Anyósom, apósom beleszól a gyermekeim nevelésébe, 20 éves vagyok, szerintetek éretlen vagyok még a gyereknevelésre? (beszélgetős fórum)
Hm. Van egy fiatalember, aki már két gyerekes apuka, tehát gondoskodni kell négyükről, de nincs otthonuk. Ezután még ki kellene egy vagyont fizetni albérletre...ami miatt kilátás az önálló otthon megszerzésére nincs, mert még ez mellett arra is gyűjteni kellene, ami ugye évekbe telik. Azt hiszem, ő vállán is van nagy teher.
Nem szabad egy házastársat választás elé állítani, hogy vagy a szüleid vagy a családod! Mert a kettő nem választható szét, és mindenki sérül!! Tehát a kompromisszum marad.
Jó modorral, mosollyal mindenkit meg lehet győzni - hát még egy nőt????!!!
Ha nem bírod költözz,gondolom nem fognak visszatartani.
Egyébként rosszakat tanítanak a gyerekkel?
Próbáld őket megérteni! Beszélgessetek arról, hogy volt az ő gyermekkorukban, hogy törődtek velük a szülők, a rokonok, hogy "nevelték" őket, mik voltak az általános társadalmi szokások. Csak akkor értheted meg őket, ha tudod, milyen körülmények között nőttek föl.
A fiatal korukban tapasztalt hagyományok erősen befolyásolják őket. Talán ők is az idősebb szülők árnyékában kezdték el az életet, tehát akaratlanul is azt a viselkedésmintát adják tovább.
Ez ismerős! Én sem mertem szólni! Midig lefagytam amikor rákezdtek! Csak gyomorgörcsöm lett ettől a sok idegtől! Párom nagyon összeveszett az anyjával! Anyósom meg fogta magát és kitagadta örökségböl, nem engedi be a lakásba, nem köszön neki utcán, és azt mind azért, mert a Férjem nem hagyott el az anyja kedvéért.
Mivel van 2 gyereketek, bizonyára szeretitek egymást! Akkor meg a párodnak ki kellene állnia melletted, és nem veled veszekedni a szülők miatt. Ha nem lépsz valamit hamarosan, nagyon sokat fogsz szenvedni, és ez rányomódik a gyerekekre is! Nem beszélve arról, hogy a házasságotok is rámehet, ha férjed nem téged támogat!
Mi ugyan külön költöztünk, de anyós felettünk lakik - panelban-. Addig nem fogom bevállalni a gyereket, amíg ott lakunk. Amikor odaköltöztem, mindent jobban tudott. Páromnak hogyan vágjam a kenyeret, hogyan kenjem meg, hogyan issza a teát. Mindent.
Most nyáron lesz az esküvőnk. Annyit ért csak el vele, hogy már mindenki tudja, milyen lesz a ruhám, de őt nem fogom elvinni a próbákra sem.
Azóta belátta, hogy hibázott, már nem annyira kritizálja a dolgokat, de nem szeretnék többet engedni neki, mert a saját bőrömön tapasztaltam meg, milyen is ha ő "segíteni" akar.
Persze nem ártana beszélgetni, hogy meg tudjátok húzni a határokat, az a bizonyos élni és élni hagyni...
legyünk őszinték: mi nők eléggé hajlamosak vagyunk arra, hogy irányítsunk, főleg a részletekben.
amennyiben nagyobb a ház, bizonyára vannak elkülöníthető részek is. Nekik tulajdonképpen ti vagytok az életük! Próbáljátok egymást szeretni, egyezségre jutni, mert a családi összetartás elengedhetetlen!
Ez mind igaz, de mi lesz azzal a gyerekkel, meg anyával, ha a nagyszülők már nem lesznek? Az anya szavát állandóan kétségbe vonták a gyerek előtt!!? Ebből mi jót tanulhat egy gyerek? Hát anyuci tojok a fejedre, mert eddig a mamira, meg a papira hallgattam, ők meg nincsenek?
Persze véleményt, meg tanácsot lehet fogadni, de helyettem senki ne nevelje már fel a gyerekemet! Meg igenis rám hallgasson, ne a nagyszülőkre! Nevelnem nekem kell! Nagyszülőknek meg kényeztetni! A tanácsokat meg nem a gyerek előtt kell megvitatni!
Pedig sürgősen lépnetek kellene szerintem! Bármely szülővel együtt élni a pokol! Mármint ha párja, meg gyereke van az embernek! Nálunk ugyanez volt a helyzet, csak akkor még nem volt meg a gyerek, hanem velem csinálták ezt! Ez odáig fajult, hogy a családommal együtt egy szar szemét genya lettem, holott nem is találkoztak, csak egyszer. Azóta volt esküvő, mondanom se kell , anyósom akarta megtervezni az egészet, főleg hogy mi legyen a kaja, kitalálta hogy ő akar főzni, mert rajta kívül senki nem tud, még a ruhámba is bele akart szólni!!! Ebőől olyan nagy összeveszések lettek, meg abból amik utána következtek, hogy azóta megszületett a gyerek, 9 hónapos és még nem látták!!! Kijelentették, ők nem is vigyáznak rá soha, mert majd vigyáz rá aki csinálta!
Szóval ha nem szeretnéd, hogy nálatok is ilyen problémák legyenek, sürgősen beszélj a pároddal, hogy rendezze le a dolgot a szüleivel (senki sem vitatkozik szívesen szerelme anyjával) de a legjobb lenne, ha egy külön épületbe tudnátok költözni.
És nem vagy rossz anya!!! Én is fiatalon szültem! De tökmindegy volt hogy mit csináltam... Egyszerűen ők sem bírják elfogadni a tényeket, és állandóan felülbírálnak, az ő szemükben Te is gyerek vagy mint a fiuk! És mivel ők az idősebbek, nagyobb a valószínűsége, hogy nem fognak már változni.
A szülők mögött egy élet tapasztalata áll, amiért megküzdöttek, Egy idő után majd kiderül, hogy igazuk volt és neked is könnyebb lesz, mert nem a saját bőrödön szenveded meg. Nagyon fiatalon nagy felelősséget vállaltál a családdal. Ez pedig nehéz!! Lázadni lehet, másképp csinálni lehet, de nem biztos, hogy más eredményre fogsz jutni, mint arra - még ha szégyelled is bevallani, hogy a francba, igazuk volt! Sokszor azt hisszük, hogy majd mi majd megmutatjuk!!, aztán szépen csendben elhallgatunk, mert nem lett igazunk. A közmondás szerint az okos más kárán tanul... Azért, mert elmúltak 50 évesek, csak idősebbek, de nem buták.
Sokat változott ugyan a világ, a technika, de bizonyos dolgok nem. És még mindig jobb egy "konzervatívabb" családban élni. Talán a pozitív dolgokat, előnyöket kellene inkább kiemelni. Nem rosszabbak ők, csak egy kicsit mások, de ez érthető is. Az ő korukban te is másképpen fogod értékelni a világot! És gondolom, sok rutin, tapasztalat nincs a hátad mögött! Addig jó, amíg segítenek! Ha majd csak négyen lesztek, sokkal-sokkal nehezebb lesz!!
egyetértek.Ismerem már ezt a fajta kifogást,hogy így könnyebb,csak sajnos a nők sokkal szabadabbak,több függetlenségre vágynak,és sokkal jobban irritál minket,ha valaki megmondja,mit csináljuk,vagy épp helyettünk döntenek.
Laktam én is a szülőkkel,de besokalltunk,elég volt,külön mentünk.Nekem júniusba lesz 2 éves a kisfiam,és tény,hogy anyagilag könnyebb volt valamivel,na de a nyugodt életet semmi nem pótolja,pénz ide vagy oda.próbáld megbeszélni a pároddal,hogy szóljon a szüleinek finoman,elhiszem,hogy te nem akarsz,valószínű félsz,hogy zokon veszik,megértelek.Ebben az esetben a párodnak kell "helyre "tenni a szüleit,mondd meg neki,hogy te ezt így nem bírod,vagy költözzetek el,vagy nem lesz jó vége.Én tudom,ebbe a cipőbe jártam.Akár a kapcsolatotok is rámehet:S
szerintem meg nem kellene így leosztani senkit! 20 évesen is lehet gyereket vállalni, és felelősen nevelni, nem kor függő, és mindenki másképp érik!
és sokan laknak szülőkkel, sajna ez van, ettől még nem lesz vki felelőtlen és meggondolatlan
Ezzel jár az együtt lakás... Ti döntöttetek így. Mi úgy döntöttünk, hogy külön fogunk élni, így sokkal kényelmesebb, így a saját életünket éljük, nem kell csak egymáshoz igazodnunk. Igaz, még most sincs gyermekünk (26 évesek vagyunk), de egyáltalán nem vagyunk elkésve, 20 évesen még javában egyetemre jártunk, nemhogy már 2 éves gyerekünk lett volna... Szerintem igenis elsijettétek.
Nem akarlak ezzel megbántani, de ti döntöttetek így, akkor meg ne sírj, hogy beleszólnak az életetekbe. 20 éves vagy, még gyerek. Skóciában élünk, itt 22 éves kortól lesznek papíron felnőttek az emberek és ha visszagondolok, még 22 évesen is gyerek voltam. Sőt, még most is. :D És még most is meg kell gondolnom/gondolnunk, hogy saját ingatlannal, autóval, jó munkával rendelkezünk, hogy jöhet-e már a gyerek, érettek, felelősségteljesek vagyunk-e már.
sajnos az együttélés "velejárója"...
mi évekig nyögtük az albit, most meg még jó pár évig a törlesztést... nem könnyű, de így nem szól bele senki semmibe...
További ajánlott fórumok:
- Gyerekszáj - gyermekeink aranyköpései
- Miért támadják azokat a szülőket, akik vegetáriánus módon étkeztetik a gyermekeiket?
- Ti támogatjátok anyagilag a gyermekeitek életkezdését? Ha nem, akkor miért nem?
- Meditáció az iskolákban? Mire nevelik a gyermekeinket?
- Tudsz venni ajándékot a gyermekeidnek Karácsonyra?
- Hagyod, hogy édesanyád beleszóljon a gyermekeid nevelésébe?