A sorsfordító hetedik év (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: A sorsfordító hetedik év
Ráadásul így emlékezni az elsőre:(
Én már az első pillanattól kezdve annyira szeretem a picurt, hogy szavakba nem lehet önteni. Mikor az első uh-n voltam, és mondta a doki, hogy vn petezsák, akkor voltam 6 hetes, de ugye akkor még bébi nem volt benne. Aztán két hét múlva visszarendel kontrollra, mert a dátumokkal volt egy kis kavarodás, és akkor olyan jó volt hallani, hogy már nem csak egy zsák van, hanem egy bébi is. :) Leírhatatlan, és csak sajnálni tudom azt aki ezt eldobja magától.
De jó hogy 3 gyerkőc van. Mi is legalább 3at szeretnénk.
Annál dühitőbb pláne nincs, mikor valaki a kényelemre hivatkozik. Egyik ismerősöm anyja, 40 múlt mikor a 4. gyereket szülte. De előtte is többször volt abortusza, mert soha nem védekezett. És utána is rendszeresen járt. Felnőtt nő könyörgöm. 3 lánya volt, milyen példát mutat ezzel mégis nekik??? Nagyon gáz, ilyenek után nem csodálom, ha a fiatalok is ilyen felelőtlenek és buták.
Úristen! Szegény:( Nem csodálom!
Mikor 17 voltam és a párommal akkor óvszerrel védekeztünk és elszakadt. Megijedtünk, rohantunk a dokihoz, persze anyummal. Ő is meg volt ijjedve. Kérdezte is, hogy ha terhes vagyok mi lesz, mondtam, hogy fogalmam sincs, de nem akarom elvetetni, és ha arról van szó szeretném ha támogatnának. Erről biztosított is. De aztán kiderült, hogy nincs baba.
De ő is tudja milyen rossz elveszíteni egy gyereket. Mert az első férje egy iszákos állat volt, aki eljátszotta vagy elitta folyton a pénzüket, és mikor anyum terhes volt, felfázott, mert ez a f.sz nem fizette be a gázszámlát és anyum felfázott és elvetélt. Eléggé megrázta őt is. Utána jött bratyóm, hálisten ő már épségben. De aztán mondanom sem kell, hogy utána hamar menekült a házasságból és sokáig egyedül nevelte tesómat. Piszok nehéz volt, sokat mesélte nekem, hogy nagyon szenvedett tőle, hogy nem tudott ezt azt megvenni tesómnak, de tesómat nem bántotta, annak örült, hogy vége van a szenvedésnek az apja mellett.
Ez is egy jó példa arra, hogy a pénz valóban nem minden egy gyerek esetében. Ha ő meg tudta oldani a kevés fizetéséből akkor manapság meg még jobban támogatják is az embert, szóval mindent meg lehet oldani, csak akarni kell.
Itt azzal van a gond, ha nagyon bele akarunk mászni, hogy a szülő nem világosítja fel rendesen a gyereket. Valóban felelőtlen volt a cikkíró, de azt feltételezem, hogy azért, mert az anyukája, akinek ez lett volna a dolga, cseszett felvilágosítani a dolgokról.
Kiszt, a Te lányod, nagyon okos lehet, de azért ilyen, mert sokat foglalkoztál és beszélgettél vele. Legalábbis ez jön le. Viszont ott kezdődik a probléma, hogy sokan ezt nem teszik meg.
Én se pettingeltem 18 éves koromig. 16 évesen vesztettem el a szüzességem, amit nem bántam meg, az első komoly kapcsolatom volt az illető, persze nem is lettem terhes, mert anyukám már időbe kellőképpen felvilágosított a dolgokról. Annyit mondott, hogy ő nem akarja megszabni meddig várjak, mivel ha úgy érzem, akkor úgy se várok addig, de nagyon vigyázzak, védekezzek, mert gyerek vagy betegség lehet a dologból, és hogy osszam meg vele. Így történt.
Minden anyának így kéne a lányához állni, mint ahogyan az én anyukám állt hozzám.
Nagyon drukkolok, hogy hamarosan szülők lehessetek...
Az én véleményem az a régen történtekről, hogy az ember sajnos néha (gyakran) hibázik, de ha lehetséges nem kell örök életre cipelni a "következményeket". Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az abortusz jó dolog, de én sem szeretném ha a 15 éves lányom anya legyen még ha esetleg hibáztak is a párjával...
Az idő benneteket igazolt...és hajrá!
Minden elismerésem a Tiéd! Amit kibírtál az életben az nem semmi. Sokan kevesebbért befordulnak, eldobják életüket, családjukat.
Bárcsak több ilyen ember lenne, mint Te. Van mit tanulnuk.
Minden jó és sok-sok boldogságot kívánok az unokákhoz! :)
Nehéz téma, mindenki máshogy látja, mindenki máshogy reagálná le a Te helyzetedben és szerintem sokan ugyan így döntöttek volna mint ahogy Te, annak ellenére, hogy most elítélnek. Jobb hogy egy 15 éves nem vállal gyereket. Azt nem mondom, hogy abortusz, de esetleg örökbeadás, de az még keményebb. Na mindegy, én abortusz ellenes vagyok, de nyilván vannak helyzetek. Nem biztos, hogy én másképp döntöttem volna, főleg ha nem is támogatnak. Nem lehet így ítélkezni.
A lényeg, hogy próbálj megnyugodni, és túl lépni rajta, mert ha így görcsölsz akkor meg most nem fogsz teherbe esni.
Sok sikert és boldogságot kívánok a továbbiakban! :)
UI: A nagyim (aki a legjobb volt a világon Isten nyugosztalja) mindig azt mondta, semmi sem történik ok nélkül. Erre gondolj.
Nem lehet a mai világot ahhoz hasonlítani szerintem. A többség elég korán szült, az én egyik nagymamám még előbb szült és már végzett a sulival. Más világot éltek akkoriban.
Tény, hogy 15 éves véleményem szerint képtelen felnevelni egy gyereket és nem az anyagiak miatt. Ő maga is gyerek. Könnyen tönkre teheti a gyereke életét. Egyik ismerősöm is 16 évesen szült anno és a kapcsolatuk az nagyjábból egyenlő a 0val.
A kommented első részével szóról-szóra egyetértek.
„"Elirigyelni" a szexualitást a tizenévesektől, ez meg ritka rosszmájúság. Viselje a keresztet, mert szerették egymást a barátjával, és hiba csúszott a védekezésbe?”
Nem rosszmájúság. FELELŐSSÉG. Én is voltam tizenévesen szerelmes. Hülyére pettingeltük egymást, de kivártuk a 18 éves kort, amikor felírhatták a tablettát.
És igen, viseljék a keresztet a felelőtlenségükért!
Egy 14-15 éves még nem érett a szexre érzelmileg,testileg meg csak-csak... Tudod az nagyon fura érzés,mikor én várandós voltam és mennem kellet EKG.-ra akkor az aszisztens nővér teljesen megvolt lepve hogy megtartom a babát,mert ő 10 kismamából 7 nem tartja meg! Én nem vagyok vallásos,de azért ez .. persze,mindenki eldöntheti mit is tesz a saját testével de azért ez elég szomorú tény, nem hiszem hogy olyan nehéz lenne védekezni.
" Vagy megszülhette volna, abbahagyhatta volna az iskolát, és most sorban állhatna betanított munkáért meg segélyért." ---Arról nem hallottál,hogy örökbe adás???
Miért írtad nekem, hogy "elirigyelni a szexualitást a tizenévesektől"??? Ezt nem igazán értem, nem tudom, mit akarsz ezzel üzenni, vagy milyen megnyilvánulásom váltotta ki belőled ezt a gondolatot???
Baba mellett fejeztem be az egyetemet - természettudományi karon (ennyit arról, hogy már-már a sötét középkorba helyeztél). Nagyon nehéz volt és nagy meglepetés is. Fenekestül felfordította az életemet, mégsem jutott eszembe egyetlen percre sem, hogy megszabadulnék tőle. Vele teljes az életem.
Ha jól értettem, bigott vallásosságot hozod velem kapcsolatba. Tudod, ezt nem veszem magamra, nyugodtan írhatod. Attól, hogy hiszem azt, hogy az életet a fogantatástól kezdve tisztelni és védeni kell, nem vagyok bigott! Mélyen hiszek Istenben és abban is, hogy feladatunk van a világban. Manapság könnyebb a feladatokat kikerülni és a kényelmet állítani a középpontba...
Esküszöm, néha mintha a sötét középkorban vagy valami bigott vallású országban lennénk!
Nem akarta feladni a kényelmes életet? Haláláig cipeli az abortusz lelki terhét! Megszülhette volna, és rásózhatta volna a saját szüleire a nevelést. Vagy megszülhette volna, abbahagyhatta volna az iskolát, és most sorban állhatna betanított munkáért meg segélyért. Persze, már hallom ahogy azt mondják mások, hogy tanulni gyerek mellett is lehet...
Én meg azt gondolom, egy gyereknek, akit NEM AKARNAK, NEM VÁRNAK, jobb nem megszületni. Mert nyomot hagy benne, lehet, hogy az egész életére rányomja a bélyegét.
Ne haragudj, de ha nem dönthetek arról, hogy a magzat (vagy akkor még szedercsíra, vagy szikhólyag, vagy mittudom én mi, még nem voltam terhes), aki az én hathatós közreműködésemmel került a méhembe, legyen-e az életem része vagy nem, akkor nekem nincs szabadságom. Senki más nem döntheti el helyettem, amikor az én testemről, az én életemről van szó!És senkinek nincs joga elítélni.
"Elirigyelni" a szexualitást a tizenévesektől, ez meg ritka rosszmájúság. Viselje a keresztet, mert szerették egymást a barátjával, és hiba csúszott a védekezésbe?
Velem is nyugodtan történhetett volna (csak én huszonévesen kezdtem a szexet, ritka fecske vagyok), és egy év bogyószedést eltekintve megszakítással védekeztem. Még sosem lett belőle gond- igaz, ez inkább aggaszt, mert ennyi idő alatt már besikerülhetett volna baba. Én mostmár abban a fázisban vagyok, hogy örülnék, ha így lenne, és megtartanám.