Adjak még egy esélyt? (beszélgetés)
Nem, ezt nem....
Én nem hiszek benne. :(
Ebből az derül ki, hogy a távoltartás hozzátartozók között állapítható meg.
Ha egy "együttjárás" durvul el, akkor szerintem simán zaklatás, garázdaság miatt lehet feljelenteni.
Én már akkor rendőrt hívtam volna, amikor 2 órán át az udvaron volt.
A gyerekeknek annyit mondtam, hogy ne nyissák ki neki az ajtót...
Egyik ismerősétől megkérdeztem, hogy mennyire ön és közveszélyes. Sajnos csak messengeren tudtam megkérdezni, és üres a kör, nincs nete, de talán válaszolni fog.
Remélem, hogy csak fenyegetés!
Ilyen embertől van okod félni!
Az ismerőseidnek, szomszédaidnak is szólhatnál!
A gyerekeidnek is el kellene mondanod ezt.
Soha többé ne állj szóba vele, ez az ember beteg...
Ha még zaklat, fordulj a rendőrséghez. Bár bennük sem lehet megbízni már. De ő egy zaklató!
Burkoltam megfenyegetett, hogy megöl...
Mit tudok csinálni? Ilyenkor kihez lehet fordulni?
Már múlt pénteken, amikor bejött az udvarunkba és verte az ajtómat, megijedtem, de most rettegek...
Pénteken 10 órás munkája után 2 órán keresztül az udvaron, majd az utcán várt... csak akkor ment el, amikor megkérdeztem, hogy szerinte így, hogy ilyet csinál, talán kibékülök vele?
Ne beszélgess vele, tiltsd le!
Nem akarja elengedni a zsákmányát, mert jó baleknak gondol. Ne légy balek! 🍀🍀🍀
Köszönöm Mindenkinek! <3
Erőt adtok a kitartáshoz.
Kiegészíteném azzal, hogy általában nem ugyanolyan lesz, mint szakítás előtt, hanem még rosszabb.
Kitartás Becus, ne engedd vissza, jön másik.
Ha még valaki követi, leírom, talán tanulságos, hogy nincs vége a dolognak.
Tegnap is keresett, ma reggel is már, könyörög, a lelkemre hat, hogy folytassuk.
A csúnya dolgok mintha meg sem történtek volna, kéri, hogy csak a szépre emlékezzünk, most az érzelmekre és a szívre kell hallgatni.
Nagyon nehéz a józan eszemnél maradni, de sokat olvastam a fórum kiírása óta a nárcisztikusakról, és a tanácsokat is meghallgattam, elolvastam, ezek segítenek kitartani, hogy ne dőljek be a mézes-mázas szövegnek.
Van egyfajta félelem is bennem.
Minél fájdalommentesebb, olyan nincs.
Kulturáltan, higgadtan rövidre kell zárni.
Ilyenkor mindenki sérül, még az is, aki kimondja, hogy vége.
Ha húzod az időt (üzeneteket fogadsz, hogy milyen édes vagy stb.), azzal csak mindkettőtök helyzetét rontod.
Igazából eljutottam addig, hogy nem érdekel, hogy pszichopata, nárcisztikus, vagy akár lehet tökéletes is.
Egy ideje, mióta több a rossz, és többszöri próbálkozásom ellenére sem javult, vagy bennem, vagy benne van a hiba, de lehet, hogy egyikünkben sincs, vagy mindkettőnkben van, de az biztos, hogy nem passzolunk. Ez utóbbin van a hangsúly, hogy nem passzolunk.
Nem normális, hogy egyre többet vitatkoztunk, veszekszünk, miközben most kellene a legszebb napjainkat élni.
Nekem egyre kevesebb az erőm és az enegrgiám.
Most újra jelentkezett, átküldte egy kedves közös ismerősünk üzenetét, amiben érdeklődik, hogy hogy vagyunk, és üdvözöl engem is.
Abban írja az ismerős róla, hogy milyen kedves és figyelmes, és rám is, pozitív jelzőket használ (pl. édes), érdeklődik, hogy hogy vagyok. Miközben éppen most érzem magam a legkegyetlenebbnek.
Lehet, hogy már nem kellene szóba állnod vele...
Nem várnám végig a hülye taktikáit, még reményt kelt benne, és tovább próbálkozik.
Roló le! Vége!
Köszönöm a tanácsokat, megerősítést, ami segít, hogy a józan eszemnél maradjak.
Tegnap estére taktikát váltott, normális volt, higgadt, kedves. Gondolom, most végigmegy pár taktikán, kipróbálva melyik hat majd rám.
Most egy cél van előttem, hogy minél fájdalom mentesebben tudjam lezárni ezt a kapcsolatot.