Amputáció (beszélgetés)
Szia.
Ötülök, hogy jól ment minden. Jó "tanulást"! :-)
Sziasztok
Visszatértem. Sokminden történt az elmúlt hónapokban. Megvolt az amputáció. Aztán megtanultam sok mindent. Állni, járni mankóval...
Végül megkaptam a várva várt lábprotézist.
Már egész jól tudom használni is.
Szilvi
Szia Szilvi!
Lehet, hogy tudok segíteni. Alternatív gyógyászattal foglalkozom, szóval ha megírod, hogy milyen betegséged van konkrétan, akkor remélem tudok segíteni. Írtam e-mail is, de nem tudom, hogy megkaptad-e.
Találtam egy nagyon jó szemléltető leírást az amputáció utáni fantom fájásról. Gondolom, ez a link beillesztése nem számít reklámnak.
Szia.
Nagyon sok ember van nálad is szörnyűbb helyzetben. Ha már így történt, "legalább" maradt egy újjad amivel még ezt azt megfoghatsz, szoríthatsz. Majd te is megtalálod azt ami kell az új életedhez, azt a foglakozást amiben jó lehetsz. Gondolok itt egy pl informatikus szakmára vagy ilyesmire amit még kitanulhatsz.
Pár hét, hónap múlva beleszoksz az új helyzetbe mert bele kell! Remélem vannak melletted- család, barátok stb - mert az sokat jelent.
Minden jót neked.
Sziasztok!
Sajnos februárban levágta egy gép a bal kezem négy ujját. Az amputálást újtőnél végezték. Nagyon fájt a kötözés, és sajnos most (két hete nincs bekötve) szembesülök a ténnyel nincs ujjam a bal kezemen. Nagyon el vagyok keseredve. Ha tud valaki biztatót mondani mondja!
Szia.
Bocsánat, nem akarlak megbántani, de szívesen venném ha esetleg többet is elárulnál magadról. Akár privát üzenetben is, ha nem olyan publkus.
Péter
Szia Szilvi.
Bár én már nagyon régóta amputált vagyok, gondolom nagyjából ugyanaz a folyamat zajlik majd le nálad is. Nem tudom, Budapesten műtenek-e? Miután a műtéti seb begyógyult, abban az időben az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe (Budakeszi) vittek át szinte minden amputáltat a kórházakból, művégtag készítés/használat, az az rehabilitációra. Ott gyógytornászok foglalkoztak velünk, közben a csonkról mintát vételeztek és elkészítették a művégtagot. Először ideiglenest, azzal haza küldtek mert a csonk mindíg hónapok múlva alakul ki véglegesen, majd egy idő után megint behívtak és elkészítették a végleges művégtagokat, amelyeket már "rendesen" tudunk használni.
Ma úgy tudom, már a kórházban felkeresnek a műtét után a különböző művégtag készítő "cégek", mert durva ugyan kimondani, de ott is verseny van.
Én Budakeszin kaptam első műlábaimat, majd mivel nekem a műanyag protézisek és a Budakeszi tecnológia nem felelt meg (a csonkjaim nem bírták) a Dózsa Gyögy utcai művégtag készítőbe kerültem, ahol fából készült protéziseket kaptam, ami jó is lett és máig ilyet használok.
Azért írom le ezeket, hogy tisztába légy a lehetőségekkel, habár azt sem tudom, meg van-e még az utóbbi.
Most már jó tíz éve a Budapest, Szent László tér alatt lévő OrtoReha intézménybe járok műlábakat csináltatni, ami nagyon meg is felel. Újdonság az is, hogy ha az ember új protézist készíttet, kijönnek méretet venni a lakásra. Legalább is az utóbbi helyről. Ez nagy nagy könnyebbség mert nagyon sokat (fél napokat) ülögettem pl a Dózsa Györgyiben annak idején.
De ha nem is jönnének mindenkihez a lakásra, akkor is csak a legközelebbi körzeti kórházig kell menni. Ha vidéki vagy. Persze másodszor és harmadszor már be kell menni a helyszínre, tokpróbára és amikor a protézis ki van alakítva (nyersméret) úgy, hogy pl járni lehet vele, akkor a helyszínen kell járkálni, próbálni, hogy ha igazítani kell rajta, ott legyen a műhely.
Nagy vonalakban ezt tudom elmondani, persze ha más kérdéseid lennének, légyszi tedd fel azokat.
Sziasztok
25 éves lány vagyok, és mozgássérült (amputált) leszek.
Egy betegségem van, és az orvosok már nem tudnak más megoldást, mint a jobb lábam eltávolítása.
Pár hét múlva kell bemennem, hogy végrehajtsák az amputációt.
Mivel a térdem beteg, térd felett lesz a műtét.
Kérlek, segítsetek, tanáccsal, tapasztalattal.
Szia Gaby.
Nekem mindíg akkor vannak/voltak nyugodtabb éjszakáim ha nappal ki tudok fáradni, vagy kellemesen elfáradni valamiben. Ezért sokáig dolgozgattam ülőmunkát méhészetben, kertészetben. vagy pl szőlőt ültettem az udvarra és az egész évben munkát adott. Vagy minden évben áprilistól októberig rengeteget horgászom mert a szabadban a természetben, a vízen nagyon kellemesen el lehet fáradni. De gondolom édesapádnak az agy sérülése miatt nemigen lehet semmit csinálnia. Nagyon fontos lenne valami hasznos elfoglatság nappalra. Bármi ami leköti. Azt tapasztalatból mondhatom a semmittevéstől nincs rosszabb. Ez minden rosszat előhoz.
Szia.
Ha fantom fájás lenne, annak nagyon fájni, nyilallani kellene és ilyenkor rögtön felébred az ember. Édesapád mit mond ilyenkor? És a fantom fájás az első évben alig jött elő talán 2-3-szor, majd a későbbi években sokszorozódott meg. Én kb 8 hónappal a műtét után tudtam meg, mi az a fantom, addig nem jött.
Csak a saját tapasztalatomat tudom leírni, nekem nemigen voltak rémálmaim, de azóta (33 év) szinte nem tudok aludni, vagy csak igen keveset. Akkor 25 évesen szinte minden éjszaka hajnalig olvastam, mégis reggel már fel keltem. Most is pár órát alszom csak, de már közeledem a 60-hoz és gondolom így már ez normális.
Nekem is szoktak lenni különös, extrém álmaim de ez gondolom előfordul nem csonkoltaknál is. Én próbálkoztam altatóval és enyhe nyugtatóval is és hol egyik, hol másik segített. Elalvás előtt egy, v fél szem nyugtatót bevenni (Andaxin), persze orvos által javasoltat, biztosan segítene.
Köszi a bíztatást, remélem hamarosan már mi is megoldható dolognak fogjuk tartani. Pár dolgot újra kell tanulni. Pl. tegnap együtt metszettünk a kertben, holott ez eddig párom feladata volt. Most még nem tudja szorítani az ollót.
Üdv: Bori
Szia
Talán még a betonozásnál is egyszerűbb egy deszkából rámpát építeni.
De látni kellene, hogy néz ki...
Szia, Eszter.
Attól függ mekkora az a lépcső, tehát milyen magas, hány fokú. Mert ha nem túl magas akkor betonozással át lehetne alakítani rampává. Tehát lépcső fokok helyett jó hosszú kifutó, olyan "rézsű", ha ismered. (vagy a lépcső mellett, oldalt betonozni ilyet) Na most ha lefelé "mentek" a legjobb, ha te nem felülről engeded, ha nem te vagy lentebb és úgy engeded a papát le, a meg fordított tolókocsival. Ezen kívül van még a tolókocsin két kézi fék is, azt vagy behúzzátok vagy ha tudja a papa annyira szabályozza a behúzással amíg le nem értek, amennyire biztos, hogy el ne szaladjon a kocsi. Vagy ha tudja a kocsi kézi hajtó-fogantyúra ráfogva ő is szabályozhatja, mennyire guruljon.
Persze ismerek olyan házakat amik bizony több lépcsőfokkal ki vannak emelve, az viszont gond. Hát, ott talán csak két ember tudja leengedni....függ a te erőállapotodtól is, ha hozzátartozó nincs, akkor egy segítő kész szomszéd....De ha meg tapasztalod a tolókocsi "viselkedését", akkor egyedül is mehet. Hátra billented a lépcsők tetején a papával együtt és a súlypont is hátra helyeződik és így szokták leengedni. Persze mondom, függ a te teherbírásodtól is. Ha egy- két kisebb lépcső fok van, talán így hátra billentve te is le tudod engedni.
Sok sikert.
Szia, Tutis!
Képzeld, tegnap teljesen kitisztult a Papa - egyik pillanatról a másikra. Tök normális! Az amputációról is tud már...
Rögtön lenne is még egy kérdés: a lépcsővel Ti mit kezdtetek? Csak a bejáratnál van, de többnyire a melléképület kiskonyhájában vannak Mamával, és oda meg az udvarra szeretnénk sokszor kitolni. Csak az a ... lépcső a gond. Van valami ötleted? Attól félek, hogy bármit alakítunk rajta, a súly magával ránt, ha tolom le vagy fel. Ma is megyünk hozzá, és ha jó idő lesz, kivisszük levegőre. Az is hihetetlen, hogy életben maradt,hát még hogy ennyire kitisztult agyilag...
Szoríts!
Üdv, Eszter
Kedves Eszter amiket leírtam pár gondolatot, bizony csak akkor állná meg helyét, ha a papának a tudata helyre állna. Ha nem, vagy csak néha, akkor természetesen nehezebb lesz.
Ha tudok ezentúl is válaszolok kérdéseidre, ilyen ügyben soha nem lennél terhemre. Sajnos?:-) van tapasztalatom, mint jóval visszább írtam.
Szia, Tutis!
Köszönöm a tanácsokat, vannak köztük olyanok, amelyeket biztosan hasznosítani tudunk. Sajnos, amikor még megvolt mindkét lába, akkor sem volt túlságosan önálló. Segítget a Mamának a konyhában megpucolni a zöldségfélét - ilyesmit meg tud csinálni. Kertes házban lakunk, úgyhogy van nagy udvar, tudjuk tologatni. Mankót nem kap, mert eddig sem volt egyensúlyérzéke, de megy majd hozzá gyógytornász, meg ma már fel tudta húzni magát (kis segítséggel) ülő helyzetbe a rácsos ágyban. És már másodszor is kiültették tolószékbe, a tévé elé. Csak a tudata tisztulna fel, akkor minden sokkal könnyebb lenne. Olyan is van, hogy meg sem ismer minket, máskor meg normális.
Még egyszer köszönöm a segítséget - ha nincs terhedre, lehet, hogy majd még jelentkezem.
Üdv, Eszter
Tutis: köszönöm a válaszodat.
Nagyon tetszenek a hozzászólásaid, igazán irigylésre méltó, ahogyan gondolkozol.
Minden tiszteletem a tiéd!
Nekem a merevített bokával az ugrás, és a futás hiányzik a legjobban. A televízióban már sok olyan protézist láttam, amivel futottak az amputált végtagú emberek. Lehet, hogy furcsán hangzik, de nagyon irigyeltem őket...
Kedves Bori azt, hogy lehet-e valamit a sebre tenni nem tudom de az érzékenység és a fázékonyság szerintem mindíg meg marad. (családtag is így járt)
De ennyi kis hiánnyal szinte mindent meg fog oldani! Főleg amint írod, hogy a keményebb fajtából van....:-)
Ja, amíg dolgoztam, a csepeli gyárban olyan munkatársam volt akinek több ilyen pecce is hiányzott meg azt hiszem egyik újja majdnem teljesen. És teljes értékű munkát tudott végezni.
Üdv Imre.
Szia, Eszter!
Szerintem idős nagyapádnak először is egy tolókocsit (vagy kerekesszék néven is ismerik)kellene beszerezni. Tanácsom: vigyázzatok mert több fajta van, ha nem nagyon kövér a papa akkor keskenyebb fajtát kell igényelni (keskenyebb: a két nagykerék közötti távolság, mert az ütközik az ajtófélfákba) mert másként az ujjai-bütykét mindíg le fogja súrolni az ajtó fél! Ez nagyon fontos, mert ezentúl ugye az lesz az ő mozgás tere. (én is megjártam már eggyel, széles volt, félre kellett tenni....)
Most én egy olyat javaslok, amiért remélem nem haragszol meg....már az elején rá kell szoktatni, ill. megértetni a papával, hogy igenis menjen ki a tolókocsival a WC-re. Mert ismertem olyan egy lábbal amputáltat, aki a családdal hordatta az ágytálat....és ő még csak 60 körül volt. Vagy gondolom mankót azért fog kapni a kórházban, régen adtak, és azzal közlekedhetne a lakásba, de akkor nagyon vigyázni, hogy sehol - főleg kövezeten - ne legyen víz elcsepegtetve, mert azon könnyű elesni. De legalább WC-re azzal is ki tudna járni és az neki is, nektek is nagy nagy könnyebbséget jelentene.
A kertbe, előtérbe, egyáltalán a szabad levegőre nap mint nap ki kéne ülnie, akár a tolókocsival is. Fürdőkádat, WC-t felszerelni kapaszkodóval. Nagyon fontos az elfoglaltság, dehát ugye ő süket is, nem tudom milyen mértékben. Jó lenne ha szeret olvasni, TV-zni, esetleg Számítógép, Internet?! Nekem az a mindenem, így 57 évesen. :-)
Hát, jó lenne ha nagy akaratereje lenne és alkalmazkodó képessége. És élni akarása mert ha nem, akkor....az nem jó a környezetre nézve sem. Mondjuk ő már nagyon idős, szerintem elég amit felsoroltam, persze az lenne még nagyon jó, ha az udaron (persze nem tudom milyen lakásban éltek) lenne gy kis szőlő miegymás és a tolókocsibnól metszegetné, munkálkodna vele. Vagy egyén ülő elfoglaltság amiben örömét lelné. A csonkja pár héten belül begyógyul lenyugszik és idővel megszokja. Én arra is húzok (ha nincsenek rajtam a protkók) pamut zoknit, harisnyát, mert az fázik a leghamarabb még ilyenkor is, nem csak télen. Egyelőre ennyi jutott eszembe, remélem tudtam pár hasznos tanácsot adni. Kivánok neki így ismeretlenül is mielőbbi gyógyulást és beilleszkedést az új életbe. Üdv Imre.
Sziasztok!
Alig 10 napja, hogy köztetek a helyem, bár valójában a férjem az érintett. Egy disznóölésen óvatlanul belenyúlt az elektromos húsdarálóba és az levágta a jobb keze mutatóujjának első percét. Az amputáció befejezése után a második percnek is csak a fele maradt meg. A varratok még benne vannak, egyenlőre szokjuk a gondolatot és a látványt. Emberem olyan kemény fajta, mint itt a többség. Már dolgozik mindenfélét és nagyon bosszantja, ha valamire nem képes a fájó ujja miatt. Tapasztalatotok szerint mikor lesz kevésbé érzékeny? Fázik is az a fél ujj. Ez meddig tart? És lehet valamit kezdeni vele (a kesztyűn és a lehelgetésen kívül?) Lehet tenni valamit a sebre, hogy lehetőleg minél szebben gyógyuljon? Esetleg tudtok ajánlani valami olvasmányt a témában?
Köszönettel: Bori
Sziasztok!
A tanácsotokat szeretném kérni: múlt héten amputálták 80 éves nagypapám lábát, aki már hallucinált a fájdalomtól, és még most is nagyon zavart. Szegényt lekötözték a kórházban, annyira beindul néha. A csonknál a seb szépen gyógyul, de még nem tisztult fel annyira, hogy felfogja, mi történt vele. Azt mondták, jó esélye van, hogy tudatilag rendeződjön. Talán 10 napon belül hazajön, és én leszek hivatalosan is az "ápoló családtag". Ha bármilyen tanácsot tudnátok adni, akár a dolog pszichés, akár a fizikai részét illetően, nagyon hálás lennék. Borzasztóan el vagyunk keseredve, bár annak is örülhetünk, hogy él. Ő már műlábat nem kap, nem tudna közlekedni vele. Ja, és a helyzetünket az is rontja, hogy majdnem teljesen süket, szívbeteg stb. Kérlek Titeket, ha tudtok valami okosat mondani, írjatok!
Üdv, Eszter
Most már röviden: volt még egy fórumtárs akinek testvére is csonkolt és ő a Voltaren SR 75 mg- tablettákat szedte és többször jó lett nála. Nos, én is azt szedem azóta, ebből lehet mindjárt kettővel indítani mert nem bántja a gyomrot, csakhát amikor nem állítja ki, megfejelem kettővel és ismét csak letaglóz. De ha még ezek sem használnak, akkor 2-3 óra múlva amikor már semmi sem érdekel, beverek egyet a szegedi orvos által felajánlott Tavosilen forte kapszulából. Ez már sokszor segít, de gyomorilag......húúúú.....és ráadásul 2 napig heverem ki a kábaságot, csapni való közérzetet, hasi fájdalmat. Hát itt tartok most, ha egyetlen orvos teljesen felelőssége tudatában, tehát 100%-os biztonsággal azt mondaná, hogy műtétileg meg lehetne szüntetni, bele mennék. De talánra nem.
Ha a gyógyszer nevek reklámnak minősülnek entsuldigom, de ide kellett írnom, hogy más se szenvedjen, ha még nem ismernék.
A következő linken szépen le van írva a jelenség, meg kell mondani, ilyennel tán még nem is találkoztam a neten. És ebből is kiviláglik, nincs ellenszer. Esetleg csak enyhítő, mint nekem volt a Ridol évtizedeken át. Talán külföldön foglalkoznak is a fantom fájással, idehaza NEM!!!! És ott talán vannak olyan gyógyszerek, amelyek többször hattásosak lennének.....már az is főnyeremény lenne.
Mindenkinek a legjobbakat, Üdv Imre
És hadd tegyem még hozzá: adva van egy kb 5-cm-es csonk, azzal is már művészet járni, abból csak úgy hátha jó lesz változatra nem engedhetem műtetni.....
Eljöttek a kétezres évek, egyre kevésbé segített az említett kombináció is, hatalmas fájdalmak, és ilyenkor hatalmas káromkodások, stb. Egyre nehezebb idegileg is elviselni és a szervezetet is nagyon igénybe veszik ezek a bikaerős tabletták. Előbb utóbb baj lesz belőle. Én ajánlanám a most bajba jutóknak, érdeklődjenek külhonban....de szerintem ott sem tudnak erről többet, majd belinkelek egy oldalt, láthatjuk.
Pár évvel ezelőtt megszűnt a Ridol!!! Nekem lőttek. Az orvosom kiírt valamit, ami szerinte az összetevőkben, hatóanyagokban hasonlít a Ridolhoz. Hogyisne! Rá se rántott az én fantom pajtásam! Hogy is szokták mondani?! Jöttek a nehéz napok! :-O)!
Aztán pár évvel ezelőtt amikor is ilyen tályt (most is rengeteg fantomom van, tehát tényleg az időjárás változás a legveszélyesebb) napokon kínzott őkelme, beírtam kedvenc fórumomba (Magyar nemzet) állapotom és kínom, na ott aztán kaptam tanácsokat és segítséget az ország összes tájékáról. Többen meg kérdezték orvos ismerősüket, és kiderült amit eddig tudtam, hogy nem nagyon van ellenszer... de ajánlottak többféle gyógyszert! Összeírtam, de nem kellett sehová mennem mert egy szegedi fórumtárs máris útnak eredt kocsival és elhozott nekem néhány fajtát amit az ő orvos barátja állított össze. Az az orvos még telefonon is felhívott és ő is az újra metszést javasolt, ha akarok mehetek is!
De nem akartam, kezdtem próbálgatni a gyógyszereket. Amikor jön a fantom, nem bagyon lehet próbálgatni......az ember percek múltán a plafonon van....de csak sorban kipróbáltam mind. Kemény tabletták voltak!
Hozzá kell tennem, azon a fórumon rengeteg külföldön élő magyar is van, egyik ilyen Kanadából küldött egy zacskó gyógyszert!!! Azóta a hölgy a barátom. Virtuális. :-)))) Az jó is volt, de nem az igazi.....annak a nevét elfelejtettem, de a többit nem.
folyt.
Majd következett a 90-es évek, amikor a Ridol már szinte hatástalan volt, megszokta a szervezetem. Ekkor Antidolorikát ajánlottak, hogy ezzel bolondítsam meg a Ridolt! Be is jött, így kombinálva megint többször is sikerült a fájást beindulása után elmulasztani, volt, hogy fél órán belül. Igen ám, de ezek olyan erős gyógyszerek, hogy egy idő után féltem bevenni együtt, a gyomrom miatt. (aki mégis ezt választja enni előtte és nagyon sok folyadékkal vigye be) Majd a 90-es évek végére már ezek is csak ritkán állították ki a fájást. Azt ugye nem kell mondanom, hogy a mi fajtánknak elég lenne megküzdeni a műlábak viselésével stb, nem, hogy még ilyen alattomos dologgal is. És akkor évtizedeken át harcolnom kellett ezzel. És bárhova mentem utaztam, a ridolnak ott kellett lenni a zsebemben!!
Közben próbáltam más gyógyszereket is de a Ridolhoz képest mind nulla volt! Orvosok személyes találkozás esetén, vagy Interneten kérdezve sem tudtak semmi konkrétat mondani! Ilyeneket szoktak mondani, ebből is látszik, hogy nincs ellenszer, mert csak találgatnak: megvastagodnak a csonkban az elvágott idegvégek és egyre vastagabbak lesznek az évek során, ezeket újra kéne műteni és akkor TALÁN! ismét ritkábban lenne fantom. Igenám, de nekem mindíg egy helyről jön, akkor mi van a többi ideggel, azok miért nem fájnak?! És nagyon sokunknak időjárás változáskor jön a fantom. De én szoktam mondani, jön az akkor is, ha egész európában sincs egy deka front sem!:-)))))) És sokszor úgy érzem, hogy valamelyik érben keletkezik ez a fájás, erre is céloznak. És még van pár feltevés, a neten egy szakorvos beidézte nekem a tudományos változatot és ajánlott a tanulmányból gyógyszereket, de egyikre sem bagózott az én fantomom!
folyt.