A terhesség jelei a fogantatástól számítva 2 hétig (beszélgetés)

Oké:)

Te amúgy mivel foglalkozol?

Én ez miatt nem merném. Nem tudnék gyerek nélkül leélni egy életet. Persze van örökbefogadás, de az nem az igazi.

Jajj egyre jobban izgulok, hogy megjön-e.

Gondoltam hogy ezért kérdezted. Jogos a kérdés.

Minden megtörténhet.

Szerintem attól még lehet gyereke.

Nem is egy osztálytársamnak volt abortusza.

Azóta az egyiknek már van gyereke.

Még nem is hallottam azt a nevet, hogy Evolett. De nem rossz, a Dorottya nekem is tetszett egy időben.

Nem félsz, hogy az abortusz miatt nem lehet már több babád?

inkább aztmondanám hogy nem életem legjobb döntése volt.

Nekem ha kislányom lesz akkor a neve Evolett lesz. Egy filmben halottam ezt a nevet és azóta megragadt bennem nagyon. De tetszik még a Dorottya is.

Szép nevek. Persze attól is függ mennyire passzol a vezetéknévhez.

Mondtam a páromnak hogyha a 2. lány lesz akkor Kinga lesz.

Ha fiú: Máté

szóval nagyon jo lenne ha ittlenne picibaba, meg nagyonis szeretném és nagyon fáj a mai napig. Sose fogom ezt megbocsájtani magamnak. De ha megszületik a kisbaba akkor most minden más lenne, és ugyérzem hogy mégis akármennyire fáj mégis jo döntést hoztam április 14.én.

Persze szeretnénk kisbabát, minél hamarabb, már nagyon vágyunk rá, csak Diplomázzak már le.

És most látom hogy mások hogy probálkoznak, és nekik meg nem sikerül, sajnálom nagyon amit tettünk a párommal.

Egyébként van még kedvenc nevem. lány és fiú.

Még szeretnék egy kislányt, de ha fiú lesz az sem baj.

Nekem is tetszik.

Igazából olyan neveken gondolkodtam ami még nincs a családban. De később esett le hogy a párom nagymamáját így hívják. Még él szerencsére láthatja a dédunokáját. De nem akartam megváltoztatni, mert nagyon megtetszett a név.

sziasztok. én és a párom sajnos nagyon felelőtlenek voltunk még fiatalon, és teherbe estem. Egyik este akkoriban furcsán éreztem magam, és hirtelen támadt ötletböl csináltunk egy tesztet( mivel tartok otthon ), megcsináltuk és egyböl megjelent rajta a 2 csík épp hogy rácseppent és rá kb 5 másodpercre egyböl jelent is megfele az a bizonyos 2 csík... Mitse kell mondanom épp elmultam 16 éves, másodikos gimnazista voltam, a párom 19 éves volt akkor, nem akartam megtartani, azért sem mert az édesapám még ha megtudta volna hogy terhes vagyok már akkor elzavart volna otthonrol, nemhogy még megis tartsam... Meg egyébként is már akkoris komoly terveim voltak az életben, már akkor épitészmérnök akartam lenni, és ugyterveztem ha majd lediplomázok, megvan a szakmám utánna rá pár évre akarok gyereket, hamár megvan a biztos helye a kisbabának. Nemaz hogy ha akkor megszülöm a szüleimnél nemlett volna jo dolga, igenis jo dolga lett volna, mivel jolkereső szüleim vannak. De énakarom majd a kisbabámat felnevelni nem a szüleim, így vélem... Szóval miután megtudtam elkellett mondanom az édesanyámnak akivel elmentünk a nőgyógyászhoz, és megmutatta, hogy az a kis pont az az én kicsi babám, akkor már 3 hetes terhes voltam. Megbeszéltük az időpontot hogy mikor fogjuk elvetetni stb... de addig még volt hátra 2 hetem... miután elmentem az orvoshoz rá kb 3 napra megjelentek a tünetek.. reggel arra keltem hogy hánynom kell, napközbe mindegy hogy mikor hamár valami olyat éreztem ami nekem nemtetszett hánynom kelett szóval nekem ez nem egy reggeli hányásos témám volt, nálam ez állandó volt, azota sem enném meg a birkapörköltöt.. fhuj.. szóval teltek a napok és a mellem feszült megfele és már azért a hasam is kerekedett...szóval az 5.hétnél tartottunk amikor elvetettem, engem hivtak.. még amikor engem hivtak a műtöbe, ((a kortermembe még akkoris hánytam ( szóval nekem nagyon sokat kelett ) )) szóval hívtak a műtőbe elbucsuztam a páromtol, édesanyámtol és végigkelett mennem a folyosón egyedül.. egyedül az orvossal azon a hosszu folyoson, a mütő elött volt egy szék, megkért hogy üljek le egy kicsim várjam meg.. amikor leültem igazábol akkor fogtam fel a dolog súlyosságát, hogy igazábol miis történik velem, teljesen kiborultam, sirva mentem be a műtőbe, aztán kaptam egy szurit és arra keletem fel hogy toltak kifele tolokocsival a korteremböl...

Azóta eltelt 5 év, 3ad éves vagyok az épitészmérnöki főiskolán, és a párommal még mindig együtt vagyunk, akit nagyon szeretek még a mi napig is.

Nagyon jo lenne ha ittlenne a picibaba