Apás szülés hatása a férfiakra (beszélgetős fórum)

De most ugye ezzel nem arra célzol, hogy pozitív élmény volt számára a szülés.

"Intézkedéshez" meg nem feltétel, hogy pont az apa legyen az.

Én barátnőmmel voltam bent szülésnél, szerencsére már azután hogy én szültem, még így is "rémisztő" volt (pedig ügyes volt, gyors volt, "tiszta" szülés volt), ami nem a szó klasszikus értelmében félelemkeltő, hanem sokkoló hogy mivé tud válni egy nő teste, arca és az egész lénye ott a görcsök alatt és tényleg csak a feji résznél maradtam, bár a méhlepényt "kihúzást" volt szerencsém látni.

Én is azt hittem addig magamról, hogy húúú én milyen facán bírtam, tök simán lezavartam, de tuti hogy én is kifordultam magamból, csak én azt akkor ott már nem érzékeltem, nem is emlékszem rá, egy "kívülállónak" legyen az férj/pasi/barátnő ez nem mosódik a memóriájából

Sokkal jobban jársz majd anyukáddal, ő nem lesz egy rémült nyuszi, tudja majd, mi mi után következik, és lelket önt majd beléd :)

Mi meg majd innen szurkolunk ;)

Na de én még egyetlen férfitől sem hallottam, hogy aztaaa mekkora élmény volt, inkább amnéziába esnének és valahol a lecsutakolt gyereknél kapcsolódnának vissza az eseményekbe.

Az megint más, hogy otthon anyának, hogy ne legyen hiszti -kvázi megfélemlítve- mit vetít, meg miket mond el haveri körben. Az én cimboráim nagyon nagy része férfi, aki tehette szülőszobán kívül maradt, aki meg bejutott, hát (mondjuk egyik sem viccelődött, az emlékek inkább sokkolók, mint humorosak).... és nem azért mert nem férfiak, óóó dehogynem, egyszerűen vannak dolgok, amik nem tartoznak a férfiakra (legalábbis arra tuti nem akivel még valaha szexuális kapcsolatot akarok létesíteni)

Nem minden férfi egyforma. Pl. az én párom eléggé érzelmes típus, meg szokták dolgok érinteni, és el is szokott érzékenyülni fontos pillanatoknál, ezért róla el tudom képzelni, hogy meghatódik, nem úgy, mint pár "muszáj" pasi,aki soha nem látta a feleségét szőrös lábbal, altesttel, kitárulkozva, kényes helyzetben... mert az ciki; miért pont szőrmegalléros gyerekkel lenne rá kíváncsi?

Őszintén hiszem, hogy egy valamire való pasit ez nem kellene, hogy eltántorítson a későbbiekben semmitől, és aki utólag még gúnyolódik is ezen, egy igazi pancser.

Igen..Én is szakasztott így tudtam elképzelni...Aztán pár év múlva,rájöttem,igazuk van azoknak,akik azt állítják,a férfi agy,és a női agy az nagyon különböző..:)Igazuk van!:)

Hogy a pasi mit gondol szülés közben,az az Ő titka marad,mindörökre.Az én férjem azt mondta:Nagyon szép élmény volt.Pedig az én férjem,soha,semmit nem dicsér meg..De hogy közben mit gondol?? A fene se tudja.Nem is érdekel:)

Én egyszerűen csak azt akartam,lásson egy szülést,tudja meg,mit szenved egy nő,ameddig világra hozza a csodát. Látta.:)

A férjem azt mondta,jó volt mellettem lenni,a fejemnél állt,fogta a kezem,de a tolófájásoknál zavarta a tehetetlenség,meg ahogy ő fogalmazott az orvos töketlenkedése :)

Végül császár lett,azt mondta,az fantasztikus élmény volt,ahogy láthatta a fiunkat,nézhette,ahogy mérik stb.Bár ugye nem látott semmit,de mondta,hogy úgy rángattak,mint egy disznót,ettől majdnem rosszul lett.

Azt mondta,újra bejönne,de ha megint császár lenne,a műtőbe már nem.

Nem apás szülésnél mit lát a pasi: anyuka bemegy szülni, másnap vidám, hoznak egy csomagot, ez a gyerek. Mindenki örül.

Apás szülésnél: bemennek szülni, és testközelből látja az egész folyamatot, nem úgy, mint valami misztikus eseményt, hogy bár tudja, hol jön ki a gyerek, most premier planban is tapasztalhatja épp. Szerintem átveszi anyuka ritmusát, ráhangolódik ő is, és ebben a felfokozott lelkiállapotban bújik ki a gyerek teljes természetességében, felsír. Ekkora apuk is felocsúdik, hogy ez az én gyerekem, ómájgád, és elszabadulnak az érzelmek.

Én így tudom elképzelni.

ez szerintem is gáz. nem csak a gyereke, hanem a felesége sem érdekli.

(kivéve, ha az asszony direkt nem akarja, hogy ott legyen, mert inkább anyucival szül...)

Úgy beszéltek a szülésről, meg vérről, mintha egy trancsírozós horrorfilm jelenete volna. Ugyanmár! Nincs ott annyi vér, mint egy disznóvágáson :-D

és ha ennyit nem bír egy FÉRFI, akkor ha a gyereket, feleségét neadjisten baleset éri, hogyan fog segíteni? odébbmegy, hogy ne lássa a vért??? akkor nem is férfi :-D

Ja, nem tervezzük, hogy bejön, anyukám fog nekem segíteni, de kíváncsi lehetek, nem?

:P

Férfifüggő.Van aki bírja van aki nem,van aki bent szeretne lenni és van aki bent szeretne lenni de nem bírja...és vannak akik teljesen elhatárolódnak.

Hatása?

Egyénenként változó,

ha ismerei a nő a férfit akivel együtt van akkor az a nő meg is tudja állapítani bírni fogja e,jó lesz e a bentléte stb stb

...és van aki hibázik,mert elsülhet bizony rosszul is.

cáfollak, nem én adom a szájába a szavakat!

szívesen emlékszik vissza mindkettőre, mindkét fiát elsőként ő tarthatta a kezében.

mondjuk ez is úgy hangozhat, mintha én adnám a szájába a szavakat, de nincs itthon, hogy ő maga mesélhessen nektek róla :-)

A kötődés,biztosan erősebb! Az én férjem,mind a 4 fiát szereti,de amelyiknél bent volt,annak a rezdüléseit is ismeri..Már-már jobban,mint én.:)A negyediknél is be akart jönni,de szépen kértem,had ne...

Amikor megszületik,és először összebújunk,akkor megszűnik körülöttem a világ...Csak Ő van,és én..:)Az a pár pillanat,feledhetetlen,eufória.Féltékenyen örzöm.:)Az a pillanat,csak az enyém!!:)

Nálunk bent volt apuka, mindkét szülésnél. Hatalmas élmény, kihagyhatatlan egy APa számára - azóta is ezt mondja, nem csak nekem. :-)

nyilván nem a szülő nő lába között kell állnia, de nem hagyhatja magára, én így gondolom.

nálunk azt mondta szülés előtt, hogy az lesz amit én szeretnék. így hát bent volt.

nagyon sokat segített viszont egy barátunk élménybeszámolója is, három hónappal előttem "szültek" a feleségével, és mindent részletesen elmesélt, biztatta a férjemet, hogy ne hagyja ki. Nem bántuk meg! :-)

Te vajon miért is várod? :DDD

Ne tedd ki az embered ilyen megpróbáltatásnak, én nem tenném, nincs ott semmi szépség és látnivaló :)