Akik utálják az anyjukat! (beszélgetés)

Jobb esetben igen, és remélem, Hegyek Lánya is meg tud egyszer bocsátani az anyjának.

Még egy gondolat eszembe jutott. Szerintem nem az az erős ember, aki a gyűlölettel együtt tud élni, hanem az, aki meg tud bocsátani az ellene ártónak.

Ehhez nagy lelkierő kell. :-)

Félreértettél. :-)

A megbocsátást nekem NEM kell magyaráznod.

De nem mindenkinek megy könnyen, mint látod.

Néha hosszabb az út, mint szeretnénk.

En ugy ertelmeztem ezt az "elfogadast" hogy , az ember eljut odaig hogy,belatja hogy azon az adott serelmen ami ugy , felkavarta a testet,lelket nem tud valtoztatni !

A megbocsajtas nem azt jelenti hogy , akkor majd agyba ,föbe csokolgatjuk szenvedeseink okozojat :)

Csak egyszeruen 1-szep napon tovabb lepunk , a fajdalom ,duh,kiszolgaltatottsag erzesei megszunnek mert a beke,megnyugvas,szanalom lepnek a helyebe ! Tehat szabadok leszunk , semmi nem köt mar sem a megelt nyomorusaghoz , sem pedig az okozojahoz ! Szuper jo erzes :)

Én meg úgy gondolom, hogy megérteni könnyebb valakit, mint elfogadni, amit velünk tett. :-)

Valóban változhat Hegyek Lányában a gyűlölet, és megbocsáthat - egyszer. Az ő útja hosszabb, épp az átéltek miatt.

Én is gyűlöltem a nagyanyámat, pedig ő fele olyan súlyos dolgokat sem tett velem, mint Hegyek Lányával az édesanyja. Én már megbocsátottam, de nagyon nehéz volt.

Az embereket nem lehet megerteni , csak elfogadni az allaspontjukat ! Nem tudunk senki börebe belebujni , de ha meg tudnank is , akkor is csak a sajat erzelmeink szerint tudnank megelni azt amit valaki megelt , es az soha ,nem ugyanaz !

Amikor sorsara hagynak egy csecsemöt az nagyon gyorsan elpusztul , ha nem veszik gondozasba , szerencsere ilyesmi azert ritkan törtenik.

En is "megertem" Hegyek Lanyat , hogy mit erez pont most ! Viszont semmi sem allando az erzeseink,eletunk,kapcsolataink,eletszemleletunk allando valtozasokon megy keresztul.

Azutan az en privat velemenyem az hogy , az ami volt barmit is csinalunk , nem tudunk valtoztatni ! Viszont a most es a jövö az a mi kezunkben van ....

Nem lett kidobva a kukába???

Mondd, elolvastad, amiket arról írt, miket tett vele és testvéreivel az édesanyja?

Én tökéletesen megértem őt, hogy még nem tudott megbocsátani az anyjának.

Ilyen élményekkel nehezebb a megbocsátás, mintha "csak" kidobta volna őt a kukába.

Tudod a nyomorusag,nincstelenseg nagyon sok mindent kihoz az amugy rendes , emberekböl is !

Az en szuleim pl tinik voltak a haboru alatt , tehat sokat eheztek ! Mert a haboru utolso eveiben es utanna is , mar semmi nem volt az uzletekben , ami nekunk ma a hosszu bekeidökben termeszetes ! Ebböl kifolyolag nagyon sokan az en szuleim korosztalyabol 1-etlen gyermeket sem vallaltak !

Az eletunk nem olyan egyszeru barmilyenek is a körulmenyek ! Te egy , nagyon erös jellem vagy , aki olyan benyomast kelt , hogy mindent kibir,mindent megold stb...

De , nem minden ember ilyen rendkivuli szemelyiseg , ezert talan ha piciket megis elnezöbb lennel az emberi gyengeseggel ? !

Egyböl könnyebb lenne , szerintem.

Miért nyitottad ezt a fórumot?

Hogy elmondhasd mennyire gyűlölöd és miért ,az anyádat?

Mintha már említetted volna,hogy boldog ,és kiegyensúlyozott családban élsz,és feldolgoztad a történteket.....

Mindenesetre nem lettel kidobva a kukaba , vagy otthagyva a korhazban , mert ez es csak ez az egyeduli viselkedese a szulönek jogositja fel az embert a gyereket az iteletre ! Nekem volt ilyen nagyon fiatalkori baratnöm , akit az edesanyja otthagyott a korhazban ! Szoval rögtön eltunt a szules utan a lany pici koratol hanyodott egyik nevelöszulötöl a masikig ! Borzaszto gyerekkora volt ; volt ahol eheztettek,koldulni kuldtek ,4-5-evessen nemi eröszakot követtek el rajta stb,stb...

Aztan 16-eves koraban amikor tenyleg a legjobb nevelöszulönel volt , megkereste az edesanyjat , ahova nem volt szivessen latott ! Majdnem teljessen bekattant , de megis tulelte....... viszont az enekesnöi karierjenek betette a kaput !

Hat igen manapsag meg egyetlen gyerek is sokba kerul , hat meg 20-30-evvel ezelött ? !

nos erre azt szoktam mondani hogy az ember szüljön annyit amennyit tisztességesen és szeretetben fel tud nevelni én is szivesen szülnék még 4-5 gyereket de jelenleg kettőt tudunk nevelni igy nem vállalok többet majd 10 év mulva még egy belefér a tisztességes nevelésbe.

Kész az ebéd most már csak a férjem kell haza jöjjön de sok a munka igy tulórázik és hétvégén is mindkét nap munka:( megjött ma a karácsonyi ajándéka:) jól el kell dugjam előle:D

Igazan szabadelvu edesanyad van :)

Barhogy , is van nagyon nem lehetett könnyu 5-gyermekkel ! ?

De , tovabb nem ragozom , mert Te tudod mit erzel es miert valosagossan.

Igen , ertelek en tegedet ! Pont most ez a helyzet nalad , de ez nem mindeg lessz igy ! Allitom hogy , el fog jönni az idö amikor mosolyogva , gondolsz majd arra amit "josoltam!" Neked :D

Tudod az idö mulasaval nem csak a rancaink szaporodnak , hanem a bölcsesseg,belatas ,szanalom is beköltözik a szivunkbe :)

Kulönben 5-gyermekkel en IS , elvartam volna s , mi több ki is harcoltam volna hogy , a donor marpedig tartson el !

ahhoz még tanulnom kell, hogy ilyen szépen megfogalmazzam.

:)

Mi döntünk arról, hová születünk...

Szerintem azért nem jár érem az anyának, ha az ő külsejét örököljük...ha megcsinált, muszáj volt ,megszülnie..

En csak azert hoztam föl , mert ezt a rendkivul elönyös kulsöt edesanyadtol kaptad ,Mas parositasban , mas anyukatol NEM lennel az ami vagy !

Mi gyerekek "nem!" adhatunk eselyt a szuleinknek , csak forditva ! Nem tudhatod , nem tudhatjuk mi ,hogyan,miert stb törtent ? !

De , szerintem nem is kell tenni semmit , hidd el az idö nagyon jo gyogyito ,felejtö,megbocsajto !

Elfog jönni az a nap amikor egesz mas erzesek fognak beköltözni a szivedbe..... ezt garantalom neked :)

nem konkrétan a külsőre gondoltam na azért persze én is hiu vagyok lenne mit igazítani azon is:D na de kevés van aki tökéletesen elégedett önmagával.:)

A véleményem anyámról nem fog változni talán enyhülne ha egyszer elmondaná azt a bocsánat szócskát de ismerve őt ezt nem teszi meg.De ez is csak enyhülés lenne nem megbocsájtás.Volt egy pont az életembe amikor esélyt adtam neki de nem volt hajlandó felfogni hogy mit tett és nem is használta ki a lehetőséget sőt csak tetézte a büneit.Tudom persze sokan ugy gondolják hogy a gyereknek kell megtennie az első lépést szerintem annak aki hibázott.Most már persze késő és minél jobban telik az idő annál jobban nem lesz fontos számomra sem hogy mozduljon ez a dolog.