Az ideális testsúly tanulható (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Az ideális testsúly tanulható
veled nem könnyű, mert a hibát keresed
kérlek a jót keresd!
kétféleképpen lehet élni!
1. kritizálod az adott helyzetet, lázadsz, és szidod a rendszert, bosszankodsz, dühöngsz, elkeseredsz, megvigasztalod magad, erőt gyűjtesz, mérgelődsz, szidod a körülményeket, stb
2. elfogadod az adottságokat, azzal nincs dolog,nem is szánsz rá időt, mármint arra, hogy értékeld, egyszerűen alapnak veszed! kész. és arra építkezel, úgy hogy megfeleljen az alapra!
munka: örülj, hogy van! munkanélküliségről most ne beszéljünk, elveszi ugyanis az életkedvet.
fárasztó munka= alap
sokat kell aludni, rendszeresen kell enni, szervezni kell a szabadidőt
nem lázadni mazsi, mert az elégedetlenség boldogtalanná tesz!
de ha továbbra is világfájdalom akarsz lenni, akkor én tényleg feladom!
ez ugyanis belül dől el, és nem a körülmények tesznek világfájdalommá!
megfigyeltem, és biztos vagyok benne,
ha akartál változni, jól veszed ezeket a mondatokat,
ha nem, akkor nem!
ha ennyire napi szintű és hangos a sok a bántás, akkor legyen máltóság alapon egy realció!
vállald magad! a következő képpen:
ha szól valaki hozzád döbbents meg azzal, hogy válaszolsz neki:
"tényleg igaz, nagyon sokat ettem, tudom, hogy nagyon meghíztam, de megváltozom." és egy nagy mosoly
a többi "na persze, hisszük, ha látjuk" rekaciókra már nem kell további válaszokat kitalálnod!
kérlek, ne maradj szótlan, grimaszos céltábla
én is kiváncs vagyok a reakciókra
megdobnak kővel dobd vissza kenyérre
csak próbaképpen!
az önelfogadás most kezdődik!
eddig nem okosan tettél magadért, eleve kudarcra ítélten
ezt talán is te is érezted!
most másképp csinálsz majd mindent
és folyamatosan egyre több párod lesz
ez egy folyamat
kicsit sokáig nem indultál el, vagy rossz irányokba...
de most már nyugi!
akkor most én kőkeményen lecseszlek!
elengedni a fájdalmat!
ami fáj, az mindig az a rész, amennyiben te egy beszólást találatnak és igaznak érzel!
innentől ha beszól valaki, elmosolyodsz magadban: hála ég, már nem igaz! hála ég, már teszek magamért!
sok jó ember van! aki rossz, vagy nem rossz, de éppen bántó= az az ember boldogtalan!
ha téged bánt valaki= tudd, hogy az a valaki rosszul van, magával van rosszul, nézd meg, lásd meg, és bocsáss meg neki! ne mondd el neki, de magadban egy mosoly magadnak, és a tudat, hogy te már több vagy ennél, teszel magadért, jól érzed magad a bőrödben (emiatt nem bántasz másokat!).
és felülemelkedsz ezeken a nem fontos napi apróságokon
praktikus tanács: odamenni, ahol kedvességet kapsz!
pusz
Mindjárt elolvasom a többi részét is,,,de reagálnék az elejére,,,,,,,,,,,
Nem jól látod a dolgot,,kicsi vagy ,kis aranyos,be kell iratni az ovodába,,komolyan nem voltam csúnya gyerek sem,,,,de mikor megrugdosnak,ütnek ,vernek,nem akar a többi a párod lenni,mert neked zsíros a kezed,akkor hogy is van az önelfogadás??????
van arra egy jó mondat, hogy egyesek azt hiszik, hogy mindenki ővelük foglalkozik, őket nézi, minősíti, de a szomorú valóság az, hogy mindenki el van saját magával foglalva, és egyáltalán nem figyel másokat. És azok az egyesek csodálkoznának, ha megtudnák, mennyire nem érdekli az ő sorsuk a másikat. :-)
Nem, mazsi, itt egyetlen ember ítélt el téged, aláz meg téged,és ez te magad vagy!
és amilyen a kisugárzásod, azt fogod másokkal is láttatni, pontosan azt látják meg, amit te érzel, aki szépnek látja magát, az másokkal is elhitetteti ugyanezt, neked azonnal arcot kell váltanod: egy olyan belülről boldog, harmonikus és vidám egyéniséget mutass!, akin ezt veszik észre legelőször, hidd el nekem, egy kedves mosoly minden kilót feledtet -ez a legelső időkben pont elég!
Meg kell tanulnod szeretni önmagad,
azzal, hogy változtatsz, és folyamatosan változol, és elnyered azt a formát, amit szeretnél mi hiányzik még belőled? miért vagy ilyen nagyon undok???? mondd meg!
nem hiszel magadban? vegetatív hiányaid vannak? egy állandósult alultápláltság? az éhes ember nem tud mosolyogni....
te teszed magaddal!
szeresd magad!
méltóság: nem alárendelni magad, mindent megadni magadnak, tiszteletet, szeretetet, hitet! hinned kell magadban! esélyt, időt, energiát, alvást (kénylemes ágyban), ételt (a legfinomabb fajtákból és annyit, hogy jól is lakj vele!)
m eg kell tanulnod ételt választani, tányért teletenni, jóízűen, boldogan, lelkiismeret furdalás nélkül enni!
A fenébe mazsi, neked kell kiszabadítanod magad abból a börtönből, amibe zártad magad!
az, hogy hogyan lesz jó, boldogító, kielégítő és mégis fogyasztó az az étkezés, hidd el, Gyöngyi módszere jó lesz! én is változtattam rajta- a magam számára, 4-szer eszem, még gyümölcsnapot, víznapot nem csináltam, lehet, hogy nem is fogok....bár, ez nem biztos, az ember később ügyesebb lesz, fejlődik,
nem gyümölcsöt reggelizem,
mégis úgy érzem, nagyon hagyatkozom Gyöngyi elveire, és a másik kedvencem Kriszcsike, talán Gyöngyi kicsit elméletibb tanácsokat ad, és Kriszcsike konkrétabban a gyakorlati hibákat és elveket mondja, nekem bejött mindkettő, olvasgass tőlük, és alkalmazd!
lassan, egyesével.
a 3 hónap nagyon drasztikus volt, én ebbe nem merek beleszólni, hogy mikor hagyd abba, de talán fokozatosan is rátérhetsz arra az életmódszerű étkezésre, írtad, hogy a húst könnyen saláta mellé teszed, de a többit?
a párolt zöldség nálam vízben, sóval, esetleg fűszerekkel megy, tehát nem lesz több a kcal.értéke, noha nem számolom,
írtad, hogy rizs, tészta?
én pl. a rizshez teszek gombapörköltöt, vagy karfiolpörköltöt.... só, víz, pirospaprika, fekete bors, petrezselyem.... esetleg lepirítom..teflonban, olaj nélkül, ez elég sovány technika.... ennyire talán nem is kell minimalizálni
vedd a tányérat és oszd fel! az elég lesz
de ez már megint mind gyakorlati kérdés!
ma gondolkozz el azért, hogy emberszámba vehetnéd magad....
Igen! Egyetértek, teljes mértékben!
Abban is, hogy tegnap éjjel köpni-nyelni nem tudtam, mert mazsi szerintem is olyan súlyos gondolatokat írt, amikre én is fogok még reagálni!
és én sem tudtam hirtelen egy mondatban egy jó választ adni. Annál hosszabb, többlépcsős ez az egész.
Mazsi, ez egy szép kis út lesz, apró lépésekkel, apró feladatokkal, apró sikerélményekkel, de mivel folyamatosan haladsz, emiatt mégis hamarabb célba érsz, mint azt gondolnád!
Az első legyen a méltóság!
én is írok még hozzá!
Szervusztok........
Hol és mikor kezdődik az emberi méltóság......ki tudja,nehéz félretenni 33 évet a sok megaláztatást,bántást.....a anp mint napi harcot,hogy félelemmel menjünk,hogy megint belénkrúgnak.El se hinnéd milyen büszke vagyok ,feltartott fejjel járok,és hogy valójában ez álca????palástolom vele a bennem élő érzéseket,talán ,igen......Szerethetem magamat????nem tudom,megérdemlem????azt sem tudom,hiszen az életem perpillanat 0-van,egy picit talán,de csak talán.3 hónappal megelégeltem,mi vagyok én.....feláldozom magam a közösségért,a családomért.Nekem nem jár semmi???Kis nyüzsi vagyok,szeretek mindent tudni,mindenben benne lenni.Most meg ,kit érdekel,kit izgat,csinálja mindenki ahogy tudja,,kicsikét lelkiismeretfurdalásom van,de kit érdekel.....Érdekel az valakit mit érzek???mi fáj????érdekel valakit,hogy 33 évesen nencs saját családom,gyerekem???Hát neeeeeeeeeeeeeeeeem.El vagyok könyvelve,mint szánalmas ember,aki minek is vágyik párr hiszen TEEEEEE,ugyan már:::::::elnézést ezért....de rohadjon meg mindenki,most ezt gondolom....azért is megmutatom,hogy igenis lesz családom,lesz gyerekem.Pillanatnyilag meg tudom tenni,hogy a hét pár napján magammal foglalkozom,megcsinálom a kötelességem,azonkívül SEMMIT DE SEMMIT AT ÉGEGYADTA VILÁGON!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!Meditálok,tornázom és kóricálok az interneten és gyűjtögetem az információkat,és szelektálok......Elhagytam a barátom....új életet kezdtem,,ez egy más élet innen csak minden jobb lehet.Az elmúlt 33 évem meg se történt velem,se szórakozás se nyaralás,,,,még nyaralni se voltam életemben se....nem, baj...ez ellen is teszünk....
Jó reggelt! Szép napot mindenkinek.
Mazsi, nagyon komoly dolgokat írsz. Most reggel nincs annyi időm, hogy válaszoljak, de délután jövök, és elmondom, amit gondolok.
Előlegbe csak annyit, amit már mondtam tegnap: A legfontosabb, hogy gondoskodó szeretettel figyeljünk magunkra. Az az emberi lény, aki te vagy, az van elsősorban rád bízva ezen a földön. És ő (azaz te) egy csodálatos, egyedi és megismételhetetlen lény. Szegényebb lenne nélküled ez a világ. Tehát, a magadra fordított idő fontos. Az emberi méltóság része. Nem munkagépek vagyunk. De még egy munkagépre is kellő időt szán a gazdája, elviszi szervizbe, karbantartja, feltölti üzemanyaggal. De mi nem gépek vagyunk. Az evésnek is méltósága van. A testünket tápláljuk a Föld termésével, az emberi munka gyümölcsével. Ha nem érezzük az emberi méltóságunkat, akkor miért hajtjuk magunkat? Akkor miért akarunk egyáltalán bármit? Vagy talán csak annak jár az emberi méltóság is aki elég szép, elég jó, elég gazdag, elég híres? Neeem!!! Az minden egyes ember elvitathatatlan alanyi joga!!!! És nagyon fontos: Az emberi méltóság ott kezdődik, hogy mi magunk megadjuk magunknak. Belülről fakad. Ha csak mástól várom, ha egyáltalán mástól várom, az tévút. Hogy várom el mástól hogy szeressen, elfogadjon, ha én nem vagyok képes szeretni, elfogadni magam? Hogyan vagyok képes mást szeretni, elfogadni, ha magamat sem tudom? Csak az érdemes a szeretetre és az elfogadásra, aki elég szép, elég jó, elég híres, elég gazdag? NEM! Minden ember!
Mazsi, ezt gondold végig: Megérdemled a szerető gondoskodást! Az az ember, aki ott legbelül van... mindegy, hogy mi minden rakódott rá..., hogy mi bántás érte...
Szóval a mai napra javasolt elgondolkodni valóm az emberi méltóság. Mit szóltok ehhez? El tudjátok fogadni, hogy ennek a fórumnak a témája itt kezdődik? ... hogy a házépítést is az alapoknál érdemes kezdeni?
nem, értelek, mazsika!
jó, hogy megírtad...
tudom, hogy váltottál egyet, egy nagyot, 3 hónapja,de az nem a végleges!
már én sem beszélnélek a számolásra!
a tányér az tányér, majd azt megnézed, felosztod, és lesz egy kisebb fele, meg egy nagyobb fele!
a szétválasztásnak nagyon sok fajtája van, szerintem ne vedd túl szigorúín, viszont azt életed végéig tartsd!
kaját elkészíteni és enni kell! nem sajnálni rá az időt! majd fog ez neked örömet okozni később.
fogyj még egy kicsit, de utána engedd el a fogyáshoz kötődést! olyan életmódot kell kitalálni, amivel tuti a fogyás, és kész, mindegy mikorra, ha 1 év 1 év, ha 2 év 2 év
közben úgyis látszani fog,
szerintem ebben óriási tapasztalata van Gyöngyinek, aki még ma is fogy!
és ne görcsölj! bízz a módszerben! majd, amit követni fogsz! és nyugi! és jó éjt!
holnap beszélünk...:-D
Na most pont úgy teszel,mint aki nem itt van:((((hát nem az életmódváltáson vagyok???????
A jövő héten 3 hónapja!!!!!!!!!!!!
Szóval az én 0.pontom a többszöri étkezés,,,az egyet felváltottam 5-el,és ehhez tartanom kell magamat,mert leáll az anyagcserém,,,,
Tehát ezzel megvagyunk,a reggeli gyümölcsevésem ,szintén megvan,mindegy hogy most almát ,sárgarépát,vagy körtét eszem
Nos a többi étkezést úgy osztom el eszem amikor korog a gyomrom,és keveset,mert hamar megtellik
a zöldségevésem is beállt
most az eldöntendő kérdés továbbra is az,hogy egyem mindenhez zöldséget és válasszam szét a tápanyagokat,válasszam a szétválasztás azon formáját,hogy napi szinten működjön a szétválasztás,vagy csináljam a napszakok szerintit.....és én ezzel indultam el a legelején is,és még most sem tudom,semmivel nem vagyok okosabb mint voltam,hiszen a szétválasztó diétát szeretném csinálni,csak még most sem tudom kivitelezni.................a nyers zöldség hússal az oké...de minden más,,,nem tudom,nem tudom azt se,hogy ha megpárolom a zöldségeket,akkor azzal hogyan változna meg a kalóriabevitel,,,,de számolgatni nem akarok,nekem arra nincs időm,,,tudom,tudom ,azt mondjátok arra van idő amire szánunk,,,,,nem akarok több időt szánni az evésre mint amennyi feltétlenül szükséges......Most is azt mondom,egyszer jóllakni,és nincs gond,,,egy szál se,úgy kell mondani magamnak egyél már valamit,nem megy egyik percről a másikra.Akkor a másik,hiányzik az ,hogy akkor mikor félhulla vagyok ne egyem valamit valami olyat ami hírtelen energiát ad,,hogy bírjam,,,ehelyett megy az alma,továbbá hiányzik az is hogy mikor ideges vagyok,depressziós,bánatos,szintén ne egyek ,mert nálam az egyszeri étkezés is úgy működött,hogy ettem amikor ettem sokszor tényleg csak akkor mikor már vagy rosszul voltam ,vagy amikor időm engedte,mert arra is rámegy legalább fél óra,sokszor sajnálom rá az időt,,,,,az evéssel is időt veszek el......most azt kell elérni,hogy ne mondjam azt,hogy mi a fenének is ültem le enni,mikor már ezt is,meg azt is megcsinálhattam volna,és nem kéne megint éjfélben lefeküdni,,,,,na ezen kellene segíteni,meg azon,hogy ne töltsem az időt a kajakészítéssel...Imádok főzni,sütni,de ha nem fér bele,akkor nem .Sokszor elgondolom kellene egy bejárónő:))))mosna ,főzne takarítana,,,Sokszor de jó is lenne,ha valaki eléd tenné,ennyi és nem több,de az mindíg meg lenne,változatos nem lenne gond vele,,,,,Le kellene ülni,,,ki kellene találni egy heti étrendet,napoknak megfelelően és azt betartani,,,,a dolog igen egyszerű,Könnyebb nem enni,mint enni rendszeresen ,keveset,változatosat,és csakis akkor enni,és nem enni mellé,na ez a nehéz...egy kis falat ez ,egy kis falat az.....Na,most kopp üres minden,keserűcsokim nekem is van ,enni kell,mert csökkenti az édesség iránti vágyat és ami a legjobb az egészben,ha meg kell enned,már nem is kívánod....Hiába az elme,,,
úgyhogy továbbra is várakozó állásponton vagyok,még nincs meg a rutin a megszokás,a tejes meggyőződés,ha ez megvan a hit,hogy amit csinálok az jó nekem akkor elkezdem a szétválasztást,még nincs meg bennem a kellő akarat,vagy hogyis nevezzem az elszántság és ismétlem a meggyőződés,az a legnagyobb bajom félek attól,hogy ha mást is eszek a salátán kívül akkor megállok a fogyásban,majd meglátom,ha elérem a 140-et,a mérlegelésemig még van 1 hónapom,,,addig ráérek kiokoskodni,hogy merjek váltani vagy se,addig itt-ott egy-két szelet halacska,vagy 5-10deka sajt,hús elfér a salátában,,,azt kell eldönteni,min tudnék életem végéig élni,megvonások nélkül....... hát remélem nem voltam túl összefüggéstelen,már nem olvasom vissza...
mert folyamatosan alakul egy ilyen tudatos élet, nem?! javuló értelemben
igen, biztos, nagyon végiggondoltnak tűnik, valóban nem sajnáltam rá az időt, de mit tegyek
tudnom kell, hogy tehessek, okosan.
innentől már nem rólam szólna, én elvagyok
csak beszélgetnék is, ahogy Gyöngyi, ha van kivel
én majd akkor, ha van valami olyan eredmény, ami másik módon is igazolja, hogy jól váltottam...:-D
nem tudom, mazsi?! esetleg nem akarsz életmódot váltani?
esetleg bedobhatnánk néhány embernek ezt a típusú módszer központú fórumot...
nem tudom...
nem szeretnék főszereplő lenni, Gyöngyi pedig kész, neki már nem kell változnia...
49.5 Tetszik! :) A magunkra fordított gondoskodó figyelem nagyon hatékony. Ha ezt elérjük, nyertünk. Az ember ne legyőzzem magát, hanem értse meg. Nem vagyunk büntetésben. Én is szoktam fekete csokit enni. :) Szeretem. Bár sokkal kevesebbszer kívánom, mint régen. De ha megkívánom eszem.
Szóval sok mindenben hasonlóan gondolkodunk. :)
kell egy önmegfigyelés, önismeret
kell egy cél
és kell hozzá egy terv
ami nálam eddig hiányzott
-fokozatosság
és a tervet végre kell hajtani
nem fogyési terv (az az eredmény)
hanem étekezési terv
nem számolással,
hanem elvekkel
a tervet pedig személyre kell szabni
nekem nagyon tetszettek a lépéseid, de magamra formálva:
-nem lesz víznap (egyelőre)
-nem lesz gyümölcsnap (egyelőre)
-lesznek kötött étkezési idők, nass nélkül
-de nem elég 3-szor, mert, nem tudok 2-szer sokat vagy annyit enni,hogy kitartson, én 3-szor szeretek kb. egyforma mennyiséget, + reggeli
- nem gyümölcs lesz a reggeli
- én is osztom a tányéromat: 33% -66% (párolt/nyers zöldség)
- de én nem választom szét az ételeket,pl. a tésztára sajt
ebédre, vacsorára inkább főtt
délután inkább hideg, de ott is osztom a tányéron a (sonka/túró/sajt/stb) és (zöldség/gyümölcs)
részeket 1/3- 2/3 arányban
és aztán a folyamatos fejlesztéssel mindez lehet még jobban a te módszeredhez hasonló, de
egyelőre nekem a nem kínzó módszer a fontosabb
én ugyanis rendre 1-1 hét alatt kiéheztettem magam, azért 1 hét alatt, mert nem extrém diétákat csináltam, mégis.........
emiatt én egyelőre ennyit vállalok be
és ami fontos:
a bevállaltat addig nem szigorítom, amíg nem jön az igény rá, amíg nem életmód, rutin...
majd utána, ha kell...
ahogy a sportban is, amikor egy szint megy, magától fejlődik az ember , igényli
mondjuk, ha ettől elkezd beállni a súlyom, akkor nem érdemes bolygatni
és a kényeztető elemek:
capuccino, fekete csoki 1-2 kocka,
édes reggeli
minden relatív, nekem már a rendszer is nagy dolog!
:-))
hát
tudatosan (felismertük, megfogalmaztuk)
apró lépésneként (fokozatosan= nem terhel, jólesik)
tervezetten
49.5! Kíváncsian várom! :)
(És nem ismétlés, ha itt is elmondod, amit a másik fórumban, mert azt nem olvasom.)
A szokásaink formálnak bennünket.
A sikeres embereknek sikerre vezető szokásaik vannak. A karcsú embereknek meg olyan szokásaik, melyek azt teszik lehetővé, hogy ideális legyen a testsúlyuk.
Persze minden ember más. Nem egészen egyformán hatnak ránk a dolgok. Ezért igazi sikert csak személyre szabottan lehet elérni. De vannak azért általános szabályok is. Én abban látom a siker alapvető titkát, hogy :
1. Felfedezzük azokat a szokásainkat, melyek a túlsúly kialakulásához vezettek.
2. Ismerjünk meg olyan hasznos szokásokat, melyek először leszedik rólunk a felesleget aztán meg lehetővé teszik, hogy megtartsuk az elért eredményt.
3. Apró lépésenként hagyjuk el a káros szokásainkat, és alakítsunk ki hasznosakat.
Nos, most megmondtam, hogy mit hasznos csinálni. :) Innentől kezdve már „csak” egy „apróság” hiányzik: a HOGYAN? :)
megpróbálok én is pontokat összeszedni, elveket és lépéseket....
Gyöngyinél ez nagyon tetszett!
leginkább az, hogy egyik lépés a másik után!
szép napot,
én is így látom,
a módszer a fontosabb
és a fogyás a következmény
nem lehet egy idegi koncentrációval végigcsinálni egy éhezést, kibírom-kibírom...
illetve azt a fajta motivációt, ami ehhez kell, ki a fene biztosítja egy életen át??
én motiváció nélkül is tudni akarok jól enni, vékony lenni! jólesően, spontán, néhány megszokott elv alapján
ismételjem meg magam?
a másik fórumon pont leírtam néhány új elvet...
szóval, vannak, gyűlnek, megnyugtat....
lassan be is épülnek hozzám...
hiszek benne
:-))
49,9 Én nagyon kíváncsi vagyok a tapasztalataidra. Meghallgatásra, véleményre, támogatásra tőlem számíthatsz. És rám vonatkoztatva örömmel veszem tőled a hasonlót.
Szerintem is hasznos lenne a módszerről beszélni. :)
És nagyon jó lenne, ha mások is bekapcsolódnának. Mert ahogy mondtam egyikünk sem őrzi a bölcsek kövét, de ha a tapasztalatainkat összevetjük, sokra mehetünk.