,ne kelljek soványan se,hiszen ez is én vagyok!!!ÉN soha nem tapasztaltam milyen az ideális súly,hiszen már első osztályba is olyan súllyal mentem ,mint egy felnőtt,jól emlékszem,pedig milyen régen volt már az első osztályos orvosi vizsgálat,a doktornéni is jól kinevetett......És az ember ha bántják,ha csúfolják mit is csinál,eszik...mert boldogtalan,magányos,menne közösségbe,de nem engedik,hogy csatlakozzon!Amikor ovodás voltam mindíg az ovónénivel voltam,szeretett!Egy nap kimentünk az udvarra játszani,már nem tudta elnézni,hogy a háta mögött álldogálok,elzavart:menj a többiekhez játszani.Én mentem is csak nem volt kivel,ott álltam álldogáltam és sírtam amiért az ovó néni elküldött magától.....Tudom senki nem fogyhat le helyettem,nekem kell véghezvinni a dolgot.Sokat keresgéltem,rájöttem fórumozgatom,hátha az idegenek ,a sorstársak megértenek..De itt is kaptam már ítéletet,hiába aki nem próbálta....Boldogtalan vagyok,nem akarok így élni,ha valakivel találkozom nem a szemembe néz,hanem a hasam mustrálja,azt hiszi nem látom?Nem járok sehová,nincsenek barátaim...elolvasom a könyved,talán segít..........
mazsidrazsi76,
6-15 éves koromig én is kövér gyerek voltam, tudom, hogy miről beszélsz. (Erről direkt nem írtam a cikkben, mert ez egy másik hatalmas terület, majd talán egyszer...) És ennél még rosszabb, hogy a kisebb fiam is kövér kisfiú volt,és anyaként nem tudtam megvédeni a bántásoktól, s ez még sokkal rosszabb, volt, mint amikor engem bántottak. Ezért hosszabb távon szeretnék majd a gyerekek elhízásának kérdésével foglalkozni. De ez annyira komoly téma, hogy még sokat kell rá készülnöm nagy-nagy felelősséggel. A gyerekek elhízása egyébként is csak az anyjukkal szövetségben oldható meg.
Rólad szólva meg biztos vagyok benne, hogy a kitűzött célodat el lehet érni. Nagyon komolyan ajánlom segítségül mindazokat, amiket különböző helyeken leírtam. Vannak "megélhetési fogyókúra tanácsadók", akik azért foglalkoznak ezzel a témával, mert nagy üzletet lehet belőle csinálni. Én azért beszélek erről minden fórumon, mert belülről látom, és azt szeretném, hogy azok a nehézségek, fájdalmak, melyeket meg kellett élem azzal nyernének értelmet, hogy mások életét megkönnyíthetem.
Ezek a dolgok,mind-mind igazak!De nem lehet általánosítani hiszen egy 2-3 éves gyereknél még nem állnak fenn azok a tényezők amelyeket leírtatok.Az én meglátásom az,hogy titok igenis van,mégpedig azért,mert az a rengeteg információ ami a birtokunkban leledzik,hasznos és jól használható, a titok pedig az benne,hogy miként tudjuk az ismereteinket a saját hasznunkra fordítani.Mert azt kell mindenkinek megtanulni,kikísérletezni, mi az ami neki a legjobb,egyénileg.Ezért nem tartom elég jónak a dietetikusokat,mert nem számít nekik az egyén,általánosságokat mondanak.Azután meg mindenki ossza be magának...Egyébként kedves Gyöngyi,gratulálok a fogyáshoz,és a súly megtartásához is!
Kedves Gyöngyi,150kilósan?Egészen kicsi korom óta mást sem kaptam mint bántást.,gyűlöletet.Mert,hogy a gyerekek bántanak,de a felnőttek is?!!A jelenlegi súlyom 2 hónapnyi munka eredménye.és meg lesz a 78 kg!!!
Így van, kitartás nélkül nem megy. Azt azért érdemes tudni, hogy 'miért' is akarok annyira kitartani. Valóban annyira fontos-e? A MIÉRT-ben van a hajtóanyag! :)
pannita87 szerintem is, az önvizsgálat nélkülözhetetlen, és stratégia is kell. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy hasznos, ha harcolunk önmagunk ellen. Jobban járjunk, ha megértésre törekszünk. Valamire csak kellett nekem az a túlsúly, ha már a szervezetem "odacsinálta". Mire "használtam" eddig azt a hájfalat? Mit jelent számomra a nagyobb test? Hatalom? Védelem? Figyelem? Vagy éppen fal, ami mögé elbújhatok? Anyaság? Vagy inkább elrejtem a nőt? Súlyosabb egyéniség vagyok? Nem vagyok könnyű nőcske? Mire van szükségem, amit eddig a háj igyekezett megadni? Mit használhatnék helyette?
mazsidrazsi76 biztos, hogy teljesen jó lenne, ha sovány lennél? :)
Sirga, egyetértek. Minden változásban maga az EMBER a legfontosabb. Vannak általánosnak tekinthető alapelvek, melyek személyre szabottan tudnak működni, "futószalagon" nem.
zena01 :) Az a titok, hogy nincs titok. :)
További ajánlott fórumok: