A páromnak szeretője van...... (beszélgetős fórum)

Soha nem lehet elfelejteni a fajdalmat.

Max. az embert mar nem erinti meg erzelmileg.

Kozombosse valik, de a levont tanulsag mindig elojon es figyelmeztet, mint a deli harangszo.

Én nem megcsalás miatt váltam. Hanem mert nekem jött terhesen, késsel...és nem felejtettem el, megbocsátani pedig nem is akartam.

Ma már, majd 30 év után, már semleges az érzés, és megbocsátani magam miatt próbálok. És most hogy ezt leírtam, most érzem. hogy már mennyire nem érzek ezzel kapcsolatban semmi mást a békén kívül... De most sem érzem azt, hogy el kellene felejtenem.

mielőtt valaki szóvá teszi:))

kel: kell

Ha meg is bocsát az illető, elfelejteni úgyse fogja, és mindig ott lesz a levegőben, hogy ha már egyszer megtette, újra megteszi majd, és hogy milyen lehetett neki azzal a masik nővel/pasival. Kőkeménynek kell lennie a kapcsolatnak ahhoz, hogy ezt a fejezetet maradéktalanul le tudják zárni a párok. Akit egyszer becsaptak, abban már mindig ott fog bújkálni a gyanú a másikkal szemben.

Egyébként én azt sem értem, hogy ha már valaki minden áron félre akar lépni, miért nem tudja olyan diszkréten csinálni, hogy ne tudjon róla senki. Pláne, mikor egyenesen a párjának meséli el, mi történt, megszabadulva ezzel a lelkiismeret-furdalástól, és örök fájdalmat okozva ezzel a másiknak. Akkor inkább kussoljon.

Látom kezd a fórum más irányt venni. Lassan én leszek a fő téma.

Nekem az a véleményem, hogy nem lehet egyből kidobni mindent, csak azért, mert valami félrement a kommunikációban. Én sem vagyok szent, tényleg túlzásba vittem a dolgokat, nem fogadtam el, hogy a másiknak van munkája , egyéb élete rajtunk kívül.Itt a munkára gondolok főleg.

Mivel az itt kommentelők nem ismerik a teljes sztorit, így nem is tudnak reális tanácsokat adni.

Az én kapcsolatom belekerült egy hullámvölgybe, de mindketten dolgozunk azon, hogy kikerüljünk belőle és a fontos.

Mindenkinek lehet botlása, félresiklása az életben, vannak olyan dolgok, amiket meg kell bocsájtani, ha tényleg szeret az ember. Akár egy megcsalást is, mint a fórumindító esetében, márha ez a tényleges ok.

Az élet nem habostorta, a kapcsolatok meg mindennapok kihívása és dolgozni kell rajta az összes félnek. Ez az én véleményem.

Kívánom, hogy mindenki boldog, kiegyensúlyozott kapcsolatban éljen, míg világ a világ.

"szerintem gondold at azert ezt a kapcsolatot."

Jesszusom! Ne szakítson rögtön??? Tényleg ennyire fene nagy önérzet kell egy nőnek? Hogy rögtön mindenki mindent odadobjon? Semmi megértés, semmikomoromisszum, semmi megoldás keresés?

Közösen?

CSak ha valami nem jó a nőnek, akkor máris gondolja át a kapcsolatot?

BorosEvelinnél az igazság: semmi sem fekete vagy fehér.

de milyen kapcsolat az, ahol munkarol vagy besugorol nem beszelhetne veled teljesen nyiltan? bocs, hogy ezt irom, de szerintem nem volt veletlen reszedrol a feltekenyseg, es nagyon is szamit, hogy egy konfliktushelyzetet a masik hogyan old meg. hogy figyel-e arra, hogy teged ne hozzon kellemetlen helyzetbe, vagy ne keltsen bizalmatlansagot

szerintem gondold at azert ezt a kapcsolatot. plane kialakult szemelyisegeknel, es nem tizeneves korban nem kell, hogy mas befolyasolja, sem az, hogy hazudozzon. es ha komoly tervek vannak, akkor nemigazan elfogadhato es hiheteto a nem akarta az orrodra kotni dolog sem. csak azt gondold at, hogy forditott helyzetben te mennyire lettel volna oszinte, mennyire kezeled maskent a helyzetet, ha te hivogatsz egy palit folyton, es a parodat ez zavarja, hogy oldottad volna meg

ha a te megoldasod el sem jutott volna balhekig es elcuccolasig, akkor forduljon meg a fejedben az, hogy a hazugsagok is megnyugtataskeppen szuletnek. az igazsag meg rogton elfogadhato es nem jut balheig

Elég triviális a megoldás. A nő a besúgója. Munka ügyben. Valamennyire érthető, hogy ezt nem kötötte az orromra, mert hát, na nem szép dolog ez.

A hirtelen összecuccolást már aznap megbánta. De az érthető, hogy ez nekem egy csalódás volt, hogy a beszéljük meg helyett cuccol. Persze, mint kiderült volt itt a háttérben furkálódás kedves anyuka és kicsi fiacskája részéről. Ez más téma, itt inkább az anyagi megfontolás volt a jóakarók részéről.

Szóval az élet nem egyszerű, a párkapcsolat sem fekete és fehér.Kialakult személyiségeknél 40+, meg sokkal nehezebb az ügy.

A fórumindítónak azért azt javaslom egy 8 éves kapcsolatot nem lehet csak úgy dobni, mindenképpen meg kell beszélni.

a megcsalasra a megcsalt fel is mindig szeretne valami elfogadhato magyarazatot talalni, ami ne legyen az, hogy nem szereti igazan a parja, vagy egyszeruen szar jellemu ember

mint ahogy itt a balesetre van fogva, szegeny pasi a nagy lelki serulesevel. szerintem egy kapcsolatban fontos a joban, rosszban, es foleg ha valami baj tortenik, ha az nem osszekovacsol ket embert meg inkabb, hanem tavolit, akkor arra pontot kell tenni gondolkodas nelkul. mert az a ket ember nem szamithat egymasra es nem szereti igazan egymast

Igen. Kaptam válaszokat. Sok apró dolog került felszínre, amit nem beszéltünk meg, vagy nem úgy, ahogy kellett volna.

Még egyenlőre külön élünk, de megpróbáljuk helyrehozni a hibáinkat.

Pl. nekem kevésbé féltékenykedni, neki jobban beleavatni a dolgaiba.

Felismertük a hibáinkat, próbálunk változtatni.De nem lehet pikkpakk visszacsinálni mindent.

Azt tudomásul kell venni, hogy egy pasi másképp van drótozva, mint egy nő. Sőt pasi és pasi között is hatalmas lehet a különbség.

Nem kis erő kell ahhoz, hogy arcvesztés nélkül összebútorozzunk egyik napról a másikra, főleg, hogy még a gyűrűt is hozzávágtam.

Minden eset más és más, így a fórumindítónak sem tudunk bevállt tanácsod adni.

Kiváncsi vagyok én is, hogy alakul a dolga. Szorítok neki!

Azért szomorú, hogy itt van már negyed tíz, és még semmi hír...

Remélem ebédig történik valami, mert a végén még nem esik majd jól az ebédem úgy izgulok :DDDDDDD

Én csak a saját tapasztalatomat tudom leírni. Párom egy időben állandóan hivogatott egy nőt, találkozgattak is. Természetesen őrülten féltékeny voltam. Felhoztam a témát nem egyszer otthon. Mindig az volt, ne legyek féltékeny, nincs rá okom. De a telefonálgatások és a találkozások nem szűntek meg. Egyszer hazafele jövet látom ám a párom kocsiját a nő háza előtt. Megvártam mig kijön. (egy másik pasi is volt vele).Akkor higgadtan megbeszéltük, hogy teljesen félreértem a dolgot. Hihehtő is volt az egész. De este otthon kibukott belőlem megint a téma. A vége egy nagy veszekedés, párom összecsomagolt és elköltözött. (nem a nőhöz persze)

Két hétig ment a haragszomrád, aztán rájöttünk, hogy nem tudunk egymás nélkül létezni. Borzasztó nehéz időszakon megyünk most keresztül, hogyan tudjuk visszaállítani az eredeti életünket.

Tanácsot adni nem tudok.

Ha nem beszélsz róla, és kivársz, beleőrülsz a féltékenységbe.

Ha beszéltek róla és egyik fél süket a témában, szintén halott ügy.

Annyi biztos, ha két ember egymásnak van teremtve, azt nem szedi szét se egy harmadik, se a rosszindulatú kárógok, se semmi.

Kitartást neked és találd meg mihamarabb a nyugalmad!

:D

Általánosságban egy párra gondoltam.

Kedves Fórumindító!

Kíváncsian várjuk a beszélgetés végeredményét.