Anyósokról (beszélgetős fórum)
Aranyosak vagytok..
Tegnapi nap nem volt könnyű. Az égész úgy kezdődött, hogy drága anyuka nem ült le a szülői sorba a polgári esküvőn..
Párom ott állt mellettem, mint egy kis nem is tudom mi, sírt. Nekem meg azt hittem megszakad a szívem érte.
A templomba is ment a pofahúzogatás.. ("állítólag vallásos," napjában 8x megy a templomba..)
Anyum is csak nyelt, nem szólt semmit. Pedig Ő aztán egy anyatigris.., de türtőztette magát.
Aztán a vacsin kirobbant a botrány..
Szitu: Pezsgő koccintás. Anyuka kisfiához: "kisfiam, nem kell meginni a pezsgőt egyszerre, ha nem szeretnéd, ne idd meg nya-nya-nya.." (férjem:) 36 éves)
Na, ezt nem bírta ki a barátnőm és Anyum összenézés nélkül.. Erre felpattant, kijelentette, hogy Ő nem tűri a megaláztatást és elrohant haza.. Hugi, meg lelépett azzal az ürüggyel, hogy szoptatnia kell. Vissza sem jött- (az még kérdés, hogy szülői utasításra-e) Maradt após és az unoka meg nagyi=(anyós anyukája)
Na, erre varrjatok gombot!!!!!!!
És most szar ezt leírni, de nagyon rosszul érzem magam, mert tegnapi napnak annyira szépnek kellett volna lennie, de...:((((((((
Azért én is szeretnék Nektek Sok Boldogságot kívánni.
Az előbb elfelejtettem.:)
Hát...
Tényleg gáz egy anyósod van. Nem gondol bele, hogy ezzel csak a fia életét keseríti meg? Gondolom a férjed:) örlődik közöttetek.
És ez semmi jóhoz nem vezet.
Egyedüli gyermek a férjed? Vagy ha csak fiai vannak, akkor tényleg kész. Azt mondják, hogy a fiús anyukák nagyon hülyék. Ezt igazolni tudom én is. Én is tudnék mesélni.
Azt ajánlom neked, hogy próbáld meg lezseren venni a dolgokat. Eleinte nagyon nehéz, de később már nem fog annyira izgatni a drága mama.
Szia Ekka!
Megdöbbenve olvasom a soraidat, készülj fel,hogy nem lesz sétagalopp a házasságod.
Az én anyósom is szerelmes mind a 2 fiába...ahhoz képest csak kihasználja őket.
A nagymama mesélte,hogyha úri kedve úgy tartotta, és nem bírta a gyereknevelés okozta streszt,akkor csak gondolt egyet és bevonult 1 hónapra a szanatóriumba. A helyzet az, ahogyan az elbeszélésekből leszűrtem,hogy az a nő csak ellátta a gyerekeit. Ha kellett akkor megetette, elvitte iskolába...stb. Ennyi és nemtöbb. Mesélték,hogy a párom amikor 3 év körüli volt csak ült a sarokban és még nem beszélt, erre a nagymama elvitte magához , kivitték a telekre, hogy halljon pár emberi szót is a szerencsétlen..
Húúú, olyanokat tudnék mesélni,hogy csak na.
Én úgy próbálom megoldani a rázós helyzeteket, hogy anyós-pajtásra megpróbálok semmi rosszat mondani, aztán ha látom ,hogy hülyének néznek, akkor FINOMAN elmondom a véleményemet. A párom igazat ad nekem, főleg most,hogy az ő szeme is kinyílt.
Egy a lényeg, nem szabad engedni, hogy a fúrkálásaival közétek álljon, miatta sose veszekedj a pároddal.
Mindenesetre nagyon sok boldogságot kívánok Nektek!!!
Azt tudom, hogy szeretjük egymást és azt is, hogy ezt a drága anyuci nem tudja elviselni..
Utál amiért elvettem tőle a kicsi fiát...
na ez már tényleg gáz. Itt mindenki mást tenne,valaki lenyelné a dolgot,valaki ellenkezne. Ezt csak és kizárólag magadban kell eldönteni.Te mit akarsz és mit ér neked ez a kapcsolat.
Remélwem jó döntessz.
Jöttem panaszkodni.
Szombaton lesz az esküvőm, bár már ebben sem vagyok biztos. Az anyósom kiborító, mindent megtesz azért, hogy a fia ne nősüljön meg. Szó szerint szerelmes a fiába. Úgy irányítja, mint egy 6 éves gyereket, pedig nem 6, hanem 36 éves.
Vasárnap-hétfőn még dolgoztam telebeszélte a fia fejét, hogy nem lesz boldog velem. Tegnap meg megvolt a nagy csalási dráma. Párom kinyögte, hogy nem akar nősülni. Csak este tisztult ki a kép, hogy anyuci hatására.
Este felviharzott drága anyuka és kijelentette, hogy Ha elveszed EZT akkor vedd, de én nem leszek ott, sem pedig az apád, mert nem nézem végig, ahogy a halálos ítéleted írod alá.
Nem tudom, miért utál ennyire, mert szerintem a 4 év alatt soha nem bántottam, megadtam Neki a tiszteletet és segítettem, amiben csak tudtam. Szerinte a mi kapcsolatunk egy nagy rakás sz@r, mert az nem szerelem, ahol két ember veszekszik.. Könyörgöm.. mit vár 4 év után?!?!?! Persze, hogy vannak konfliktusok. Ahol 2 ember együtt él ott lesz is és volt is..
Most teljesen kiborultam, hogy mi lesz.. Bár az Édesem azt mondja, ha nem lesz ott az anyja, hát nem lesz, de én mégis félek... Tudom mekkora hatása, van a banyának a fiára.. Szombaton tuti még kiagyal valamit..
Mit lehet ilyenkor tenni?
Sziasztok!
Csak annyit h az én anyósom jó messze lakik tőlünk, és nem tud beleszólni a dolgainkba:))
De lassan én is anyós leszek ,és a lányom jövendőbelijét imádom, mintha a fiam lenne:D
Mindenkinek ilyen jó viszonyt kívánok.
Üdv
Nekem még nem anyósom, de annak tekintem valamennyire, mert aki most a párom, ahhoz szívesen hozzá mennék, bármikor. (Csak hát még fiatalok vagyunk.)
Az ,,anyósomra" második anyaként tekintek, mert nagyon szeretem. Csodálatos személyiség. (Persze anyukám mellett.)
Neki mindegy, mikor jön!!! Nem tudom lerázni! A kevinezést meg már próbáltam vele megbeszélni, normálisan, higgadtan, tudod, mi volt a válasza?
"Nem érdekel! Keeeeviiin, Keeeviiiin!" Tiszta idióta, esküszöm, már az őrület határán állok.
én azon csodálkozom,hogy anyósom mindig pénzért sír nekünk,most augusztusban pedig ,már harmadjára jön fel ide,pedig 260km-re lakik....
ja,és nálunk még nem volt....:)
Az enyém mostanában viszonylag normálisan viselkedik, és engem is idegesít a jelenléte. Ő minden héten általában csütörtökön várható, és olyankor van nálam a heti takarítás. Amikor hullafáradtan jópofiznom kell ahhoz, hogy kevinezi a gyerekemet, holott a gyereket mindenki Kálminak hívja, hát, én se tudok nyugis lenni. Folyton azt lesem, hogy most ugyan mit kísérletez a gyereken.
Meg ugye hiába nem ugat mostanában, a régi tüske azért megmaradt. És szerintem ő is ugyanúgy utál, mint azelőtt, csak türtőzteti magát a gyerek miatt. Hát én is kénytelen vagyok ezt tenni...:(
Az én anyósom alapjában jó.Csak vannak dolgai, amiket meg kell tanulnom még figyelmen kívül hagyni és akkor nem lehet gond.Csak néha nehéz.
De azt tudom, hogyha a sors muszáj ( pl. betegség )formájában nem kényszerít arra, hogy egy fedél alatt éljünk, egy háztartásban, akkor arra csak úgy nem kerül sor.Ugyanígy vélekedem a saját apám felől is, nálam ez nem csak a párom szüleire érvényes.
En szerencsesnek mondhatom magam, mert jol kijovok az anyosommal. Igaz, eleg tavol elunk egymastol, mindossze egy ocean valaszt el bennunket, de minden heten felhivom Ot telefonon, sot van amikor tobbszor is beszelunk. A fia nem jon ki ugy Vele, mint en.
Sajnalom azokat, akik nem igy vannak ezzel, hiszen nagyon belejatszik egy parkapcsolatba az "anyos-meny" viszony. Az viszont nagyon fontos dolog, hogy mindenkeppen meg kell adni a masiknak a tiszteletet, mar a korkulonbsegre nezve is. Nem hiszem, hogy barmelyik edesanya rosszat akarhat a fianak, de azt mar igen, hogy "elmarja" a fia mellol az altala nem szeretett menyet meg akkor is, ha ezzel csaladot bont szejjel. Ez mar nekem sem tetszik.
Szia Zita,
ahogy látod vagyunk sajnos elegen, akik ilyen anyóst fogtunk ki. Viszont szerintem azért nem kell egy kapcsolatról lemondani, 'csak' azért, mert a választottad anyja egy hárpia. Ha a fiacskája attól még kedves és figyelmes, akkor úgyse hatnak rá az anyja intrikái. Aztán idővel vagy megenyhül a mama....vagy nem. :(
Szerencséjük van azoknak akik tündéri anyóst fogtak ki! Igaz nekem csak anyós jelöltöm van, de az is egy igazi hárpia!!!
Mindent elkövet, hogy a fiát ellenem fordítsa, és nagyon kétszínű is- mindenki tudja, aki csak ismeri! Viszont a fiával jól megvagyok, ha nem azon aggódom, hogy na most mivel készült az anya!
A mottom ezek után: NÉZD MEG AZ ANYJÁT, VÁLASZD A FIÁT!!!!
Szia Mandy!
Örülök, hogy jobban vagy és sikerült megoldást találni!!!
Gyakran az ember közvetlen környezete és a barátai többet tesznek, tehetnek, mint a családja. Ez így van, sajnos vagy szerencsére.
Derűs napot mára!
Kedves Time, Vica, Perfi és Vandancsi!
Hát igen, teljesen meg vagyok hatódva, hogy ilyen aranyosak vagytok. Ahogy a másik (táboros) topicban írtam, úgy tűnik megoldódik, tegnap telefonálgatásba kezdtem, és egy-egy napot elvállalt két barátnőm, egy anyuka a suliból és a szomszéd. Szóval idegenek, abból a szempontból hogy nem vérrokonok, mégis szívesen vállalták. A kérdésekre válaszolva, a vér szerinti apja nem kíváncsi rá, két éves kora óta nem látta, az öcsém nyaral, a férjem öccse meg dolgozik, szóval ők sem jöhettek szóba. De a legjobban az zavart, hogy a férjem szerint túlreagálom ezt a dolgot. Szerinte ezen kár keseregni, az anyja már csak ilyen antiszociális, így kell elfogadni, így kell szeretni. Hát nekem ez nem megy. Tegnap jól kibőgtem magam, aztán rekord-hamar, már nyolckor aludtam. Mára aztán megnyugodtam kicsit
puszi, és mégegyszer köszi lányok :)
Mandy!
Nincs testvéred, vagy a párodnak? Esetleg valami jó szomszéd?
Vagy a lányodnak olyan kis barátnője, akihez át tudna menni?
Sajnos vannak ilyen anyósok, akik félnek a gyerektől, meg a felelősségtől. Pedig egy hetet basszus igazán kibírhatna...
Jaj, látod mennyien szeretünk, mindenki próbál segíteni! Jelezz vissza, hogy mire jutottál!
Mandy!
Ha minden kötél szakadna és senki nem tudja elvállalni a kislányodat akkor nem jöhet számításba a táppénz?
Mandy!
A kislányod édesapjával milyen a kapcsolat? Vagy az ő szüleivel? Ők egyáltalán nem jöhetnek számításba?
Szerintem egy 7 éves kislánnyal nem lehet akkora gond, hogy a nagymama ne vállalhatná el. Sőt örülnie kéne, hogy végre egy kis időt nála tölt az unokája.
Sajnos az a tapasztalatom, hogy egyre több ilyen önző nagymama van, akiknek annyira fontos a saját kényelmük, hogy még az unokájuk kedvéért sem hajlandók felborítani azt. Tudom, az én anyósom is ilyen! Nekünk még nincs gyerekünk (de remélhetőleg 7 hónap múlva már igen), de a sógornőméknél -aki ugyebár az anyósom lánya- már van kettő kislány. De évente ha kétszer látja, az már jó. (karácsony, húsvét) Képzelhetitek milyen érzés a lányának, hogy az anyja nem kiváncsi a saját unokáira!